Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-552

552. országos ülés 1891. augusztus 14-én, pénteken. 5g 3 zártnak veszi, -az utóbbit a mentelmi jog fogalma folytán, a mely szerinte nem azonos a képviselői függetlenséggel és a törvényhozói teendők zavartalan ellátásával, hanem azon értelemben és terjedelemben veendő, a mint ez a Böszörményi-esetben megállapítva lett « Ezután így folytatja: »A mentelmi jog tartalmát ekkép meghatározva azt, hogy egyes e jogot megsérthesse, kizártnak kellett tekinteni.« (Helyeslés jobb felöl.) A ház az igazságügyi bizottságnak ezt a véleményét Mocsáry Lajos t. képviselőtársam ellenkező indítványa elvetésével elfogadta. (Helyeslés jobb felöl.) Már most tovább nem megyek, hanem csak constatálom azt a tényt, hogy nem negatíve, nem mulasztás által, sem passiv magatartással, mint állíttatott, hanem positiv alakban egyenesen ez az elvi kérdés lett az igazságügyi bizottság meghallgatása után, mint általános elvi kérdés, nem egyes esetre való kihatásában, hanem általános elvi jelentőségében a ház által elhatározva és eldöntve. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Ennélfogva a mentelmi bizottság jelentése erre nézve is exact és a valóságnak megfelel. Ezzel berekesztem felszólalásomat s csak azt az egyet teszem hozzá, hogy ezen két tény világánál senki igazságosan nem tagadhatja azt, hogy a miket a mentelmi jogra vonatkozólag a bizottság jelentésében felhozott, az exact valóságnak megfelel. (Igaz! Úgy van! jobb felől.) Nagy István jegyző: Ábrányi Kornél! Ábrányi Kornél: Csak néhány szóra kérem a t. ház figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) Ha a mentelmi bizottság jelentése azt tartalmazná : »minthogy továbbá a mentelmi bizottság még oly esetekben is, midőn stb.«, akkor az igazságügyi minister úr felvilágosítása után magam is tisz tában volnék azzal, hogy a mentelmi bizottság igenis értesülhetett a házban történt kihívásoknak okairól és részleteiről. De mivel a jelentésben ez van : »minthogy továbbá a képviselőház még oly esetekben is, midőn a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozólag bírói megkeresések utján elébe keríílt iratokból tudomást szerzett arról« stb. No, t. ház, ez a t. minister úrnak felvilágosításai után is valótlanság marad, (Igás! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) mert arról a ház a maga egészében tudomást nem szerez; hogy a mentelmi bizottság tagjai, kinek mit mondanak a ház tagjai közül, az az ő dolguk, megtudhatja a háznak minden tagja, de a képviselőház, mint ilyen, nem nyer hivatalos tudomást és nem is szerezhet tudomást ilyenekről. (HélyesUs a bal- és szélsőbalon.) Szilágyi Dezső igazságügy minister: T. ház! (Mozgás bal felöl Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Midőn a mentelmi bizottság előadója itt a házban az ügyet előadja, magam ismételve voltam fültanuja, hogy említette, hogy a házban tett nyilatkozatokért történt a képviselő kihívása, néha a jelentésben benne volt, azon kivííl az íratok a ház irodájában ki vannak téve, némely esetben az íratok felolvasása is kívántatott. (Iíelyeslés^ jobb felöl.) És a mi a házban előadatik, a mi íratok itt felolvastatnak, vagy a mi írat a ház elé van terjesztve, mindenki által való megtekinthetés végett, arról a háznak tudomása van és tudomása lehet a t. képviselő úrnak is. (Zajos helyeslés jobb felöl. Felkiáltások a szélső' balon: Szavazzunk !) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom; következik a szavazás. Az első kérdés természetesen az, elfogadja-e a ház a mentelmi bizottságnak jelentését, igen vagy nem? Azonban meg kell jegyeznem, hogy a mentelmi bizottság véleményében két határozati javaslat van, melyekre vonatkozólag szükséges határozni. Az egyiket ugyan Rohonczy Gedeon t, képviselő úr is csaknem szórói-szóra elfogadta a maga határozati javaslatában, a másik pedig az, a mely a jelentés végén áll. Az kétségtelen, hogy a mentelmi bizottság jelentésének elfogadása esetére az azzal szemben álló külön vélemény elesik; minthogy pedig Rohonczy Gedeon képviselő úrnak határozati javaslata a bizottság javaslatának első római számmal jelzett pontjával azonos, nagyon természetes, hogy ha a bizottság javaslatának ezen része el fogadtatik. akkor Rohonczy képviselő úr határozati javaslatának első pontja nem fog külön szavazásra tűzetni. Minthogy azonban Rohonczy képviselő úr tovább menni nem kíván, azt hiszem, legczélszeríibb lenne külön föltenni szavazás alá először a bizottság határozati javaslatának első részét, másodszor a határozati javaslat másik részét. Természetes, hogyha a bizottság határozati javaslatából valamelyik elfogadcatik, a külön vélemény nem tehető fel szavazásra, mert az emezzel ellentétben áll. (Helyeslés.) Kérdeznem kell tehát a t. házat: méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság jelentését, különösen pedig annak I. római számmal jelzett része végén álló határozati javaslatát: »mindezen okokból a mentelmi bizottság nem látja szükségesnek, hogy a ház az eddig általa követett gyakorlattól eltérjen és a fenforgó esetben a mentelmi jog szempontjából intézkedjék« — igen vagy nem? (Félkiáltások: Igen!Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik. Félkiáltások a szélső baloldalon! Jellasich ezrede! Zsivió!) 66*