Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-548

444 &18- «™S!*gos ülés 1891. helyzetben a kibontakozás azon íitját, melyet az igen t. ministerelnök xír javasolt, elfogadom azon reményben, hogy az első alkalmat fel fogja a kormány használni arra, hogy a most elhalasz­tott reform-munkát diadalmas betetőzésre segítse. (Hosszan tartó zajos helyeslés, tetszés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Hoitsy Pál képviselő úr kíván személyes megtámadtatás ezímén nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Hoitsy Pál: T. képviselőház! Személyes kérdésben kérek néhány szót. Az előttem szólott t. képviselő úr beszélvén arról, hogy a kép­viselőház többsége nem képviseli az ország közvéleményét és hogy vannak oly mandá­tumok, a melyek nem a választóközönség igaz többségének akaratátjuttatják kifejezésre: hivat­kozott a gyomai esetre. Ha a t. képviselő árnak tetszett volna bármely más vonatkozással erről a választásról beszélni, nem lett volna hozzá szavam; de miután épen ebben az össze­köttetésben hozta fel, kénytelen vagyok erre nézve egy-két megjegyzést tenni. T. képviselőház! Én felszólítom a t. kép­viselő urat, mondja meg, mire alapítja ő azt a nézetét, hogy itt nem a többségnek akarata érvényesül ? (Nyugtalanság a jobboldalon.) Kőrösi Sándor t. képviselő úrnak csak azt mondom, a mit épen az imént mondottam, hogy ha Tisza István t. képviselő úr más vonatko­zással hozza fel az esetet, ez ellen nekem sza vam nincsen, de szavam van az ellen, hogy ebben a vonatkozásban hozta azt fel. Ha képes lesz nekem kimutatni a képviselő úr, hogy ott nem a többség akarata ment végbe, akkor szemrehányását elfogadom. De elfogadom abban az esetben is, ha képes lesz kimutatni, hogy az a nagy többség, mely a valóságos számbeli többség volt, mesterséges többség lett volna és nem az igazi . . . (Felkiáltások a jobboldalon: Nem erről van szó! Felkiáltások a szélső baloldalon: De erről van szó!) ha képes lesz kimutatni, hogy részemről bárminemű egyetlen lépés is történt volna arra nézve, hogy ne az igazi többség ér­vényesüljön, vagy képes lesz a t. képviselő úr kimutatni, hogy általam akár erkölcsileg, vagyo­nilag, akár materialiter bárkinek ígérve, vagy adva lett valami; ha képes lesz kimutatni, hogy így vagy amúgy szavazzon, vagy tartózkodjék a szavazástól, vagy hogy egyetlen pohár bort adtam valakinek, vagy tette ezt nevemben más, vagy ha képes lesz kimutatni a képviselő úr, hogy fuvar ezímén adtam, vagy adott volna ne­vemben más, valakinek egyetlen egy forintot: akkor elismerem szemrehányásának jogosult vol­tát. De addig kénytelen vagyok azt moadani, hogy a mi a többség érvényesülését illeti és a mi különösen azt illeti, hogy ott a választó­augnszfiis 7-én, pénteken. közönségnek sem félre nem vezetett, sem meg nem vesztegetett véleménye nyilatkozott: e te­kintetben bátor vagyok azt az állítást koczkáz­tatni, hogy teljes meggyőződésem szerint egyet­len mandátum sincs az országban tisztább, olyan tiszta lehet, de tisztább egyetlenegy sincs. (He­lyeslés a szélsőbalon.) És ha mégis ily váddal áll elő a képviselő úr, nem tudom ezt egyébnek tulajdonítani, mint ann ik, a mit beszéde elején maga mondott, hogy t. i. a szorultságba esett ember mindenféle ürügyhöz folyamodik. (Helyeslés a szélső balolda­lon. Ellenmondás jobb felől.) Tisza István: Szemben a kásának e hosz­szú kerülésével, a mi nem tudom, nem jelenti-e a szorúltságot, röviden eonstatálom, hogy én szabálytalanul vagy törvényellenesen szerzett mandátumról nem szólottam, miután pedig a képviselő úr azon időben nem volt választó, tehát nem volt választható. Kétségtelen, hogy mandátumát törvényellenesen szerezte. Hoitsy Pál: T. ház! Először nem erről volt szó, t. ház! Mert hiszen azt hozta fel a t. képviselő úr, a mit említettem, hogy nem a valódi többség érvényesült a választásoknál. De más részről azt kértein a t. képviselő úrtól: honnan tudja vádjának alaposságát? Eötvös Károly: A kis ujjából! Tisza István: Ha becsületére kijelenti a képviselő úr, hogy abban az időben választói joggal birt, (Élénk mozgás a szélső baloldalon és felkiáltások: Nem vizsgálóbíró! Mit kutat? Felkiál­tások jobb felől: Feléljen erre!) akkor beismerem, hogy tévesen voltam informálva, addig nem. Gr. Károlyi Gábor: A t. képviselő urnak azon szavaira, melyekkel a székesfehér­vári választásra czélzott, (Nagy zaj.) csak azt mondom, hogy nagyobb volt ott az én több­ségem, mint az ő egész választókerülete. (Élénk tetszés a szélső baloldalon. Nagy zaj.) Elnök: Ha a képviselő úr szólni kíván, méltóztassék jelentkezni. (Nagy zaj.) Ugron Gábor képviselő urat illeti a szó. Ugron Gábor: T. ház! Az előttem szó­lott képviselő úr azon felfogásból indult ki, hogy bűnt követett el a függetlenségi párt, mint kisebbség, hogy nem engedte meg a közigaz­gatási törvényjavaslatot törvényerőre emelkedni; bűnt követett el a mérsékelt ellenzék vezére, hogy most, midőn azon javaslat visszavonatott, a kormány eljárásával szemben helytelenítését nyilvánítja. Sajátságos a t. képviselő úr mos­tani felfogása. Hát a kisebbség, az a híva­tott : módot, eszközöket nyújtani a többségűek és a kormánynak, hogy saját javaslatait keresztül­vigye ? (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) A kormány n így államférfin nem tudják meg­találni a módokat és eszközöket, hogy azt az

Next

/
Thumbnails
Contents