Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-541
270 6 *1- országos ftlés 1891. Julius 29-én, szerdán. meghajolni; de ilyen pillanat nem fog eljönni; s én és az a párt is mindenkor felemelt fővel fogunk szembenézhetni min en támadással; mert mikor a jelenlegi támadásokat okozó vitatkozásnak a heve lelohadt: akkor azok a jóhiszemű férfiak maguk, a kik ezeket a támadásokat ellenünk intézték, be fogják utólag látni, hogy lehetett bár köztünk véleménykülönbség, (le ezek az imputatiok igazságtalanok voltak. (Élénk tetszés és helyeslés a baloldalon.) Herman Ottó: T. képviselőház! A ház kegyes engedelmével egy egészen rövid kinyilatkoztatást óhajtanék tenni (Halljuk! Halljuk!) azokkal a szép szavakkal szemben, a melyeket el fogok vinni magammal abba a némaságba, melyről tegnap megemlékeztem. Gr. Apponyi Albert t. képviselőtársam el fogja nekem hinni azt, hogy a mikor én tegnapi szavaimat elmondottam, távol állott tőlem a gyanúsítás szándéka abban az értelemben, a melybet) a »gyanúsítás« szót érteni szokták; távol állott tőlem az, hogy én érzelmeinek nemességét, az ő elhatározásának komolyságát egyáltalán kétségbe vonjam. A mi engem vezetett, az az a nagy ellentét, a mely a concret helyzetre vonatkozólag itt tényleg fennáll és tapasztalható és a melyre nézve mostani szavai sem világosítottak fel kellőleg Ez az ellentét az, hogy a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat, ha az törvénynyé válik, ennek a kormánynak okvetetlenül nagy hatalmat ad a kezébe, annak a kormánynak, melyet a t. képviselő úr morális okoknál fogva repudealt. A mi továbbá arra vitt, hogy én tegnapi szavaimat kiejtsem, az az volt, hogy az ő terminológiájában előfordultak azok a szavak is, mint »kormányakarat«, »állami akarat«, a milyen terminológia az én helyzetemmel, az én álláspontommal, a parlamentarismusról táplált nézetemmel és elveimmel össze nem egyeztethető. Az állami akarat »St.iatswille«, az valami olyan dolog, a melynek nincsen teste; terminus, a mely hangzik, de a melynek reális tartalma egyáltalán nem lehet; a mit soha ott, a hol concret ügyek megfejtéséről, megoldásáról van szó, nem szoktak alkalmazni, hanem a mely alkalmaztatik mindenütt ott, a hol leplezni ki vannak hatalmat, a mely távolról sem állami hatalom, a mely távolról sem nemzeti hatalom, hanem mindig csak egy bizonyos kormánynak hatalma, legyen az kifejezve a kormánynak bármilyen irányban, vagy, mint itt, a párturalom képében is. Ez az, a mit én most gr. Apponyi Albert t. képviselőtársam elmondott szavaira a magam részéről megjegyezni kötelességemnek ismertem. (Helyeslés a szélsőbalon) Elnök: Következik a napirend: »A vármegyei közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Dárdai Sándor jegyző: Beniczky Miksai Beniczky Miksa: T. ház! (Halljuk!) A t. ház azon tagjai közé tartozom, kik a régi megyei rendszert nemcsak könyvből vagy hallásból, hanem tényleg valóságban ismerték és ismerik. Ha ezen akkori rendszert vagy csak az alkotmány visszállítása utánit is addig, míg azt tisztaságában a kortes politika semmivé nem döntötte, a mostanival hasonlítom össze, úgy találom, mintha ezen új rendszer nem is az előbbiből, hanem valamely új rendszerből vette volna eredetét. Igaz, hogy új körülmények, viszonyok, emberek keletkezésével és fejlődésével változni kell mindennek, tehát magának a rendszernek is in forma, és ennek helyességét, t. ház, én elismerem; de másrészről kénytelen vagyok kétségbe vonni azt, hogy a rendszer változásával in forma, egyúttal magának annak az alapnak is, a mely nemzeti életerőnket képezi, mely bástyául szolgál alkotmányunknak, egész mivoltában változni kellene. Már pedig, t. ház, hogy a törvényjavaslat életbeléptével megyei önkormányzatunk majdnem a semmiség pontjára száll le, azt talán szükségtelen indokolnom, minthogy e részben e padokon történt felszólalásokban felhozott argumentumok azt világosan kimutatták; (Úgy van! a szélsőbalon.) s minthogy épen az 1. §. az, a melyre a latin közmondást talán igen helyesen alkalmazom, hogy »diabolus rotae«, a mennyiben ez húzza meg legelsőben a halotti harangot a megyei önkormányzat felett; mert ez a szakasz tépi szét az önkormányzatnak jogait és helyezi az országot a hatalom alá és a választásokat a kinevezési rendszer alá; következéskép én ezt a szakaszt tekintem olyannak, mely minden irányban az egész dolognak a felforgatása és azért én e szakaszt nem fogadom el, hanem Helfy Ignácz t. képviselőtársam indítványához csatlakozom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Sokat hallok itt, t. ház, hogy egyik vagy másik képviselő úrnak beszédjére észrevételek és megjegyzések történnek ; részemről ezt nem teszem. Megmondom, miért. Először azért, mert biz én a különféle beszédeket olvasni sem szoktam; (Derültség.) és másodszor azért, mert ezélt nem látok érve, a mennyiben nem hiszem, hogy ama t. képviselő urakat felszólalásommal a helyes útra terelni tudnám. T. ház! Egy körülményt nem hallottam, tudniillik azt a különbséget felhozni, mely a törvényjavaslatra nézve a t. túloldal és mi köztünk van. Hogy mi a különbség, azt legyen szabad nekem megmondani. (Halljuk! Halljuk!) A különbség az, hogy a t. túloldal az ország anyagi érdekeinek javulását a közigaz
