Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-551

551, országos ülés 1891. augusztus 13-án, csütörtökön. 473 havi költsége 86.676 frttal megszavaztatik és folyóvá tételével a ház elnöksége megbízatik. Széll Ákos jegyző (olvassa a képviselőház pénztárának Julius havi állásáról szóló kimutatás). Elnök: A kimutatás tudomásul vétetik. Kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek a költségvetés megszavazására vonatkozó pontját azonnal hitelesíteni, hogy a költségek folyóvá tétele megtörténhessék. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontját hitele-ítettnek jelentein ki. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság 793. számú jelentése. Ugron Gábor országgyűlési képviselő mentelmi ügyében és a hozzá csatolt különvélemény. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést és a különvéleményt felolvasottnak venni és így az általános tárgyalást megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Konkoly-Thege Sándor előadó: T. ház! Midőn az állíttatik, hogy a képviselőház egy tagjának mentelmi joga és így a háznak jogi megsértetett, ne méltóztassék rossz néven venni tőlem, ha a mentelmi ügyek előadásánál megszokott rövidség határait ezúttal túllépem és kötelességem teljesítéséhez kérem a t. ház figyelmét és türelmét, melyiyel azonban visszaélni nem fogok. (Halljuk! Halljuk!) Előrebocsátom, t. ház, hogy én minden politikai vonatkozástól menten óhajtom ezt az ügyet tárgyalni és minden olyantól, a mely ezen mentelmi ügyhöz és annak jogköréhez nem tartozik, megtisztítva kívánok, tisztán a mentelmi jog elvi és gyakorlati szempontjából, néhány megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Ezen általam jelzett irányban első sorban constatálnom kell azt, hogy a házban a kiindulási pontra nézve eltérés köztünk nincs; és hogy nincs eltérés sem a bizottsági jelentés, sem a különvélemény között abban a tekintetben, hogy ezen mentelmi ügyből kifolyólag intézkedés szükségessége nem kívántatik. Én tehát első sorban a kiindulási ponttal kívánok röviden foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Kétségtelen tény, hogy ezen ügy megbírálásával a mentelmi bizottság jelentésében idézett képviselőházi határozatnak első pontjáról lehet csak szó, a mely azt mondja ki, hogy a képviselő ezen minőségében a házban, vagy a házon kivűl azért, a mit mond, vagy tesz, csak azon ház által vonható felelősségre, melyhez tartozik. Ezzel a képviselőházi határozat ez első pontja kimondotta azon fontos elvet, hogy minden más hatóság helyett ily ügyekben hatóságul a képviselőházat állította fel. Hogy a kifejlett gyakorlatot ezen thesisbó'l EBPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXYI. KÖTET. megállapíthassam, első sorban is foglalkoznom kell különösen azzal, mit értett eddig a ház a gyakorlatban minden egyes eset megbírálásánál az úgynevezett feleletre vonás alatt ? (Halljuk! Halljuk!) Kötelességem ezt tenni azért is, mert azt tapasztaltam, hogy sokan igen tévesen fogják föl e határozat jelentőségét és a feleletre vonást és összezavarják az elégtétel adással. A feleletre vonást a képviselőház eddig minden egyes esetben úgy állapította meg, hogy feleletre a képviselő nem vonathatik semmi hatóság által, semmi hatóság előtt. (Úgy van! jobb felöl.) Ezzel tehát magán feleletre vonást nem értett a határozat és nem érthetett a képviselőház sem. (Úgy van! jobb felől. Felkiáltások a szélső baloldalon: Miért?) Mindjárt megmondom Nemcsak azért, mert ezen elv eddig törvényt pótló határozatban kimondva és praecisirozva nem volt és mert magánfele'etre vonást nem érthetett azért sem, mert a feleletre vonás csakis jogi természetű lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) Megengedem, hogy a feleletrevonás történ hetik magánosok részéről is, de ezen feleletre vonás is lehet különböző természetű. Lehet olyan, mely sem a mentelmi jogot nem sérti, sem a büntető törvénybe nem ütközik. Ilyen pl. ha valakitől felvilágosítást, magyarázatot kérnek. De lehet a feleletre vonás más természetű is. Lehet olyan, hogy valaki kritikát gyakorol a képviselőtől a házban mondottak és a képviselők cselekvényei fölött. E kritikát gyakorolja f mindenki minden nap; gyakorolja a sajtó. És ha az ily természetű feleletre vonás nem érintette az egyéni becsületet, még senki sem állította azt a mentelmi jog sérelmének (Felkiáltások a szélső baloldalon: Itt másról van szó!) Áttérek már most, t. ház, a feleletre vonásra, melyet épen a képviselő urak említenek, a mely t. i. olyan, hogy a mentelmi jogot érinti. (Hall juk! Halljuk!) Megtörténhetik ez nemcsak elégtételadás kérése, hanem oly cselekmény által is, mely a büntető törvénykönyvbe ütközik, pl. testi sértés, rágalmazás, párbajra kihívás által. De ép itt van az a határvonal, melyet a ház eddigi gyakorlatában megvont s ez abban áll, hogy a képviselőt az ily eljárás ellen sohsem védte az immunitás joga, hanem védte a büntető törvénykönyv. (Derültség és zaj a szélső baloldalon. Helyeslés jobb felöl.) A ház ily esetekben mindig beérte azzal, hogy a képviselők ugyanazt az oltalmat nyerjék, melyet más állampolgár élvez. (Nagy zaj. Felkiáltások: Eseteket!) Gróf Károlyi Gábor: A katonaság nem esik a büntető törvénykönyv hatályi alá. (Nagy zaj jobb felől. Úgy van! a szélső baloldalon) Ilyeneket tehát ne beszéljen. (Nagy zaj és felkiáltások jobbról: Rendre! Rendre!) 60