Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-539
234 » 89- orsztlgog ülés 18!íl. Julius -25-én. szombaton. hetett az, hogy a bíróság egyenesen felemlítem, — tévedett 1886-ban? Erre, amint előttem feltűnik, több körülmény működött közre; megjegyzem, hogy a bíró ezen eljárásban, nem mint ítélőbíró szerepel, hanem tulajdonképen peren kivtíli teendőket teljesít, talajdonképen admiuistrativ természetű ügykörben jár el. Magában a kérvényben, a mely beadatott, a kérvényező társulat magát rész vénytársulatnak nevezte. Ezen feltí) a kérvényhez volt mellékelve a folyamodó társaságnak a magyarországi fióktelep részére kirendelt meghatalmazottjának hivatalos bizonyítványa, a melyben azon illető külföldi — lehet, hogy a miatt mert a magyar törvényekben foglalt különböztetéseket nem értette — erre egyébiránt vizsgálatomat természetesen nem terjesztettem ki — ámbár különböztetés szövetkezet és részvénytársubit közt nemcsak a magyar törvényben, hanem másutt is megvan — elég az hozzá, maga a meghatalmazott bizonyítványában úgy nyilatkozik, hogy az illető társulat részvénytársulat. Harmadszor ezen társulatnak kereskedelmi jogi jellege nem is volt a mellékelt okmányokból olyan könnyen és első pillanatra kideríthető, mert New-York államban az ottani törvények szerint az ilyen társulatok létrejöttéhez törvényhozási actus kívántatik. Már most maga e társulat, a mely 1886 ban szövetkezet volt a mi törvényeink értelmében, 1886 előtt, azonban azt jóval megelőzőleg volt egy idő, a midőn részvénytársulatnak volt tekintendő, időközben történt az átalakulás és így megm;gyarázhatón:ik tartom azt, hogy sokszor még a társulat képviseletében eljáró nem jogászoknak is bizonyos téves felfogásuk volt e tekintetben. A dolog fejlődése ezen társaság alakulására nézve röviden a következő. Említettem, hogy New York államban törvény kell ahhoz, hogy ily társulat létrejöhessen és működhessék; de a newyorki törvényhozás azt az eljárást követi, hogy azon szabályokat, a melyek a társaság alakulását és ügykörét, jogait, kötelezettségeit rangúkban foglalják, nem mindig igtifja törvénybe, hanem hivatkozik egy már megalakított és törvénybe igtatott társulat statútumainak bizonyos szakaszaira. így történt ezen társulatra nézve is. 1838. április 5-én hozatott egy törvény, melyben a »HamiIton« nevű tengeri biztosító társaság czímén részvényekre alapított biztosító társaság alapszabályai beezikkelyez tettek. Ezen alapszabályokban foglalt jogosítványok és az ezekhez fűzött kötelességek az 1841. évi május 21-én hozott, törvényben a »Nautilus« biztosító intézet részvény társaságra is kiterjesztettek. 1842. április 12-én hozott törvénnyel egy, a tagok kölcsönösségi viszonyán alapuló »New-York« kölcsönös biztosító társaság czégű, élet, tűzkár-, belhajózási-, szállítmányiés tengeri koczkázatok elleni biztosító társaság alapszabályai czikkelyeztettek be. És végre 1843. április 18-án hozott törvény az eddig részvényeken alapuló >-Nautilus« biztosító társaság czégének megtartása mellett oly biztosító társasággá változtattatott át, a milyen volt az előbb említett tör vénynyelbeczikkelyeztetett »NewYork« kölcsönös biztosító társaság. És végre az 1849. évi április 5-én hozott törvénynyel a »Nautilus« biztosító társaság — a mely most már az előbb említett törvény alapján nem részvényeken, hanem a tagok kölcsönösségi viszonyán alapult és csak életbiztosítással foglalkozott — eddigi czége átváltoztattatott »NewYork* életbiztosító társaság czégre. Tehát ezen különféle, egymással összefüggésben levő változások megmagyarázhatóvá teszik azt, hogy 1886-ban az első bejegyzésnél a bíróság részéről csakugyan tévedés történt. Az azonban, hogy újabb folyamodványra ugyanazon okiratok alapján a bíróság ezt a tévedést a törvényes szabályok élteimében kiigazította, helyesen történt. Ez az, a mit a t. képviselő úr kérdéseire felvilágosításul adni óhajtottam és kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobb felől.) Baross Gábor kereskedelmi ininister: T. képviselőház! Ugyanazon ülésben ugyanazon alkalommal Hoek János képviselő úr hozzám is intézett e tárgyban interpellatiot, melyre a ház engedelmével szintén válaszolni fogok, hogy a képviselő úr mindkét összefüggő válaszra reflectálhasson. (Halljuk!) Az interpellatio következőleg hangzik (olvassa) : »Tekintve, hogy a »New-York* öt éven keresztül a kereskedelmi törvényszéknél, mint részvénytársaság volt bejegyezve s csak öt év múlva lett kölcsönös szövetkezetnek ^feltüntetve, a nélkül, hogy ezen kiigazításnál egyetlen újabb okmány is szerepelt volna ; tekintve, hogy a Curia azon ügyben kimondta volt, hogy a kereskedelmi törvény 461. §-a értelmében külföldi válllalatok, mint kölcsönös biztosítási szövetkezetek be nem jegyezhetők ; kérdem, mi az oka, hogy a czégekre felügyelő ministeri biztos a »New-York« adatainak kiigazítása után nem nyújtott be felebbezést, hogy a társaságot a czégkönyvből töröljék, hanem e helyett a czéget a hivatalos lapban egyszerűen kihirdette'?« T. ház! A praemissák, melyekből az első kérdés kiindul, tévedésen alapulnak, a mennyiben az igazságügyininister úr imént jelezni méltóztatott, hogy miért történt meg a »New-York«
