Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-531
531. országos ülés 1891, Julius 15-én, szerdán. 4 3 ponton nem elég erős, akkor félő, hogy oly érelekek fognának szenvedni, a melyek a magyar államra nézve felette drágák és becsesek és a mely érdekeket soha semmiféle körülmények közt, semmiféle szempontnak, semmiféle tekintetnek alá nem rendelhetünk. (Élénk helyeslés. Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hogy a megtorlás miből álljon, abba én nem bocsátkozom. Minden ilyen dolognak megvannak a maga illetékes fórumai, minden eljárásnak megvannak a maga szabályai. De egyet hangsúlyoznom kell és ez az, hogy a megtorlás kiegészítő részét kell képeznie felfogásom szerint annak is, hogy az a tüntető ezred azon a helyen egy perczig se maradjon. (Élénk helyeslés. Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Továbbá felfogásom szerint nemcsak ezen ezred nem maradhat súlyos következmények nélkül azon a helyen, hanem nem maradhat ott maga a horvát gymnasium sem. (Élénk helyeslés. Úgy van! a balés szélsőbalon.) Az én szavaim bizonyára gyengék volnának arra, hogy a t. háznak erre vonatkozó nézetét én igyekezzem meggyőzni és az ország érdekeit én igyekezzem e tekintetben tolmácsolni. Hivatkozom egyszerűen äz 1881-iki országgyűlés által kiküldött regnicolaris deputatio jelentésére, a melyben számos javaslatok közt különösen erre a pontra vonatkozólag oly megállapodást terjesztettek a képviselőház elé, a mely e kérdésnek mind jelentőségét, mind pedig az eljárás módozatát kimerül. Engedje meg a t. ház, hogy tekintettel ezen kérdésnek kényes voltára és fontosságára, az említett regnicolaris deputatio jelentéséből egy pár rövid passust szó szerint felolvassak. (Haltjuk! Halljuk!) Megjegyzem itt, hogy a regnicolaris deputatio jelentése, a miként talán méltóztatnak tudni, 1884. év nyarán nyújtatott be a képviselőháznak és így ez a kérdés akkor már nem tárgyaltathatott, de tudtommal később sem tárgyaltatott, úgy, hogy ezen deputatio jelentése máig is elintézetlen. Ezen deputatio jelentésének és megállapodásainak V-ik pontja a többi közölt következőket tartalmazza: »Á mi a közoktatást illeti, a bizottság magától érthető dolognak tekinti, hogy a Fiúméban létező valamennyi tanintézet kizárólag a magyar kir. vallás- és közoktatásügyi minister legfőbb vezénylete alá állíttassék, nevezetesen, hogy a jelenleg Fiume városában létező horvát gymnasium onnét áthelyeztessék. A territoriális felségjog fogalmával ellenkezik az, hogy Fiúméban, ezen magyar területen, legyen intézmény, melynek törvényhozása, kormánya, végrehajtó közegei nem közvetlenül a magyar kormánynak vannak alárendelve, hogy magyar területen tanintézet létezzék, melynek tanrendjét más, mint a magyar törvényhozás állapítja meg s mely más, mint a magyar kormány alatt álljon.* (Helyeslés balfelöl.) Közbevetőleg van még a bizottság e jelentésében némely passus, mely visszatükrözi azou visszás helyzetet, a mely az ottani horvát gymnasium működéséből magára a törvény érdekeire is hárul. Később a jelentés a következőket mondja: >A magyar bizottság tudja, hogy a horvát gymnasiumnak Fiúméból máshová való áthelyezése csakis bizonyos fennálló jogok kímélése mellett eszközölhető, de múlhatatlanul szükségesnek tartja, hogy a kérdés a magyar kormány részéről komoly tanulmány tárgyává tétessék s hogy a jogos igényeknek kielégítésére méltányos megoldási mód kerestessék, mely mellett azután a horvát gymnasiumnak Fiúméból való eltávolítása lehetőleg rövid idő alatt eszközlendő.« Hét év múlt el, t. ház, mióta ez a jelentés a ház asztalán fekszik és íme a következkezmények mutatták, hogy az intézkedés elhalasztásának következményei napról-napra súlyosabbakká válnak, (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) De, t. ház, nemcsak egy felmerült concret tüntetés következményeinek megtorlásáról van itt szó, hanem ez az incidens fölhívja a kormánynak' és törvényhozásnak figyelmét arra is, hogy égető szükség van reá, miszerint Fiume függő kérdései mielőbb megoldassanak. Ezen kérdések közé természetesen Fiume államjogi helyzetének és hovatartozandóságának kérdését semmi körülmények közé nem számíthatjuk, mert ez már végleg tisztázva van és ehhez szó nem férhet (Helyeslés bal felöl) De a függő kérdések közé tartozik igenis Fiume város autonómiája és kormányzása. Erre vonatkozólag az 1881-iki országgyűlés regnicollaris deputatiojának jelentése a háznak szintén egy határozati javaslatot nyújtott be, mely körülbelül kimeríti mindazon lehetőségeket, melyeket a magyar törvényhozásnak és a kormánynak ez idő szerint is meg lehet tennie, a nélkül, hogy ahhoz a horvát-szlavón országgyűlésnek hozzájárulása volna szükséges. E határozati javaslat rövid és minthogy e kérdés interpellatiombau szintén érintve van, engedje meg a t. ház, hogy azt is felolvassam. (Halljuk! Halljuk!) Az ajánlott határozati javaslat a következőleg szól: »Határozza el az országgyűlés mindkét háza, hogy a bizottság fentemlített megállapodásai kiadatnak a kormánynak azzal az utasítással, hogy az azokban foglalt kívánalmak teljesítésére a mennyiben azok a végrehajtó hatalom hatáskörébe esnek, tegye meg rendeleti úton a szükséges intézkedéseket; a mennyiÖ*
