Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-548

648. országos ülés 1891. augusztus ?-én, pénteken. 457 szerencsém találkozni vele, ép így van szerencsém vele találkozni most a vita befejezésénél. Akkor e javaslatot támogattam, nem tetszett neki; (Hosszas élénk derültség és tetszés a bal • és szélső haloldalon. Felkiáltások jobb felől: Dehogy nem!) ma a kormánynak újabb javaslatát nem támogatom és ez sem tetszik a t. képviselő úrnak. (Derültség a bah és szélső baloldalon.) Kijelentem, t. ház, hogy én jóakarat tekintetében a t. képviselő úrral versenyre kelni egyáltalában nem szándékozom. (Tetszés a halén szélső baloldalon.) Átnyújtom neki a mondottak alapján a győzelemnek és dicsőségnek koszorúját a jóakarat terén. (Élénk tetszés a hal- és szélső baloldalon.) Átadom a t. kormánynak és' a ma felszólalt t. képviselő úrnak — mint bevezetőleg mondám — a mérsékletnek báTörságnak terén is ezt a győzelmi pálmát. Csakugyan az a mérséklet bennem nincs meg, hogy az általam óhajtott és kedvelt reform helyett egy üres látszattal megelégedjem (Zajos tetszés a haloldalon.) és az a báTörság sincs meg bennem, hogy én e reformot Magyarországon Európa törvénykönyveinek legnevetségesebb javaslatával vezessem be. (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Tisza István: T. ház ! (Zaj a szélsőbalon. Felkiáltások: Eláll! Eláll! Szavazzunk!) Nemcsak a t. ház kimerült türelme iránti tekintetből, hanem azért is egészen rövid leszek, mert szigorúan a személyes kérdés korlátai közt fogok maradni. A t. képviselő úr rossz akaratot hányt szememre, azért, mert azt mondottam, hogy belőle tegnap nem a, reform barátja, hanem ellensége szólt. Én, t. ház, constatálom, a mint hogy azt már constatáltam s azt senki, a ki a képviselő úr beszédjét akár hallgatta, akár figyelemmel elolvasta, nem vonhatja kétségbe, hogy a t. képviselő úrból azon sikertelenség folytán, a melyet mint részleges sikertelenséget mi is elismerünk, a melyet ő teljes sikertelenségnek talál, határozottan és nem is leplezve a káröröm szól. (Ellenmondás hal felől.) Ezt beszédének szövegéből akármikor elvállalom bebizonyítani s ez szerintem nem azt bizonyítja, mintha valaki barátja volna a reformnak, hanem talán épen az ellenkezőj ét. A t. képviselő úr jónak látta azzal foglalkozni, hogy én mit tettem a bizottságban ? A felett, hogy a bizottságban való működésemnek mi volt az értéke: nem én vagyok hívatva ítélni, de egyet tudok s ezt tudhatják azon képviselőtársaim és barátaim, a kikkel a tárgyalások legelső perczeitől fogva gyakran volt szerencsém a kérdésről beszélni s ezek között tudhatja az igen t. ministerelnök úr is, hogy álláspontom elejétől végig ugyanaz maradt. Igen sok tekintetben óhajtottam s kívántam az első perczKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXVI. KÖTET. tol fogva oly dolgokat, melyeket az önkormányzati szempont igényel, ezek mellett meg is maradtam, de akkor, mikor tetszetős phrasisok terén túllicitáltak, nem tartott attól vissza, hogy ezekkel szemben is szilárdan megmaradjak eredeti álláspontom mellett. És, t, ház, szemben azon megtámadással, melyben részesülni szerencsém volt, csak egyetlen egy dolgot mondok. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úrtól a hangzatos, de nem mindig tartalmas phrasisokat nem tanulom el. (Helyeslés a jobboldalon. Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Arra pedig egyáltalában nem szorultam rá, hogy a t. képviselő úrtól szabadelvííséget tanitljak. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. (Felkiáltások: Szavazzunk!) Szavazás előtt még a ministerelnök úr kíván szólani. (Felkiáltások: Holnap ! Ma!) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: (Halljuk! Halljuk!) A ház t. elnöke kijelentette ugyan, hogy a vita be van zárva s a háznak túlsó oldaláról azt kívánják, hogy szavazzunk: én azonban kötelességemnek tartom még a szavazás előtt nyilatkozni. De teljesen a t. ház megítélésére és elhatározására bízom azt, hogy ezen felszólalásomat ma, vagy holnap kívánja-e meghallgatni. (Zajos felkiáltások: Ma!) Arra nézve, hogy ez és a szavazás ma történjék-e meg, vagy holnap, a ház t. elnökének enuntiatioját kérem, de előre is kérem a t. képviselőházat, hogy ha felszólalásomat mára kívánják, méltóztassanak annyi türelemmel lenni, hogy felszólalásom meg is történhessék. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: T. ház! Ugy vettem ki a t. ház hangulatából, hogy a szavazást ma kívánják megejteni. (Általános helyeslés.) E szerint tehát nem marad egyéb hátra, mint hogy a ministerelnök ma nyilatkozzék. Gróf Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! A tegnap és ma mondottak közt vannak nyilatkozatok, a melyeket sem állásomnál, sem meggyőződésemnél fogva szó nélkül nem hagyhatok. (Halljuk! Halljuk!) így nevezetesen Ugron Gábor, valamint gr. Apponyi Albert képviselő urak felemlítették a korona által tett egy nyilatkozatot. En meg vagyok győződve arról, hogy azon t. képviselő urak is, kik erről szóltak, úgy vélekednek, hogy e nyilatkozatért senkit mást nem lehet felelősségre vonni, mint a kormányt és ha így méltóztatnak érteni, a felelősséget érette elvállalom. (Helyeslés jobb felől.) Kijelentették a t. képviselő urak azt is, hogy a kormány eljárása hibás volt, hogy meghátrált és elejtette a javaslatot. Ezek az állítások jogosultak volnának, ha a kormány csak58