Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-548

458 548. országos Ölés 1891. augusztus 7-én, pénteken. ugyan azon szándékkal tette volna az indítványt, hogy a kérdésnek ekképen való elintézésével, a két szakasz elfogadásával, az ügyet befejezettnek tekintse. Ámde ez távol van a kormány szándékától. A kormány a közigazgatás reformját semmiképen el nem ejtette s a mi moaí; történik, azt csak első lépésnek tekinti, melyet a további intézkedések követni fognak. Ebben semmi meghátrálás nincs, mégkevésbbé az állami administratio cornpromittálása. (Helyeslés a jobboldalon.) De azt is mondták, hogy milyen hosszú idő veszett el most hiába és hogy hány hónapon át foglalkozott a ház eredmény nélkül ezzel a közigazgatási javaslattal. Azt az egyet megengedem, t. ház, hogy az elért eredmény nincs arányban azon idővel, melyet e kérdés tárgyalására fordított a ház; de azért nem merném állítani — sőt épen ennek ellenkezőjét állítom — hogy az erre fordított idő elveszett, volna. Méltóztatnak tudni, hogy csak néhány hónap előtt is, mikor az állami administratioról beszéltünk, gyakran sokan úgy nyilatkoztak, hogy az állami administratio behozatalát kívánják, de midőn azt kérdezték tőlük, miképen kívánják ezt összeegyeztetni a parlamenti rendszerrel, miként kívánják szervezni az önkormányzatot, ha a választás elejtetik: oly elágazók voltak a vélemények, hogy e tekintetben egyöntetűségéről beszélni alig lehetett. Hogy e tekintetben a vélemények most tisztultak, az visszavezethető azon időpontra, mikor a törvényjavaslat a kormány által benyuj tátott s annak megbeszélése úgy a közéletben, mint a bizottságban, a házban alkalmat szolgáltatott arra, hogy a kérdés megérlelődjék, hogy a közvélemény vele tisztába jöjjön és ha nem is történt megegyezés minden részletre nézve, sok főbb elvben egyetértés van és egyes eszmékre nézve legalább csoportosultak a nézetek. Már pedig ez a reform-munka elősegítésére, megérlelésére nagy befolyással van. (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) Ezért azt az időt, a mit ezzel töltöttünk el, elveszettnek mondani nem lehet és midőn a képviselőháznak ismét alkalma lesz e kérdéssel foglalkozni, annyival jobban előkészítve és megérlelve fogja találni a véleményeket. (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) Hibáztatják a javaslatot, a mint az most szerkesztve lesz, azért, mert ez a törvény nem hajtható végre. De vájjon első eset-e az, hogy törvényt alkotunk, mely nem hajtható végre? Nincsen-e más törvény is törvénykönyvünkben, a mely csak alapját képezi további törvényhozási alkotásoknak, de a mely önmagában nem hajtható végre? Minden egyebet mellőzve, utalok csupán az 1869: IV. tcz-re. Végrehajtható volt-e az mindjárt megalkotása után? Koránt sem; csakis az ' 1871 : XXL, XXXII. és XXXIII. | tczikkek meghozatala által lett végrehajtható s ép úgy, a mint nem volt semmi nevetséges, vagy feltűnő abban t. i , hogy az elv kimondatván, életbeléptetése későbbi törvényhozási alkotásoknak tartatik fenn. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Gr. Apponyi t. képviselő úr megjegyzéseket tett a törvényjavaslat czímére és arra, hogy az »I. fejezet« megjelö és benn van a törvényjavaslatban. Csakugyan nem azzal a szándékkal terjesztettük be a törvényjavaslatot a fejezetek és az »általános határozatok« megemlítésével, hogy a törvény csak a mostani két szakaszból álljon. De ki akadályozta meg a kormányt és a többséget abban, hogy e törvényjavaslat a maga teljességében, úgy, a mint contemplálva volt, keresztíüvitessék? (Úgy van! Úgy van! jobb felöl) Különben most is, ha a többség a törvényjavaslatot el akarja fogadni, úgy, a mint most indítványoztatott, a házszabályok 186. §-a módot nyújt arra, hogy a szöveg megfelelően kijavíttassék. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) És ha a t. ház a maga kebelében ezt tenni nem kívánná, van mód arra, hogy mielőtt a javaslat törvényerőre emeltetnék, ezen formai hiba kiigazíttassék. (Helyeslés. Úgy van! a jobboldalon) Lényeges kifogást tett tegnap gr. Apponyi t. képviselő úr a törvényjavaslat 1. §-a ellen, azt mondván: milyen helytelen az, hogy a törvényre való hivatkozás csak az önkormányzati elemekre vonatkozik s nem az állami közegekre is. Azt hiszem, t. ház, hogy a törvény kötelező mindenkire és mindenkinek eljárására, ezt külön megemlíteni nem szükséges; annál kevésbbé szükséges az állami közegeknek azt az utasítást adni, hogy a törvény értelmében járjanak el, mert már az általuk letett eskü is kötelezi őket erre. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) De hogy miért vétetett fel ez az önkormányzati közegekre nézve, annak oka igen e^vszerű. Ez azért történt és azért volt már ~ mi benn a javaslat eredeti szövegezésében és a bizottság által ajánlott szövegben is, mert az önkormányzati közegeknek ezzel jog adatik, mely jogot e kifejezés részükre biztosítja. Ez a különbség a kettő között és így egészen helyes a distinctio s a szöveg úgy, a mint azt Vadnay Andor képviselő úr indítványozta. (Helyeslés jobbfelöl.) Kénytelen vagyok még constatálni gróf Apponyi Albert képviselő úr tegnapi és mai felszólalásában azon ellenmondásokat, melyek ezen nyilatkozataiban fenforognak. Azt mondotta gróf Apponyi képviselő úr, hogy elvben helyesli a törvényjavaslatot és I kívánja az állami administratio létesítését, hogy