Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-531
42 53l > országos ülés 1891, . Julius 15-én, sseerdán. lós, Csanády Sándor, Véesey Endre, Hevessy Benedek, Petrieh Ferencz, Dobay Antal, Konkoly József, b. Prónay Dezső. Elnök: Ki következik? (Felkiáltások a szélső hátoldalon: Két interpellatio van hátra!) A házszabályok azt mondják, hogy az interpellatiok a napirendre kitűzött időn kivűl terjesztendő]? elő; (Felkiáltások : Már félkettő az óra!) természetesen, ha a t. ház kívánni méltóztatik, minthogy két interpellatio van bejelentve, a tárgyalás folytatását a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésre teszem át és így most az interpellatiok következnek, még pedig e'SŐ sorban Horánszky Nándor képviselő úr interpellatioja. Horánszky Nándor: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Én a fiumei tüntetéseket, a melyekre vonatkozólag a t. ministerelnök úrhoz interpeliatiot intézni kívánok, oly fontosaknak tartom, hogy daczára a folyamatban levő tárgyalásnak és azon idő becses voltának, melyet ezen tárgyalásokra fordítani kényteleníttetünk, szükségesnek tartom, hogy a t. ház idejéből néhány perczet igénybe vegyek a czélból, hogy a t. ház figyelmét ezen tüntetésekre felhívjam. (Halljuk! Halljuk !) Pár nappal ezelőtt olvastuk a napi sajtó hasábjain azon hivatalos jelentést, melyet a fiumei rendőrség a szóban forgó tüntetésekre vonatkozólag, melyek ő Felségének a királynak Fiúméban tartózkodása alkalmával felmerültek, előterjesztett. A jelentésnek hivatalos jellege és azon körülmény, hogy ezen jelentés sem valódiságában, sem tartalmában, legalább tudtommal, azon idő óta nem desayouáltatott, elegendő támpontot nyújt arra, hogy azon felfogásban éljek, miszerint a forrás, melyből interpellatiomat merítem és azon néhány észrevétel, melyet interpellatiomhoz indokolás alakjában fűzök, hü és megtörtént tényeken alapszik. így állván a dolog, annak fontossága elől, felfogásom szerint, e ház ki nem térhet. (Helyeslés hal felől.) Eltekintve azon apró rakonczátlanságoktól, melyek a jelentésben számosan fölsorolva vannak és melyeknek én a magam részéről nagyobb jelentőséget nem tulajdonítok, mint a minő jelentőséggel egy egyszerű rendőri kihágás bír: két momentum van, mely a jelentésből kiemelkedik és mely figyelmünket méltán megérdemli. Az egyik momentum az, hogy ezen tüntetések a közös hadsereg Fiúméban állomásozó 79-ik gyalogezredének horvát legénysége és egy százados tényleges és nyilvánvaló közreműködése mellett történtek. A másik fontos momentum pedig az, hogy azon ismeretlen bujtogatok közt, kik közreműködtek, nyilvánvalóan szerepelt a fiumei horvát gynmasiivm tanuló ifjúsága is, élén annak egyik tanárával. Ügy látszik, t. ház, hogy Fiúméban a közjogot egyfelől a horvát népnek utczai tüntetésekre vállalkozó csoportjának, másfelől pedig a Fiúméban állomásozó közös hadseregbeli gyalog ezred legénységének az utczán szokták tradálni, a mi sajnálatra méltó dolog. De hogy e tüntetés tervszerű volt, azt különösen két körülmény bizonyítja. Bizonyítja először az, hogy a tüntetések számos alakban ismételten előfordultak, másodszor pedig az, hogy ezen tüntetések Fiúménak közjogi állása és hovátartozandósága, továbbá a fennálló törvények és a királyi eskü iránti hűség, végűi a magyar állam tekintélye ellen irányultak. Ezek mind oly kényes kérdések, melyek nyilvánvalóvá teszik azt, hogy ezeket a tüntetők korántsem saját felfogásukból, hanem oly bujtogatásokból merítették, melyeknek forrása kellő fogékonysággal viseltetik azon nagy érdekek iránt, melyekkel a magyar állam Fiume közjogi helyzetére és annak hovátartozandóságára minden kétségen felül és törvényszerűen bír. (Úgy van! Úgy van! a hal- és szélső haloldalon.) Már maga az a tény, t. ház, hogy az osztrák-magyar monarchia tiszteletreméltó és derék közös hadseregében oly elemek is vannak, kik politizálnak, oly jelenség, a melyet figyelmen kivül hagyni és megtűrni nagyobb veszélyek nélkül egyáltalában nem szabad. (Úgy van! Úgy van! a szélső haloldalon.) De maga a concret tüntetés, tekintve a helyet, a hol az történt, az alkalmat, a melyből kifolyólag az felmerült és azon tendentiát, a mely abban nyilvánult, oly súlyos dolog, hogy azt megtorlás nélkül hagyni felfogásom szerint nem lehet. (Helyeslés a hal- és szélső halóiddon) Tartozunk ezzel, t. ház, először a magyar állam tekintélyének, de tartozunk különösen és főkép azon kényes helyzetnek, a mely tekintettel épen a magyar állam érdekeire, azon az exponált ponton fenforog. (Helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Barátai c^ak az erősnek vannak, a gyöngéknek pedig ellenfelei folyton növekednek. (Úgy van! a hal- és szélső haloldalon.) A magyar állam akaratának és erélyének — mert hatalomról itt ily csőcselékkel szemben szó sem lehet — elég erősnek kell lenni arra, hogy be tudja bizonyítani azt, hogy a magyar állam érdekeihez törvényesen, híven és igazságszeretettel ragaszkodó derék fiumei polgároknak tud is és akar is méltó elégtételt nyújtani minden olyan törekvésekkel szemben, melyek nemcsak illegálisan, nemcsak méltatlanul, de egyenesen a polgárság tisztességérzetének megsértéseivel is jár. (Igaz! Úgy van! a hal- és szélső haloldalon.) Ha a magyar állam akarata ily exponált
