Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-536
688. orsságos ülés 1891. julins 22-én, szerdán. 161 nak tartom ; mert egyrészt hadseregünk harczképessége tétetik kérdésessé; másrészt pedig oly anyagi áldozatokról tétetik említés, a melyek esetleg alkalmasak volnának pénzügyeink megzavarására befolyást gyakorolni: ily körülmények között nem akartam a választ csak létező tudomásom szerint megadni; de a kérdés mélyére és lényegére akartam kiterjeszkedni és épen ezért felhívtam a hadügyminister urat, a ki ezen kérdésekben mindenesetre a legilletékesebb, hogy e részben felvilágosításokat adjon és az ő felvilágosításai alapján vagyok bátor az ügy érdemére nézve a választ a következőkben megadni, kérve a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy miután az hderpellatio több kérdésből áll, ezen kérdések mindenikére külön-külön válaszoljak. (Helyeslés. Halljuk! Halljuk!) A képviselő úr első kérdése az: »Való-e s ha igen. mennyiben az a hír, hogy a közös hadsereg ágyúi nem felelvén meg a fejlettebb műszaki igényeknek s az új lőpornak, mind újra öntendők ?« Ezen első kérdésre vonatkozólag vagyok bátor kijelenteni, hogy a kérdéses hír minden alapot nélkülöz. Az igaz, hogy most más lőpor fog használtatni az ágyúknál, de ezen lőpor készítésénél is különös figyelemmel vannak arra, hogy a kellő lökési képesség mellett a gáz ne fejtsen ki nagyobb feszültséget, mint a régi lőpornál volt. A lőporgyártásnál erre nagy súlyt fektetnek és a füst nélküli lőpornál nemcsak az éretik el, hogy nem szükséges, hogy az ágyúk ellenállási képessége nagyobb legyen, hanem ellenkezőleg sokkal kedvezőbbek a lőpor arányai. A létező ágyúk minden tekintetben tökéletesen megfelelnek ezen lőpor fesz-erejének és így azok használfaatlanságáról, vagy azok újjáöntésének szükségéről szó sincs. Ezt vagyok bátor válaszolni a kérdés első részére. A kérdés második pontja ez: »Való-e az, hogy az új lőpor vegyi összetételei huzamosabb idő multával megváltoznak'?« Erre nézve kénytelen vagyok constatálni, hogy a füstnélküli lőpor használata még oly új, hogy azzal évtizedekre menő kísérleteket tenni nem lehetett. Vannak azonban ehhez hasonló robbanó szerek, a melyek már régen vannak használatban és a melyek vegyileg ugyanazon alkatrészekből állanak, mint a füstnélkuli lőpor, Ezekkel évtizedeken át tett kísérletek alapján constatáltatott, hogy minden nehézség nélkül eltarthatok és ez következtethető magára a füst nélküli lőporra is. Hogy tehát ezt eltenni nem lehetne, annak semmi alapja nincs; ez épen olyan jól megőrizhető, mint az eddig használatban volt lőpor. Ezt vagyok bátor válaszolni a má-odik kérdésre. • y A harmadik kérdés: »Való-e, hogy az öszKÉPVH. NAPLÓ 1887—9 ffl . XXVI. KÖTET. szes lőszerkészlet az új ágyúk és lőpornak megfelelően átalakítandó leszen ?« Ezzel egyidejűleg válaszolok a negyedikre: »Ha való, mennyi azon költségtöbblet ?« Voltam bátor mondani, hogy a lőpor miatt ezen ágyúk átalakítása nem szükséges. Két igen csekély átalakítás lesz szükséges az új lőpor | folytán: az egyik a töltényeknél, a másik a dörzsölő gyutacsoknál; de ezek az átalakítások oly csekélyek, hogy számításba sem jönnek. Ennélfogva gyökeres átalakítás nem szükséges sem a lőpor, sem az ágyúk eonstruetiója miatt; és így elesik azon kérdés is, hogy ez mennyi költséggel fog járni. Végre az ötödik kérdés az: »Vállal-e a nemzet előtt a ministerelnök ár felelősséget az iránt, hogy a közös hadsereg tüzérsége ma, a megkívánt harczképesség minden feltételével bír?« A felelősséget a dolog természeténél fogva azon egyénnek kell viselnie, ki ezen szolgálati ágnak élén áll s így ezen kérdésben a közös hadügyministernek, mert az tudja csak megítélni technikailag és hadászatilag, melyek azok a szükségletek, melyek a harczképesség fentartására megkívántatnak. De nem kívánok ezen a czímen a felelősség alól kibújni, mert tudom, hogy a magyar kormányra is háramlik a felelősség bizonyos neme, mert a magyar kormány is gondoskodik annak előállításáról, a mi a szakértők előadása szerint a tüzérség faarczképességének fentartására szükséges. Biztosítom a t. házat, hogy a magyar kormány e részben kötelességének megfelel; a tüzérség harczképessége a mai viszonyoknak teljesen megfelel: és azért ez irányban a felelő séget a magyar kormány elvállalni hajlandó, (Általános helyeslés.) Ezek azon válaszok, a melyeket az egyes kérdésekre a képviselő úrnak megadni bátor voltam és kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Ugron Gábor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Abban a kivételes helyzetben vagyok, hogy kijelenthetem, hogy a t ministerelnök úr által adott válasz tutalran olyan, a mely mindnyájunk megnyugvására szolgál. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) És miután én a választ tudomásul akarom venni, nem fűzök hozzá egyéb megjegyzést csak egyedül azt, hogy reméljük, hogy azután a delegatio előterjesztésének rendén a t. ministerelnök úr által adott válasz teljes mértékben igazolva lesz. Ezek után a választ tudomásul veszem ,és kérem a t. házat is, méltóztassék azt tudomásul venni. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ; a ministerelnök úr válaszát tudomásul venni, | igen vagy nem? (Fölkiáltások: Igen!) 21
