Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-531

SS1. országos ülés 1891. Julius 15-én, szerdán, 43 képviselőválasztási ügyekben való bíráskodásról szóló törvény helyes megalkotásában keresik, méltóztassanak megmondani, ha ezek nélkül lépne életbe ez a törvény, lesz-e ez akkor egyéb, mint egy valóságos fő-fő korteseszköz, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) még azon pénzeknél is több, mint a mennyit az a párt annak idején bevallottan ilyen czélokra költött. Ne méltóztassék ezt megint holmi gyanúsításnak venni; nagyon jól tudom én, hogy nem mind a kormány rendeli el azon visszaéléseket, sőt azt is elhiszem, hogy vannak olyanok, a melyeket szívesén elengedne, mert maga sem szereti, hogy azt mondhassák róla, hogy esak ekkép juthatott többségre és hatalomra; de ha van törvény, a mely a Damoeles-kardot füg'geszti oda az összes választott tisztviselők feje fölé, a melybői attól látnák függővé téve üinevezésöket, hogy jól viseljék magukat: xigy ez az, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) És azt paragraphus nélkül is érti mindegyik, hogy mit tes^ az, hogy »jól viseld magad.« (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) És én sokkal jobban félek a hivatalnoki ttiLbuzgóságtól, mint a ministerektől, (Helyeslés a szélsőbalon.) mert én tapasztaltam, hogy sokkal többet ártottak az országnak azok, a kik pápáb bak akartak lenni a pápánál, a kik azzal akarják behízelegni magukat, hogy a hatalommal való mindenféle visszaélést követnek el, vesztee-etnek és összes hivatali hatalmukat arra használják, hogy másoknak megmutassák, hogy ha nem lesznek azon a párton, a melyen ők vannak, mi történik majd velük. Én jobban félek ezektől, mint attól a központi pártválasztmánytól, mint magától a kormánytól. (Helyeslés a szélső baloldalon) De nem is akarok erre módot adni, sőt azt hiszem, elmondhatjuk ennél a czímnél: »Hic Rhodus, hic salta!« (Úgy van! a szélső baloldalon.) Itt fog kitűnni, hogy valósággal így kell-e érteni, a mit a t. kormányelnök úr mondott, hogy háromra vállalkozott: a pénzügyi egyensúly feutartása, a közgazdaság emelése és azon reformok keresztülvitele, melyeket jelzett, nevezetesen a közigazgatási reform. Már most három eset lehetséges. Az egyik az, a mit én óhajtok, hogy ebből soha semmi körülmények közt törvény ne legyen. (Élénk helyeslés a szélsőbalon,) De utóvégre, ha az idén nem lesz is törvény, hogy valamikor meg ne legyen, ha többségben nem vagyunk, ezt megakadályozni nem birjuk; de meg fogunk tenni mindent erre nézve. Lehetséges az is, hogy nem is épen a mostani t. minister urak alatt lesz belőle törvény. Egyetlen biztosíték arra, hogy ez ne tisztán kortestörvény legyen, hogyne tisztán a párturalom biztosítására szolgáljon: az, hogy ezek az önök által garantiáKÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XXVI. KÖTET. hsaknak nevezett törvények életbelépjenek. Igen sokan a felszólalók közül és gr. Andrássy Gyula képviselő Úrnál senki szebben nem fejtegette, hogy e garantiák okvetlenül szükségesek. De mi kell ehhez ? Nemcsak a benyújtás, hanem az, hogy e javaslat ne lehessen törvény addig, míg a többi garantialis törvény meghozva nincs. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Szükséges az, hogy azon nem remélt, nem várt és ellenzendő esetben legalább is egyidejűleg kerüljenek szentesítés alá és egyszerre lépjenek életbe. Ha önök azt mondják, hogy ne vádoljuk önöket párturalmi tendentiákkal és ne mondjuk, hogy csak a maguk hatalmát akarják megerősíteni, hanem lássuk be, hogy valósággal reformot akarnak: megadom az alkalmat, hogy bebizonyítsák ezt tettel, ne csak szóval mondják. Méltóztassék kimondani azt, hogy ezek együtt szentesi tendők s akkor el fogja hinni mindenki, hogy ha rákerül a sor, hogy szentesítés alá jussanak, hogy ez nem pártnralmi tendentiákért történik, hanem ii reform érdekében. (Tetszés a szélső baloldalon ) t En ugyan reformnak akkor sem fogom tartani, csak deformnak és kárnak ; önök azonban annak tarthatják; de győzzék meg az országot, hogy nem akarnak e törvénynyel egyszerűen a választásoknál minden szabad akaratra békót rakni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen okoknál fogva a következő határozati javaslatot terjesztem be (Halljuk! Halljuk! Olvassa) : »Tekintve, hogy azon törvényhozási intézkedések között, melyek a 720. számú bizottsági jelentéssel előterjesztett s általános tárgyalás alapjául elfogadott törvényjavaslattal, a kormány működési terve szerint is összefüggésben állanak s a melyekre nézve tehát törvényjavaslatok lesznek előterjesztendők, a képviselőválasztási ügyekben való bíráskodásról s ezzel kapcsolatos kérdések rendezéséről, a közigazgatási bíráskodásról s a fegyelmi jog szabályozásáról megalkotandó törvények, a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal, a közszabadság biztosítása érdekében állnak szoros kapcsolatban: mondja ki a ház határozatilag, hogy a 720. számú bizottsági jelentessél bemutatott, jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat csak a képviselőválasztási ügyekben való bíráskodásról s a választási törvény némely intézkedésének módosításáról szóló törvényjavaslat szentesítése után, vagy azzal egyidejűleg, továbbá, csak a közigazgatási bíráskodásról s a fegyelmi jognak a közigazgatási tisztviselőkre vonatkozólag eszközlendő szabályozásáról szóló törvényjavaslatokkal egyidejűleg térj eszthető szentesítés alá és léphet életbe«. Aláírták : Ugron Gábor, Törs Kálmán, Irányi Dániel, Szederkényi Nándor, Olay Lajos, Illyés Bálint, Bartha Mikii