Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-547

418 547. országos ülés 1891. augusztus 6-án, csütörtökön. útján töltse be? (Nyugtalmiság a szélsőbalon. Felkiáltások: Nem lehet!) Hogy mikép lehet, t. képviselőház, ezt a törvényjavaslat ezen szakaszából kimagyarázni, azt egyáltalán nem érteni; (Helyeslés.) és biztosítom a t. képviselőházat, hogy ha a kormánynak ez lenne a szándéka, ezt nyíltan és határozottan kimondaná és fölvenné ezen szakaszba. (Általános helyeslés.) Az, t. képviselőház, természetes, hogy míg az 1886. tez. 21. §.-a fennáll, a törvényhatósági tisztviselői állások betöltésére csak azon eljárás irányadó, melyet a törvény említett szakasza szabályoz. (Halljuk! Halljuk!) De kijelentem egyúttal azt, hogy a kormány mindazon nyilatkozatait, melyeket a közigazgatás rendezésére nézve tett, teljes mértékben fentartja. (Élénk helyeslés jobb felől.) Fentartja mindazokat, mik e törvényjavaslatban foglaltatnak; fentartja azon elveket, a melyek magában a törvényjavaslatban s az ahhoz mellékelt indokolásban kifejezvék ; és fentartja mindazon nyilatkozatokat, melyeket a kormány a közigazgatási kérdés megoldásáról e házban tett. (Helyeslés jobb felől.) Azért, t. képviselőház, határozottan kijelentem, hogy a kormány programmja épen úgy fennáll továbbra is, mint eddig. (Élénk helyeslés jobb felől.) Kötelességem kijelenteni még, hogy különösen a közigazgatási bíróságra nézye teljes mértékben fentartom azt, a mit a közigazgatási bíróságról szóló törvény elemeire nézve a közigazgatási bizottságban előadtam s a mik erről a bizottság jelentésében is benfoglaltatnak. (Élénk helyeslés jobb felől.) Fentartom továbbá, t. képviselőház, azt is, a mire az általam most javasolt 2. §. is utasít, hogy a kormány a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslatot az administrativ reformra vonatkozó javaslatokkal egyidejűleg terjeszsze a ház elé. T. képviselőház! Én a közigazgatás reformjára nézve kezdettől fogva mindig azon nézetben voltam és ennek ismételve kifejezést is adtam, hogy kívánatos a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslattal egj-idejűleg a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslatot is benyújtani. Hogy ezt nem tettem, annak kizárólag az idő hiánya, az oka; mert két törvényjavaslat előkészítésére nem állott elég idő rendelkezésemre. Most azonban, hogy ez az akadály megszűnik, teljes készséggel vállalom el azon utasítást, melyet a javaslat 2. §-ában magam indítványozok, hogy ezen két törvényjavaslatot egyidejűleg terjeszsze elő a kormány. (Élénk he>t/eslés jobb felől.) Az a kérdés merült fel a vitában, hogy miért nyújtotta be a kormány e törvényjavaslatot épen most, mikor annak életbeléptetése úgyis csak hosszabb idő múlva lesz lehetséges. Ennek oka, t. ház, egyszerűen az, hogy a javaslatnak törvényerőre emelését előbb akarta elérni a kormány, azért, mert ez alapját képezi a többi törvénynek, melyek ezzel összefüggésben állanak; és nemcsak a törvényhozási idő beosztása szempontjából lett volna helyes a törvénj'javaslat elfogadása most, de magának a törvénynek megalkotása szempontjából is, melyhez képest idomítva a benne lefektetett elvek alapján történhetett volna a többi javaslat elkészítése. (Helyeslés a jobboldalon.) Arra nézve nem élek illusioban, t. ház, hogy miután ezt a törvényjavaslatot most bármily oknál fogva nem lehetett törvényerőre emelni, legalább egy év fog elmúlni, míg ez a kérdés ismét a törvényhozás tárgyalása alá kerülhet. Köztudomású dolog ugyanis, hogy az őszi ülésszakon é < az azt követő időben a költségvetés kerül tárgyalás alá; azután a delegatiok üléseznek; tárgyalandók kereskedelmi szerződések és nagyfontosságú más törvényjavaslatok; időközben következnek az országgyűlési képviselő választások; az új ház felirati vitája: és így annálfogva, mert a javaslat végig tárgyalható és elfogadható nem volt, legalább is egy év kívántatik meg ahhoz, hogy e kérdés ismét tárgyalás aá kerülhessen. (Úgy van! a jobboldalon.) De, t. ház, ugyanaz a helyzet állott volna elő abban az esetben is, ha elfogadta volna a kormány b. Prónay Dezső elhalasztási indítványát, melyet gr. Apponyi Albert is pártolt. Mert ha most levétetett volna a javaslat a napirendről, az általam imént említett körülményeknél fogva az őszi ülésszakon szintén nem lett volna tárgyalható. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Arra nézve, hogy a törvény életbeléptetése tekintetében mily különbséget tesz az, ha most nem tárgyaltatott, bátor vagyok nézetemet a következőkben elmondani. (Halljuk!) Az tény, hogy a törvényjavaslat lényeges intézkedéseit csak a mostani közigazgatási tisztviselők mandátumának lejártával lehet életbeléptetni, tehát 1895-ben. A törvényjavaslat többi részében foglalt fontos intézkedések azonban minden nehézség nélkül előbb is életbeléphettek volna; és épen azért volt contemplálva az az intézkedés is, hogy a kormány bízatik meg az életbeléptetés idejének megállapításával. De bármilyenek lettek volna is a körülmények, ezek tekintetbe vételével e törvényjavaslatot 1893. előtt nem lehetett volna életbeléptetni; mert a dolgok rendes lefolyása mellett 1892-ben következnek a választások és az általános választási mozgalmakkal egyidejűleg életbeléptetni a törvényt nem lett volna helyes eljárás. (Helyeslés a jobboldalon) Nem hivatkozom egyébre, csak a közgyűlésekre, a közigazgatás