Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-547
647. orüzitgos iilcs 1891. angn»ztus 6-án, csütürlökSu. 419 bizottság, a járási tanácsok alakítására, mindezeket egy időre tenni a választási mozgalmakkal, nem lenne helyes eljárás; (Úgy van! a jobboldalon.) és így 1893. előtt ez esetben sem lehetett volna életleléptetni a törvény intézkedéseit. Ez>:el szemben a törvénynek életbeléptetése nagy időhalasztást bizonyára nem szenvedett, mert 1893. folyamán meg lehet tenni az intézkedéseket az életbeléptetésre. Azon felszólalásomban, melyet az 1. szakasznál tettem, kifejeztem azt, milyen nagy erkölcsi vívmány van abban, hogy a törvényjavaslat általánosságban oly nagy többséggel fogadtatott el. Ha már az szerintem nagy vívmány ; még nagyobb megerősítést nyert az a mai szavazással, (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) mely szerint a ház az államosítást ismét túlnyomó nagy többséggel fogadta el. (Élénk helyeslés jobb felől.) Az idő tehát, a melyet a törvényjavaslat tárgyalására fordítottunk, nem veszett el; mert nemcsak erkölcsi eredményt értlink el azzal, a mit a szavazás nyilvánít; hanem elérjük azt is, hogy a törvényjavaslat alapját képező elv törvényes elismerés útján sanctiot nyer. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Az eddig folyt tárgyalás tehát ennyiben teljesen eredménytelennek nem mondható. (Helyeslés a jobboldalon.) Most még arra kérem a t. házat: méltóztassék a törvényjavaslatban foglalt 2. §. helyett az általam előterjesztett szöveget elfogadni; méltóztassék ennek elfogadása, és a többi szakaszoknak a napirendről levétele után a házszabályok 186. §-a értelmében e törvényjavaslatot harmadszori szavazásra kitűzni. Az általam előterjesztett 2. §. szövegének a közigazgatási bizottsághoz utasítását nem tartom szükségesnek; mert szerintem a kérdés egészen világos, a mennyiban nincs egyébről szó, minthogy a kormánynak utasítás adassék bizonyos törvényjavaslatok előterjesztésére. Ha azonban a t. ház kívánja, semmikép nem ellenzem, hogy az előterjesztett szöveg kinyomatván, annak tárgyalása a holnapi ülésre tűzessék ki. (Helyeslés.) Ezt az eljárás vagyok bátor ajánlani és kérem a t. házat, hogy ahhoz hozzájárulni méltóztassék. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a módosítvány t). Madarász József jegyző: Irányi Dániel! Irányi Dániel: T. képviselőház! (Zaj! Halljuk! Halljuk!) Sokkal őszintébb ember vagyok, semhogy a győzelem közepette is, melyet* kivívtunk, akár tagadni, akár csak leplezni is akarjam (Élénk felkiáltások a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Kérek csendet! Ne méltóztassanak conversálni, mert ha az a szónok szomszédságában történik, lehetetlen, hogy a szónok meg ne zavartassák. (Helyeslés. Halljuk! Halljuk!) Irányi Dániel: Mondom, t. ház, sokkal őszintébb ember vagyok, semhogy a győzelem közepette is, melyet kivívtunk, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) akár tagadni, akár pedig csak leplezni akarjam is a fájdalmat, a melyet a törvényjavaslat 1. § ának elfogadása nékünk okozott; azon szakasz elfogadása, a mely a megyei közigazgatás államosítását, illetőleg a tisztviselőknek a kormány által leendő kinevezését foglalja magában. De ha ez némileg csökkenti is a diadalérzetet; ha e miatt az örömpohárba némi üröm vegyül is, tagadhatatlan mégis, uraim, hogy önöknek oda át sokkal kevesebb okuk van a megelégedésre, mint nekünk. (Élénk tetszés a szélsőbalon.) Mert a míg mi egyszerűen, de jó előre is loyalisan azt nyilatkoztattuk ki, hogy mi a törvényekben és a parlamenti szokás által megengedett minden eszközt fel fogunk használni arra, hogy ezen törvényjavaslat a jelen országgyűlés alatt törvény erejére ne emeltessék ; (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) addig önök, uraim, bízva az óriási többségben, mely felett rendelkeznek, az ellenkezőt hirdették: a törvényjavaslatot eabinet- és pártkérdéssé tették; [Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) és azt hitték, azt állították, hogy ha nem is néhány hét, de egy pár hónap alatt czélt foguak érni. És íme, két hónapig a bizottságban, két hónapnál tovább a teljes házban tartott tárgyalás után belátván a további küzdelem sikertelenségét, kénytelenek a törvényjavaslatot visszavenni. (Ellenmondások jobb felől. Felkiáltások a szélső baloldalon: Hát mit csinálnak? Szegre akasztják ?) Igaz, hogy az eszközt, melylyel ezen sikert elértük, önök, a t. ministerelnöfc úrral együtt, a parlamentarismusaal ellenkezőnek nyilvánították. (Igaz! Úgy van! jobb felől. Ellenmondások a szélsőbalon.) Mi azonban ezen vádat alaposnak, valónak nem ismerjük el. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Nem ismerhetjük először azért, mert a többség uralma a parlamentarismusnak csak külső héja; annak belső tartalma, lényege ellenben az, hogy a parlament többsége a nemzet, vagy legalább a választóközönség igazi többségét képviselje: (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) a mit mi — sértés nélkül legyen mondva — kezdettől fogva ezen országgyűlésre nézve nem ismerhetünk el. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon. Mozgás jobb felől.) De nem ismerjük el a vád alaposságát azért sem, mert mi azt tartjuk, hogy oly törvényjavaslatnak, mely az ország egy sok százados intézményének gyökeres megváltoztatására van irányozva; oly intézménynek, mely az ország alkotmányával szorosan összefügg s 53*
