Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-541

282 541. országos ülés 1891 érte az országot; volt choíerajárvány, egyes vidékeken árvizek pusztítottak. (Ügy van! jobb felől.) Már ha ilyenkor egyes tisztviselők külö nősen kitüntették magokat, miért ne lehessen azok érdemeit kitüntetésekkel jutalmazni? (Helyeslés jobb felöl.) De azért, hogy egyes tisztviselők ilyenkor kitüntetésben részesültek, még nem lehet azt tagadásba venni, hogy a közigazgatás nem jó; és a kitüntetések számából levont okoskodás a kormányt, javaslatának álláspontja miatt, zavarba nem hozza. (Igás! Úgy van! Helyeslés a jobboldalon.) Azt állította továbbá b. Prónay Dezső t, képviselő úr, hogy a választási rendszer mellett sokkal kevesebb költséggel nagyobb eredményt lehetne elérni, mint a kinevezési rendszer mellett. Ha az előbbeni viszonyok szerint, a midőn a tisztviselők száma csekély volt, rosszul voltak fizetve s nyugdíjban nem részesültek, tesszük meg pénzügyi szempontból az összehasonlítást és így állítjuk szembe a megyei tisztviselőket a kinevezett administrativ tisztviselőkkel : kétségkívül nagy különbség áll elő. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) De hogy áll valójában a kérdés? Úgy, hogy ma azok, a kik a megyei rendszer mellett a tisztviselők számának nagymérvű szaporítását kívánják — igen helyesen, mert múlhatlanúl szükséges — és kívánják azt, hogy a tisztviselők jól legyenek dotálva ; hogy a nyugdíjintézmény, mely eddig nem volt általában életbe léptetve, minden megyében honosíttassák meg — igaz, htígy nem az állam fizeti, de azon °2~ 3 százalékot mégis csak az adózók fizetik, ezen teher mégis csak az adózókra hárul — (Igás! Úgy van! a jobboldalon.) azok szem elől tévesztik, hogy ily módon az olcsóságot kitüntetni nem lehet; és egyáltalában az. hogy a megyei rendszer fentartása és annak toldozása, foldozása mellett jobb eredményt kevesebb költséggel lehetne elérni, csak feltevés, a mely semmivel sincs bebizonyítva. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Nem is az a kérdés, t. ház, hogy mi e tekintetben számszerűleg az olcsóbb ; hanem az, hogy az ország szükségletének, a nemzet kívánságának és a jó közigazgatás követelményeinek mi felel meg inkább ! (Helyeslés a jobboldalon.) Ez azon tekintet, a melyet mi a ház ezen oldalán szem előtt tartunk. (Élénk helyeslés a jobboldalon) B. Prónay Dezső t. képviselőtársam azt is állítja, hogy a megyei tisztviselők kinevezésével elvétetik a közönségtői egy politikai jog és a helyett más jog a törvényhatóságoknak nem adatik; mert — a mint ő monda — azon jog, mely a közigazgatási bíróság életbeléptetéséből ered, lehet jog egyesekre nézve, de azt politikai jognak tekinteni nem lehet. A dolog, t. ház, nem egészen így áll; mert a közigazgatási bírójnliusJ29-én, szerdán,. ság életbeléptetése minden fokozaton keresztül oly lényeges jogot nyújt, melyet csak úgy kicsinylőleg említeni nem lehet. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ha a helyett, hogy egyesek ügyében az egyes tisztviselő maga* intézkedj ék és bíráskodjék; ha a helyett, hogy azon tisztviselő intézkedéseinek helyességét az illetékes minister bírálja meg, az egész vonalon, alulról fölfelé. egj^ bírói attribútumokkal ellátott közigazgatási hatóság állíttatik föl: ez az illetőkre nézve csakugyan igen nagyfontosságú jog; és azonkívül, minthogy a közigazgatási bíróságban az első fokon részt fognak venni a törvényhatóságok kiküldött tagjai is, ez politikai jog, (Igaz! Úgy van! a jobb felöl.) mely azon testületnek adatik. És így a kérdést nem személyes, hanem ezen általános szempontból kell megbírálni. (Helyeslés jobb felől.) Ezen jog a vármegyékre nézve sokkal nagyobb bec-íí, mint a ma fennálló és már annyira diluált választási jog. (Élénk helyeslés jobb felől.) De, t. képviselőház, igen sokan, köztük b. Prónay Dezső t. képviselő úr állítja oda a kérdést, hogy íme, milyen nagy hatalmat szándékozunk adni e törvényjavaslat által a kormánynak, pedig* a központi kormány egyáltalán a mai viszonyok közt már oly nagy hatalommal rendelkezik, mely sokkal nagyobb annál a hatalomnál, melylyel akár XIV. Lajos, akár más absolut hatalom bírt és hogy azt az absolutisticus rendszert, a melyet egykor mások akartak itt életbeléptetni, most a kormány ezen intézkedés által fogja meghonosítani. Méltóztassék megengedni, t. ház, de ez a. hasjnlat is nagyban sántít. (Halljuk! Halljuk!) Nagy különbség van ugyanis a közt, hogy egy absolutisticus fejedelem és az ő kormánya bír bizonyos jogokkal és a közt, ha a. nemzet többségéből alakúit kormány, (Úgy van! Úgy van! (Élénk helyeslés jobb felől.) mely a nemzetnek ép úgy felelős, mint a koronának, (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) ha ilyen kormány van ezen nagyobb hatalommal felruházva, (Helyeslés jobb felől.) melyet nem idegennek, hanem saját magának, saját többségéből alakúit kormánynak ád a nemzet. (Élénk helyeslés jobb felől.) E kettő közt, mondom, igen nagy különbség van és itt sem absolutisticus, sem reactionarius tendentiákról beszélni nem lehet, (Úgy van! jobb felöl.) mert ez oly hatalom, melyet a nemzet önmagának vindikál. (Élénk he lyeslés jobb felől.) Gr. Károlyi Gábor: Hozza be előbb az általános szavazati jogot, akkor beszélhet így! (Nagy mozgás jobb felöl. Zajos felkiáltások: Rendre!) Elnök: A képviselő urat rendreutasítom. (Nagy zaj. Haljuk! Halljuk!) A képviselő urnak nincs joga szólani. (Zaj.)