Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-541
§41. országos ülés 1891, Julius 29-éu, szerdán. 283 Gr. Károlyi Gábor: Hát ne mondjon ilyeneket ! (Élénk felkiáltások jobb felöl: Rendre!) Elnök: A képviselő urat másodszor is rendreutasítom. Gr. Károlyi Gábor: Megyek innen! (Elhagyja a termet. Elénk derültség a szélsőbalon.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: (Halljuk! Halljuk!) És, t. ház, ezen mit sem változtat az a felfogás, melyet az imént Hoitsy t. képviselő úr kifejezett, hogy a kormány kiválasztja a városokat, a hol iskolát épít, vagy földet ad bérbe. Mert ha ez irányban egy parlamentáris kormány visszaélne hatalmával, ha nem használná az állam javára és nem járna el az ország érdekében: akkor a nemzet képviseletének, a képviselőháznak módjában van az illető ministert ellenőrizni és helytelen cselekményeiért felelősségre vonni. (Helyeslés jobb felől.) Említette Hoitsy képviselő úr, hogy mily kinövései vannak a bureaukratismusnak. Engedelmet kérek, egészen más fogalom az állami közigazgatás és más a bureaukratia. (Úgy van! Ügy van! jobb felöl.) Lehetnek a bureaukratiának kinövései a megyei rendszer mellett; és lehet egyszerű, világos, gyors közigazgatás állami rendszer mellett. (Élénk helyeslés jőbbfelöl.) Egy másik argumentum, a melyet a törvényjavaslat ellen és annak bizonyítására hoztak fel. hogy az ország közvéleménye önök mellett van, az, hogy hivatkoznak a törvényhozáshoz benyújtott igen nagy számú kérvényekre. Többször volt szó arról, hogy a képviselőházhoz mintegy 700 kérvény jött be, A kérvényi bizottság legutóbbi jelentése szerint a beérkezett kérvények száma 470. Ezen 470 kérvény közül 430 a központból szétküldött nyomtatványokból áll. (Igaz! Úgy van ! a jobboldalon.) Irányi Dániel: 629 kérvény érkezett be! Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: Elfogadom ezt a számot; de a ki az ilyen kérvények elkészítésének és aláírásának módját ismeri, az igen jól tudja, hogy igen kevés az az ügy, melyre igen nagyszámú aláírást ne lehetne kapni. (Igás! Úgy van! Derültség jobb felől. Nyugtalanság a szélsőbalon.) És épen az a kö'ríílmény, hogy ezen ügynél, melyet önök oly fontosnak, következményeiben oly messzemenőnek tartanak, az említett számnál — legyen az akár 600 vagy 629 is — több kérvényt nem bírtak az országból összeszerezni, maga ez a körülmény is bizonyítja,^ hogy a kérvény nagy visszhangra nem lelt. (Elénk helyeslés és tetszés jobb felöl.) De azon, t. képviselőház, én nem is cso| dálkozom; mert ha nem is veszem az egész népességet, de veszem csak a választók számát és összehasonlítom ezt azok számával, a kik a tisztviselők választásánál a megyei törvényhatósági bizottságokban közvetlenül részt vesznek, ezek az összes választó közönségnek — sokat mondok — csak 3%-át képezik és így nincs mit csodálni, ha azon többiek, a kik a megyében a választási jogot úgy sem gyakorolják, nem tudnak a választási elv fentartásáért lelkesülni. (Élénk heh/edés és tetszés jobb felől.) Még egy körülményt leszek bátor a t. ház figyelmébe ajánlani. (Halljuk! Halljuk!) Midőn a múltkor a kérvények, ezek tárgyalása alkalmából, a ház asztalán feküdtek, betekintettem azoknak egy egész sorába s azt a meggyőződést szereztem, hogy a kérvények közt van igen sok, a hol számos aláírásnál ugyanazon írás fordul elő és ezért ezen ténynek a constatálása, hogy az aláírók közt hány választó van, hány nagykorú van s hány van, a ki írni és olvasni tud, mindenesetre nagyon fontos körülmény arra nézve, hogy minő jelentőség tulajdoníttassék ama kérvényeknek. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) De, t. képviselőház, önök (a szélsőbalhoz fordulva.) a javaslatot ellenzik és az ellenzés okául felhozzák, hogy nem kívánják azt most tárgyalni, mert nincsenek beadva az önök által úgynevezett garamialis törvények. Hogy ezen törvényekre nézve a kormánynak mi az álláspontja, azt bátor voltam már kifejteni és abban, hogy a kormány őszinte szándéka ezeket előterjeszteni és törvényerőre emeltetni, azt hiszem, komolyan senki sem kételkedhetik. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) És nem vizsgálom azt, t. képviselőház, hogy ezen törvényjavaslatoknak elő nem terjesztése arra, hogy a most szőnyegen levő javaslat ne tárgyaltassék, okot avagy ürügyet képez-e önöknél. (Mozgás a szélsőbalon.) Én megnevezem a gyermeket a. saját nevén és meg fogom mondani, hogy az én felfogásom szerint önök miért ellenzik ezen javaslatot. (Halljuk! Halljuk!) Önök tisztán és egyszerűen azért ellenzik, mert azt hiszik, hogyha létrejön a törvény, akkor a tisztviselők felett a Damokles kardja fog függni a jövő országgyűlési választásoknál, ez által a kormány illetéktelen befolyást, illetéktelen pressiot gyakorol a választó-közönségre. De már itt méltóztassanak komolyan megfontolni ezen kérdést és azt, hogy ebből a szempontból bír-e az értékkel, hogy ezen javaslat most vagy később emelkedik-e törvényerőre; mert az, hogy a közigazgatás államosítása ezen ház kétharmad többségének helyeslésével találkozik, ma constatált tény, a melyet eltagadni nem lehet. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) És én j nem hiszem, hogy legyen a megyéknek egy 86*
