Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-537

587. országos ülés 1891. Julius 28-án, e.sAtSrtSkön. 185 Vojnics István: Nem tudom, melyik évet méltóztatott mondani; én csak azután indultam, a mit a képviselő úr mondott, hogy a 70-es években történt; de bármikor történt volna: ezt a mai kornak beszámítani nem lehet. De hozzáteszek még egyet. Az igen t. képviselő úr nagy tévedésben volt, mikor azt mondotta, hogy a községi jegyző ellen a bíínfenyítő eljárás elrendelteti; mert első sorban nem a községi jegyző felelős az árvatári számadásokért; hanem igenis felelős az illető községben az árvák atyja és ha annál hiány mutatkozik: akkor a községi jegyző ellen mulasztása esetén csakis fegyelmi vizsgálat indítható. Ez pedig ott, a mint a képviselő úr is beigazolta, megtörtént; és az illető fegyelmi úton 200 forint pénzbüntetésre is ítéltetett. Megjegyzi a t. képviselő úr, hogy magában Bácsmegyében a legutóbbi időben harmincz községi jegyző és árvatári hivatalnok — ez utóbbi kifejezés alatt, nem tudom, kiket értett — sikkasztás és még egyéb bűncselekmény miatt függesztetett fel és mozdíttatott el. (Egy hang a szélső baloldalról: Szép szám!) A szám szép ; és ha így volna, igen szomorú volna: csakhogy a fegyelmi vizsgálat igenis elrendeltetett, de ott nem sikkasztás . . . Bartha Miklós: Hanem tussolás! Vojnics István: Lehet, hogy olyan nagy bizalommal van a képviselő úr irántunk — s ezt igen sajnálnám — hogy nem is tételezhet fel egyebet, mint tussolást. Bartha Miklós : Országszerte így van ez ! (Igaz! Úgy van! a szélső halóidalon.) Vojnics István: Es azért még sem kívánják az államosítást! (Helyeslés és tetszés jobb felől. Nagy zaj a szélső baloldalon és felkiáltások : Államiak voltak a Kókánok!) A dologra magára csak azt bátorkodom megjegyezni, hogy igen csekély azoknak a száma, a kik ellen sikkasztás és mulasztás miatt fegyelmi vizsgálat lett elrendelve és nem a felhozott nagy szám; másodszor téved a t. képviselő úr abban, mintha annyian lettek volna elbocsátva. Igenis folyt a fegyelmi vizsgálat ellenök s esetleg dorgálásra vagy pénzbüntetésre ítéltettek; de hogy oly nagy számmal bocsáttattak volna el, azt kérdem: mivel tudná igazolni a képviselő iVr? Azután az »árvatári hivatalnokok« kifejezés mit jelent? Olay Lajos: Tévedés! Én csak jegyzőkről beszéltem ! Vojnics István: És általában, hogy egy olyan nagy tisztviselői karra, mint a községi jegyzők, a képviselő úr annyira tartózkodás nélkül kimondja azt, hogy ott ázsiai állapotok vannak; és hogy ott olyan szomorúak a viszonyok, a minőknek ö ecseteli: ezt én nagyon csodálom, mert a t. képviselő úr gondolom hat KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXVI. KÖTET. vagy kilencz éve mindig Bácsmegyében lett megválasztva . . . ölay Lajos: Csak most az egyszer! Vojnics István: Vagy legalább is igen sokat járt ott a kerületben és igen nagy befolyása volt; jól ismerheti a viszonyokat és tudhatja, hogy minálunk a Bácskában, daczára azon rendezetlen viszonyoknak, a melyek az árvatárakban még a régi időkből uralkodnak, melyek még a régibb időkben lelik eredetüket — mikor igen jól tudjuk, hogy a Bach-systhema alatt egyes árvatárak oly kötvényeket kaptak, a melyek tökéletesen érvényüket vesztették, de a melveket ma is ki kell tüntetni és a raelyekért járó kamatokat is folyton ki kell mutatni— hogy ily körülmények közt egészen rendben alig lehet az árvatár; de mondom, daczára mindezeknek, mégis a báesmegyei jegyzők legnagyobb része olyan, a kik előtt készséggel és örömest kalapot emelhetünk. De másrészről igen csodálom, hogy a képviselő úr, a mikor már olyan hosszú ideje van tudomása ezen ázsiai állapotokról, csak akkor hozza azokat elő, mikor azok nézete szerint annyira rázúdultak a megyére, hogy azokból kilábolni sem bírt ; ha jóakarattal viseltetett a megye iránt, ha szívén feküdt a megye érdeke: miért nem hozta fel mindjárt, miért nem iparkodott mindjárt segíteni és miért várt addig, míg a fellegek feje fölött összetornyosúlnak ? Magam is tagja vagyok a közigazgatási bizottságnak és határozottan és legjobb hitem szerint mondhatom, hogy minden egyes panasz, minden egyes feljelentés a legszigorúbban bíráltatik meg; és a mennyiben a panaszló által felhozott érvek a legkevésbbé is alaposaknak tűnnek fel: a mulasztó ellen rögtön elrendeltetik a fegyelmi vizsgálat. A képviselő úr maga állította, hogy harmincz jegyző ellen indíttatott fegyelmi vizsgálat. Ha eltussolási rendszer volna akár a kormány, akár a megye részéről; ha úgy volna, a mint a képviselő úr képzeli: azt hiszem, még sem volna ily jelentékeny az elrendelt vizsgálatok száma. Ha iparkodtunk volna eltussolni: akkor ez nem volna így. A képviselő úr maga is beismerte, hogy a megye és a kormány részéről minden elkövettetik a legtisztességesebben, a legbecsületesebben; és ez megtörtént a bikityi esetnél is —tehát a satisfactiot a, a képviselő úr ebben maga is megadta — és ez történik jelenleg is és reménylem, ezentúl is így lesz. Ezek észrevételeim ; a többire Gromon t. képviselőtársam megadta a választ. (Helyeslés a jobb oldalon.) Elnök: Olay Lajos képviselő úr kíván szólni. Olay Lajos: T. ház! Gromon Dezső t.kép24