Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-536
f@Q 586. orsnAgos Blés 1891. július -22-én, szerdán. nek arra, hogy a kérdést megfontolja és a kellő időben nyilatkozzék. T. ház! A törvényjavaslat ezen szakaszánál, a mely úgyszólván az egészet reassumálja, az egésznek lelkét képezi, újból kifejezem azon mély meggyőződésemet, hogy e javaslat lehető következményeiben még végzetesebbé válliatik az országra, mint at 1867-iki kiegyezésnek közjogi része. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Megmondom miért. Mert attól a csonka közjogi alaptól remélhetjük, hogy időjártával, miután bizonyos tekintetben nemzetközi jelleggel is bír, épen nemzetközi események kíséretében, a nemzet erős elhatározása mellett, lehetséges lesz megmenekülni. Ellenben, ha ez a javaslat törvényerőre emelkednék és ha 10—15 év múlva a nemzet felébredvén, észrevenné, hogy roppant nagy hibát követett el, a midőn ily fontos jogot adott ki kezéből, nem hiszem, hogy attól megmenekülhetne ; és pedig két okból: először, mert 10—20 év alatt kivész az az önkormányzati elem, az az anyag, a mely képes volt ezen intézménybe életet lehelni, (Úgy van! a szélső baloldalon.) Láttunk erre példát. Francziaországban miért nincs kifejlődött önkormányzat? Hiszen Francziaországnak a nagy forradalom után első teendője volt Angliától majdnem az összes ön kormányzati intézményeket átvenni. De nem volt ember, a ki azokat keresztülvigye; hiányzott a franczia népben a képesség, az iskola az önkormányzati jogok gyakorlásához; és több, mint egy század kellett ahhoz, hogy a franczia nemzet oda érlelődjék, hogy a kormány belássa, hogy most már meg lehet kísérelni, bár hssan, fokozatosan, a nemzetet az önkormányzat gyakorlatába helyezni. Ez az egyik ok, a miért nehéz volna e törvénytől megmenekülni. Nem olyan javaslat ez, a melylyel kísérletezni lehetne úgy: hogy ha megfelel jó; ha nem felel meg: akkor visszatérünk a választási rendszerre. De van egy másik ok is, a miért nagyon nehéz volna e törvénytől megszabadulni; és ezt is egész őszintén kimondom. Meg vagyok győződve arról, hogy a t. kormánynak nem nagy fáradságába került ezen törvényjavaslat benyújtásához a fejedelemnek előzetes beleegyezését megnyerni; de nagyon kételkedem, hogy oly könnyű dolog lenne 10—20 év múlva, még akkor is, ha mindnyájan ak írjuk, rábírni a fejedelmet arra, hogy visszaállítsuk azt az intézményt, a melynek erejével bírtunk ellenállni sok támadásnak, a mely épen azon oldalról intéztetett a nemzet ellen. És mert erről meg vagyok győződve: újból kérem a t. háztól nem azt, hogy méltóztassék egyszerűen elvetni a törvényjavaslatot; hanem hogy méltóztassék most befejezni a vitát és időt engedni a nemzetnek e kérdés megfontolására. Készítsék el az ezzel összefüggő összes javaslatokat, hogy a nemzet maga előtt lássa az önök által contemplált közigazgatás egész képét, úgy a városokra, mint a községekre nézve, valamint a többi úgynevezett garantialis törvényjavaslatokat, a melyekre nézve mellesleg megjegyzem, hogy az a javaslat, a melyet az igazságügyminister úr benyújtott és a melyet elolvastam ugyan, de alaposan tanulmányozni még nem voltam képes: készséggel elismerem, hogy őszinte, becsületes igyekvést mutat arra, hogy a választások feletti bíráskodást részrehajlatlanná tegye; de ez a legkisebbiké mindazon javaslatoknak, a melyeket a most tárgyalás alatt levő javaslat kíséretében kívánnunk kell; mert hiszen utóvégre is csak arról akar intézkedni, hogy mi történjék akkor, mikor a választások be vannak fejezve; és tulajdonképen a parlament alakulására bír értékkel, hogy a választások folyamán ne történhessenek visszaélések a tisztviselők részéről. De nemcsak a, választásokról van szó ; hanem szó van arról, hogyha nem ez a javaslat fogadtatnék el; még ha a választási rendszer alapján maradna is a közigazgatás: minden egyes polgárnak biztos védelme legyen minden hatalom részéről jövő vagy jöhető sérelem ellen. Erre engedjenek maguknak időt. Ha azonban a t. kormány csakugyan ragaszkodik ahhoz, hogy a részletes vita folytattassék ; úgy bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztassék a következő módosítványomat elfogadni: (Halljuk!) Módosítvány az első szakaszhoz. Az 1. §. szövege helyébe tétessék a következő: »A vármegyei közigazgatást a jelen törvény körülírása szerint választott önkormányzati közegek intézik.« (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Derültség jobb felől.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa). Elnök: T. ház ! A mai ülés napirendjén még két interpellatiora adandó válasz és egy interpellatiovan bejelentve. Azt hiszem tehát, a t. ház méltóztatik beleegyezni, hogy a napirenden levő tárgyalás folytatása a holnap d.e. 10 órakor tartandó ülésre tétessék át. (Helyeslés.) Méltóztassék most a t. ház meghallgatni a a ministerelnök úr válaszát Ugron Gábor képviselő úr interpellatiójára. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! Ugron Gábor t. képviselő úr interpellatiót intézett hozzám a hadsereg harczképessége, illetőleg annak tüzérségi felszerelése tárgyában. Ha ezen interpellatiora csak úgy általánosságban tartott nagy részben bitérő választ akartam volna adni, úgy azt előbb is megadhattam volna azon tudomásom alapján, melylyel az ügy állásáról bírtam. De mivel a kérdést igen fontos-