Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-539

BS9. országos ülés 1891. jullns 2ä-én, szombaton. ?33 bizottság e kérvényt a pénzügyminister árnak kiadatni véleményezi. Madarász József jegyző: Pctrich Ferencz! Petrich Ferencz: T. ház! Tudom ugyan, hogy a t. pénzügyminister úr kegyes lesz ma válaszolni interpellatiomra, de mégis kénytelen vagyok egy igen rövid észrevételt tenni. Én a kérvényi bizottságnak ezen véleményében nem nyugodhatom meg; de nem volnék megnyugodva akkor sem, ha kedvező választ kapnék inter pellatiomra; mert e kérvényből világosan kitűnik, hogy ez az ügy már megfordult a pénz ügyruinisteriunmál és a pénzügyminister úr a kérvényezőket ezen szerintem igen jogos keresőkkel elutasította Igaz, a pénzügyministeríum belátta, hogy a kérvénynek alayja van, mert az alsóbb hatóság által kivetett összegnek tekintélyes részét elengedte, tehát a kérvény jogosultságát elismerte; úgy, de a kérvényezőknek nem annyira az volt a czéljuk, hogy kegyelemből pénzbeli elengedésben részesüljenek, hanem inkább az volt a czéljuk, hogy az alsóbbrendű hatóságok zsarolásai alól felmentessenek. Azt akarták kimutatni, hogy nekik — a kérvényezőknek — igazuk van és hogy az a kivetési alap, a melylyel megterheltettek, igazságtalan. Elvártam volna a kérvényi bizottság t. előadójától, hogy e tekintetben egyenesen utasítaná a pénzügyminister urat a vizsgálat elrendelésére. Minthogy azonban, mint mondáin, a t. pén?ügyminister úr, azt hiszem, úgy is megnyugtató választ lesz kegyes adni, most elállók a bővebb indokolástól. Elnök: A kérvényi bizottság javaslata alapján a kérvény a pénzügyminister úrnak atla tik ki. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa.-) Udvari (Tolna vármegye) község a folyó évre kirótt fogyasztási adók leszállítása iránt. Hertelendy Béla előadó: A bizottság ezen kérvényt a pénzügyminister urnak kiadni javasolja. Elnök: A kérvény ki adatik a pénzügyminister urnak. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .Torda-Aranyos várinegye közönsége oly intézkedést kér, mely szerint az italmérési jövedelemre a községek rovatalok fizetését vethessenek. Hertelendy Béla előadó: A bizottság ezen kérvényt is a pénzügyminister úrnak kiadni véleményezi. Elnök: Ezen kérvény kiadatik a pénzügyminister úrnak. Ezzel a kérvények 26-ik sorjegyzéke el van intézve. A kitűzött napirend értelmében következik az i gazságügy niinister úr válasza Hock János KÉPVH. NAPLÓ 1887—92. XXVI KÖTET. képviselő úr interpe 11 atiójára. Méltóztassék a választ meghallgatni. Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. képviselőház! (Halljuk! HaVjuk!) Hock János képviselő úr hozzám a következő két kérdésből álló iníerpellatiot intézte. Az első kérdés abban áll: »Van-e a minister úrnak tudomása arról, hogy a New York állam biztositásügyi főnöke Rob A. Maxwellt által kiállított okmány alapján, a melyben a New-York életbiztosító vállalat csupán kölcsönös életbiztosító társaságnak, vagyis szövetkezetnek van kijelentve, mégis 1886-ban mint részvénytársaság lett a czégkönyvbe bejegyezve.* Igenis van arról tudomásom, hogy ezen biztosító intézet 1886-ban az akkor érdekeltek részéről benyújtott folyamodvány s abban foglalt okiratok alapján mint részvénytársaság lett bejegyezve. Ez a feleletem az első kérdésre. A t. képviselő úr második kérdése következőleg hangzik: »Hajlandó-e a minister úr megvizsgáltatni a tényálladékot, hogy kideríttessék, miképen történhetett a kérdéses téves bejegyzés s miképen történhetett, hogy a társulat 5 évvel később egyetlen újabb igazoló okmány melléklése nélkül jellegét megváltoztatta ?« Erre a kérdésre a feleletem a következő: Először a tényálladékot megvizsgáltattam és a hivatalos jelentés alapján most már azt ismerem ; másodszor téves a képviselő úr állítása, hogy a társaság 5 évvel később egyetlen újabb igazoló okmány nélkül jeKegét megváltoztatta, mert a társulat jellegét nem változtatta meg, hanem a czégnek 1886-ban téves bejegyzése kiigazíttatott. Ez nem a társulat jellegének megváltoztatása, de gondulom a képviselő úr is így értette A mi már most azt illeti, hogy mikép történhetett az, hogy az a társulat 1886-ban, mint részvénytársulat lett bejegyezve és 5 év múlva ezen bejegyzés kiigazíttatott és mint szövetkezet lett bejegyezve és úgy az első esetben, mint a második esetben ugyanazon okiratok voltak a kérvényhez mellékelve, erre nézve a következő felvilágosítást adhatom: Tény az, hogy ugyanazon okiratok lettek a kérvényhez mellékelve 1886-ban és az utóbbi kiigazítás alkalmával is; legalább különböző okiratokat én a felterjesztett Iratokban nem találtam. A bejegyzés 1886-ban téves volt; a téves bejegyzést a bíróság folyamodásra kiigazította úgy, a mint az kötelessége, mert a czégbejegyzésről szóló és törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott, 1875-ik évi deczember 1-én kelt ministeri rendelet 16. §-ában egyenesen azt mondja, hogy a felfedezett tévedések bírói végzés alapján új alszám alatt eszközlendő bejegyzéssel kiigazítandók. Ez az, a mi megtörtént. Miként történ30