Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-542

542, országos ülés 1891. Julius SO-án, esütörtökím. 297 ennek a választási rendszernek és az eddigi közigazgatási rendszernek megváltoztatása az országra nézve káros és veszélyes. (Úgy van! a szélsőbalon.) Ilyen kijelentése és állítása volt a ministerehiök úrnak, midőn azt mondotta (olvassa): »És azért azokat, kiket az élet 20 évi tapasztalata nem győzött meg arról, hogy a jelenlegi közigazgatási rendszeren változtatni kell és a kikre nem voltak hatással azon érvek, melyeket a közigazgatási bizottság nyugodt és tárgyilagos vitatkozásai folyamán a javaslat pártolói felhoztak, azokról nem tételezhető fel, hogy a vita jelen stádiumában őket eapacitálni lehessen.« Hát ezek nagy hangzású szavak és ha azok úgy állanának, meg volna ezeknek bizonyára értékük is. Azonban, t. ház, a t. ministerelnök úr elfelejtett rámutatni azokra a tényekre és bizonyítékokra, melyek a t. ministerelnök úr és a többség álláspontját igazolják. (Úgy van! a szélsőbalon.) Ezek csak egyszerű állításokként jelentkeznek, de tények és bizonyítékok által nincsenek megerősítve. Mi azonban, t. képviselőház és igen t. ministerelnök úr, ezen az oldalon kimutattuk és bebizonyítottuk azt, hogy a 20 évi tavasztalat szerint, annak oka, hogy a törvényhatóságok az ő feladataiknak, vagyis a helyes közigazgatás követelményeinek meg nem felelhettek és a mennyiben meg nem feleltek, annak oka abban rejlik, hogy megfosztattak mindazon kellékektől, a melyek a helyes közigazgatás kiszolgáltatására szükségesek és a mellett a tisztviselők felhasználtattak a kormány által kinevezett főispánok által kortesszolgálatokra, (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) mi által őket a helyes közigazgatás kiszolgáltatására több helyen képtelenekké tették. (Úgy van! a szélsőbalon.) Tehát nézetem szerint nem a kormánypártnak és a kormánynak álláspontja, hanem a mi álláspontunk van bebizonyítva. (Úgy van! a szélsőbalon.) Ha a jelen rendszer mellett a vármegyei törvényhatóságok mindazon feltételekhez jutnak, a melyekahelyes közigazgatás kiszolgáltatására szükségesek, ha az ellenőrzést a kormány szigorúan és hivatásszerűen teljesíti, akkor bizonyára nem állíthatná senki sem alaposan, hogy a vármegyei tisztviselők és illetőleg a vármegyék a közigazgatást nem szolgáltatták ki helyesen. (Úgy van! a szélsőbalon.) És ezen állításunkra, bizonyításokra és ezen tényekre az igen t. minister elnök úr mivel válaszolt? A t. ministerelnök úr azon okokat, a melyek szerinte és a többség szerint az államosítást szükségessé teszik, három fő érvre redueálja. Lássuk azt a három főérvet (Halljuk! Halljuk!), a melyeket a t. ministerelnök úr tegnapi beszédében felhozni méltóztatott és a melyek nem KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXVI. KÖTET. tegnap hozattak fel először, hanem már a tárgyalás elején is felemlíttettek. Azt mondja a ministerelnök úr: »Ezeknek az érveknek egyike, hogy mentesíttessék mindazoknak befolyásától a tisztviselő, a kiknek ügyét intézi.« Nem tudom, kiket ért ezek alatt a t. ministerelnök úr: a választókat-e vagy pedig azon clique et, a mely itt igen sokszor mint a vármegyei helyes közigazgatás veszedelme említtetett fel. Ha a választókat érti, akkor biztosíthatom a t. ministerelnök lírát és a t. többséget tapasztalásból, hogy a választók sohasem gyakorolhattak a tisztviselőkre befolyást a jó közigazgatás helyes kiszolgáltatása szempontjából. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ha azonban a t. ministerelnök úr a vármegyei clique-et értette — és hiszem, hogy ezt értette — akkor azt vagyok bátor kérdezni a t. ministerelnök úrtól, hogy a jelen törvényjavaslat keretében, ha az törvénynyé válik, reméli-e, hogy a vármegyei clique jövőre nem lesz befolyásai a tisztviselőkre ? Hiszen az a független elem, a mely a közigazgatási bizottságba, a mely a közigazgatási bíróságba s a a mely az állandó választmányba a főispán aegise és vezetése alatt beváiasztatik, bizonyára nem lesz más, mint az a clique, a kikre, a főispánnak és a kormánynak politikai ezélzataiknál továbbra is szükségük van. (Úgy van! a szélsőbalon) És így természetes dolog, hogy ez a befolyás nem lesz kisebb, hanem szerintem még nagyobb lesz, mert nem a megye fogja ezt a befolyást gyakorolni a maga összeségében, hanem gyakorolja az a néhány ember, a ki ott a bizottságban a felügyeletet és ellenőrzést gyakorolja és esetleg a fegyelmi vizsgálatot elrendelheti. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A második főérvként a reform mellett felemlítette a ministerelnök úr, hogy: »Á közigazgatási pálya nemcsak szűk körnek nyittassék meg, hanem nyíljék meg mindazoknak, a kik kellő szakképzettséggel, teljes készültséggel bírnak arra, hogy e pályán üdvösen működhessenek; és hogy ezen pálya nyitva legyen olyanoknak is, a kik abban nemcsak időleges 3 — 6 évi elíoglaltatást, hanem állandó életpályát nyernek.« Én erre tapasztalásból, még pedig nem egy megyében, hanem több megyében szerzett tapasztalásból azt vagyok bátor mondani, hogy ez a pálya eddig is nyitva állott mindazon tehetséges és képes embereknek, a kiket a főispán candidálni és alkalmazni jónak látott. (Úgy van! a szélsőbalon.) Kérdem, hogy jövőre ezen törvényjavaslat mellett másképen lesz-e? Azt hiszem, jövőben is csak azok fognak jutni erre a pályára, a kiket a főispán candidál, vagyis ajánl. (Ügy van! a szélsőbalon.) Tehát semmiben sem változik a helyzet, sőt kevesebb lévén az ellenőrzés, kevesebb lévén 38