Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-539

539. orsííígos ülés 1891, Julius 25-én, szombaton. 235 ezég kiigazítása és igazolni is szíves volt, hogy a kiigazítás törvényszerfíleg tört hit. Ha tehát a bíróság a kiigazítás eszközlését a czégbejegyzés tekintetében elhatározta, én a magam részéről azt, hogy a czégbiztos az ellen felebbezzen, elrendelhetőnek nem tartottam, mert magamat arra feljogosítottnak nem is érezhettem. A kérdés tulajdonképen további folyamában a körűi forog, hogy vájjon a »New York« mint kölcsönösségen alapuló szövetkezet be volt-e nálunk jegyezhető, vagy sem ? A képviselő úr hívatkozik egy curiai határozatra, a mely a választ semlegesen adja meg. Hát, t. ház, bátor vagyok jelezni, hogy a kormány álláspontja, felfogása e kérdésben eltérő volt. A legfőbb ítélőszék határozata nem volt döntvényszerű, a legfőbb ítélőszék azóta ebbeli határozatát megmásította és összes ülésben más határozatot hozott, mely a kormány felfogását igazolja, mely felfogás szerint az ilynemű szövetkezetek, ha egyébképen a kereskedelmi törvényben foglalt feltételeknek megfelelnek, Magyarország területén is állíthatnak üzletet, illetőleg fiókot. Miután tehát, t. ház, a bíróság egyfelől intézkedett a czégbejegyzés tekintetében, másfelől módosította előbbi felfogását és igazolja a kormány felfogását, mely szerint az ily intézetek Magyarország területén is folytathatnak üzletet, ennek következtében e szempontból sem találtam indokot arra, hogy a czégbiztost a czégbejegyzés közzétételétől eltiltsa. De tovább ment a t. képviselő úr és azt kérdé: hajlandó-e a minister úr a közönség érdekének szempontjából intézkedni, hogy a »New-York« alapszabályaiba , valamint kötvényeibe, czégébe és ezégtáblájába a kölcsönösségen alapuló szövetkezeti viszonyt kitűntesse? E tekintetben meg kell jegyeznem, hogy a »New-York« korlátolt felelősségű szövetkezeti jellege a megtörtént kiigazítás folytán ki van tüntetve. A »New York« képviselősége azonban eddig, mint a rendelkezésemre álló nyomtatványokból látom, az amerikai czégnek megfelelőleg, »életbiztosítási társaság* elnevezést használ. Az, hogy a szövetkezet alapszabályaiban és kiállítandó kötvényeiben korlátolt felelősségű szövetkezeti jellegét kitüntesse, nehézségbe nem ütközik. Más kérdés az, ha vájjon kötelezhető-e a szövetkezet közigazgatási úton átalában arra, hogy czégében és czégtábláján is kitüntesse szövetkezeti jellegét? Kívánható-e, hogy a »társúlat« helyett a »szövetkezet« elnevezést használja? E tekintetben különbséget kel] tennem a hazai és a külföldi ilynemű ezégek közt. Míg a hazai czégekre nézve a kereskedelmi törvény határozata egészen világos s annak alapján önkényt kiviláglik a törvény intézkedése, másfelől a külföldi szövetkezeteket illetőleg a kereskedelmi törvény 217., illetőleg 210. §-ai másnemű intézkedést tartalmaz, a mennyiben a 210. szakasz a külföldi szövetkezetekre nézye kimondja, hogy saját üzleteiket vagy fiókjaikat a saját czégük alatt folyt ithatják. És ennek megvan a maga ratioja, mert nagyon sajátságos volna, hí az illető anyaintézettől eltérő elnevezést használnának azok fiókjai és kirendeltségei, Innen van az, hogy a kereskedelmi törvény idézett szakaszai kimondják, hogy ezek a fiókok és üzletek használhatják azt a czímet és ezéget, a melyet azon törvény szerint használni jogosítva vannak, mely az illető üzlet anyaintézetére nézve fennáll. E szerint a »New-York« jogosítva van azt a ezéget használni, melyet megalakulásai helyén az illető állam törvényei szerint tényleg viselhet. Ezzel a törvényes intézkedéssel szemben én nem kényszeríthetem e társaságot arra, hogy minőségét czégében használja, de azt mindenesete kész vagyok megtenni, hogy fel fogom szólítani a társaságot, hogy korlátolt felelősségű szövetkezeti természetét irataiban használja, illetőleg azokban kitüntesse. Többre azonban nem tarthatom magamat jogosítva a törvény intézkedésével szemben és kérem a t. házat, hogy ez alapon válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Hock János: T. ház! Midőn interpellatiomat a t igazságügyi és kereskedelemügyi minister urakhoz intéztem, már akkor volt szerencsém kijelenteni, hogy engem felszólalásomban semmi olyan szándékosság nem vezetett, mely akár az egyik, akár a másik biztosító társaság érdekei ellen lett volna irányozva, Engem pusztán azon körülmény birt a felszólalásra, hogy a közönség körében észlelt és talán czélzatosan is szított nyugtalanságot illetékes helyről jött felvilágosítások alapján lecsillapíthassam. Interpellatiomnak indító oka tehát röviden az volt, a mit a t. igazságügyminister úr is válaszában teljes nyilísággal és loyalitással felemlített. Tévedés történt ugyanis a czégbejegyzés alkalmával, mely szabálytalanságot azután concurrens vállalatok ügynökei a maguk részére akartak kizsákmányolni és a »New-York«-kal összeköttetésben álló biztosító közönséget ez által terrorizálták. Ez izgalom tényleg észrevehető volt némely körökben és engem sokan felkértek ismerőseim közül, nézzek utána, vájjon mi az oka annak, hogy épen a »New-York« ellen röpiratok és hírlapi közlemén.ek tétetnek közzé, melyek e társulat megbízhatóságát vonják kétségbe. Utána néztem a czégbejegyzési könyv30*