Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-548
548. országos ülés 1881; augusztus 7-éu, pénteken. 43 í terjesztette, a t.' képviselőház tudni méltóztatik, hogy azt a bizottság nem tárgyalta; így nem is vagyok abban a helyzetben, hogy arra nézve a bizottság nézetét, mint annak megbízással ellátott előadója tolmácsolhassam. De miután a közigazgatási bizottság személyesítője és a bizottság álláspontjának ismerője vagyok, engedje meg a í. ház, hogy megbízás nélkül, tehát tisztán subjectiv tekintetből, úgy mint ki a közigazgatási bizottságot itt a házban képviselem és személyesítem, kijelenthessem azt, hogy én ezen második szakaszt, a mint az ma napirenden van, minthogy ebben a törvényjavaslatnak két legfontosabb alapelve, tudniillik az államosítás és másodszor a tisztviselők kinevezésének kérdése meg van óva, sőt egyenes törvény által kimondva; minthogy abban továbbá a bizottságnak több ízben kifejezett az az óhaja, hogy a kinevezés kérdésével kapcsolatosan a garantialis törvények és első sorban a közigazgatási bíróság intézménye is létesíttessék, nemcsak kötelező ígéret, hanem törvény alakjában is kifejezésre jut; és egyúttal kijelentetik, hogy mind e javaslatok egyidejűleg fognak benyuj tatni; és miután a kormány az egész javaslat iránt nyilatkozatait fentartja: én e módosított 2. §-t a javaslattal ellenkezőnek nem látom. A bizottság nevében, ismétlem, nem nyilatkoztatom, hanem csak a magam nevében jelentem ki, hogy nincs kifogásom e módosítás elfogadása ellen. Szederkényi Nándor: T. ház! Csupán az előadó úr által most elmondojtakra kívánok észrevételt tenni. Az előadó úr nem ugyan a bizottság megbízásából, de azért, mint a bizottság személyesítője, adta elő nézetét. Ezért nekem, mint a bizottság volt tagjának kötelességem a következő nyilatkozatot tenni. A bizottság működését befejezte és a törvényjavaslatot a ház asztalára jelentós kíséretében letette. A ház ismeri e jelentést, ismeri a bizottság által tett módosításokat. A t. előadó úrnak többre, mint e módosítások védelmére, joga nincs. Ha neki extra, az ő saját személyében vannak nézetei, ezeket nem az előadói helyről kell elmondania. (Helyedés a szélső balold ilon. Ellenmondás jobb felöl.) Mert a míg ott ül és ott szól, csak azon elvek tolmácsolására van joga, melyek a bizottságot vezették. Midőn tehát ő, mint a bizottság jegyzője és előadója most e kijelentéseket tette: én kinyilatkoztatom, hogy ő ott azon a helyen hivatalos személy és hivatalos működésben van; s az ő szerepe csak az lehetett volna, hogy kijelentse egy szóval — a mit meg is tett, de azután tovább fűzte észrevételeit -— hogy ő, mint a bizottság előadója, kötve lévén, mint ilyen, nézetét nem nyilváníthatja. Neki, mint a bizottság előadójának, csak egy dolgot lehetett volna tennie. Nevezetesen, minthogy ő representáija itt a bizottságot, indítványozni kellett volna, hogy a ministerelnök úr által indítványozott szakasz a bizottsághoz utasíttassák tárgyalás végett. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ez lett volna az ő hivatalos kötelessége. Magán nézeteinek nyilvánítására nem ott, (az előadói székre mutat) hanem ott van a hely. (A jobboldalra mutat.) EH én, mint a bizottságnak volt tagja, nagyon sajnálom, hogy a bizottsági előadó úr nem e szerint járt el, mert azt gondolom, ez lett volna hivatalos állásának consequentiájä, hanem az ő subjectiv nézete szerint repraesentálta a. bizottságot. Ez volt, a mit előadni óhajtottam. Részemről a szakaszt nem fogadom el, (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Gr, Tisza Lajos: T. ház! (Nagy zaj.) Bocsánatot kérek, de talán méltóztatik megengedni, hogy mint a bizottság elnöke, nyilatkozzam, hogyan fogom fel én a kérdést. (Halijuk! Halljuk! jobb felől.) Én azt hiszem, az egészen irreleváns, hogy mely helyről beszel valaki: az a kérdés, hogy mit mond. (Helyeslés jobb felől. Ellenmondás a szélsőbalon.) Eddig sem \ olt példa arra, hogy ha az előadó közbejött incidensek folytán nyilatkozott, ezért az előadói székről lejöjjön és más helyről beszéljen. Ez tökéletesen új eszme, melyre nézve az apaságot Szederkényi Nándor képviselő úr magának vindicálhatja. A dolog érdeme az, hogy az előadó úr egyenesen megmondotta, hogy ő, mint a bízottság előadója, erre nézve nyilatkozni jogosítva nincs, tehát nem a bizottság nevében beszél. A mint ő ezt kijelentette, teljesen correcteu járt el, midőn mint képviselő, kinek ép annyi joga van, mint bárkinek ebben a házban, a maga nézetét erre nézve elmondotta, a nélkül a komédia nélkíü hogy beszéde közben ide lejött volna, azt innen mondta volna és azután ismét az előadói székre ment volna, A mi pedig azt illeti, hogy — ha jól emlékszem, az mondatott, hogy az előadó úrnak kérnie kellett volna, hogy ezen szakasz a. bizottsághoz utasíttassák — nemde, azt méltóztatott mondani? Szederkényi Nándor: igen! Gr. Tisza Lajos: .... Erre nézve, azt hiszem, hogy ez túlhaladott álláspont, mert tegnap a ház elhatározta, hogy az kinyomassák és a mai napirendre tárgyalásra kitűzessék. (Helyeslés jobb felől.) Ennélfogva a. ház tegnapi határozatával szemben egészen helytelen lett volna. azt kérni, hogy a szakasz a bizottsághoz utasíttassák. Én tehát azt hiszem, hogy az előadó úr teljesen correctül járt el; és ha már felállottam, bátor vagyok részemről is kijelenteni, hogy én