Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-536

584. országos Illés 1891.< jnlns 22-én, szerdán. 15i képviselőházban provocáltatni nem fogok, én ezen egész dolgot elő sem fogom hozni a képviselőházban; de egyszersmind kijelentettem, hogy mindezek daczára politikai eljárását nem helyeslem és ha nyilatkozom a parlamentben, a mit provocatio következtében fogok tenni, ugyanezt a képviselőházban is határozottan meg fogom mondani. Ennek a hónapnak, gondolom, 11-én, az igen t. ministerelnök úr engem újra felhívott, még pedig meglehetős satyrával, hogy adós vagyok a vicinális vasútakra vonatkozó adataimmal. Nem volt szerencsém jelen lenni akkor, nem is hallottam, csak később a lapokból értesültem, hogy ez a provocatio hozzám intéztetett s ennek következtében — gondolom — Julius 16-án a kérdésben felszólaltam. Felszólalásomban meglehetős részletességgel kiterjeszkedtem oly kérdésekre, a melyekben meggyőződésem szerint tisztán láttam. Azonban Radó Kálmán vasmegyei főispán úrnak két tiszteletreméltó barátja jött hozzám ezelőtt pár nappal, 19-én, és az ügyre vonatkozó iratokat mutatott nekem azzal a kéréssel, hogy én azon iratokat megtekintsem; (Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) azon iratokból szerezzek magamnak tökéletes informatiot a kérdésnek oly részleteire nézve, melyekre nézve talán nem volt tökéletes informatiom, és ha meggyőződöst merítek magamnak az egyes részletekre nézve, azon meggyőződésemet kellő formában, megfelelőleg nyilatkoztassam ki; s ha meggyőződöm arról, hogy az én felszólalásom Radó Kálmán urat talán érzékenyen érinthette vagy érintette, oly férfiúnak önérzetével, a ki más becsületét is becsüli annyira, mint a magáét, neki elégtételt szolgáltassak. Én az iratokat, a melyeket velem közöltek, megtekintettem, gondosan átnéztem és egyikbőlmásikból némi jegyzetet is csináltam magamnak. S így meggyőződtem arról — a mit egyébiránt mint biztosat beszédemben nem is állítottam, nem is fektettem rá rá súlyt, nem fektetek ma sem, de a dolog igazsága hozza m igával, hogy közöljem — hogy Radó Kálmán ár nem 10.000 forintot írt alá arra a vicinális vasútra, hanem alíárt 5.000-et és hogy az 5.000 forint lefizetése alól őt a vállalat nem mentette fel — a mint velem közölték, hanem az a vállalat főkönyvének 148. lapján most is evidentiában van tartva és a folyó fizetéseket Radó Kálmán főispán űr teljesíti is. Továbbá meggyőződtem arról, a miről egyébiránt határozottan meg voltam győződve s ezt Julius 16-iki felszólalásomban is hangsixlyoztam — hogy az a bizonyos 7.000 forint discret kiadás kétségtelenül oda fordíttatott, a hova azt Radó Kálmán főispán úr elszámolta; meggyőződtem arról egy velem szintén közölt iratból és egy kijelentésből, hogy 8 azt a 7.000 forintot a vállalattal csakugyan tökéletesen correctfíl elszámolta. Ismétlem: ezt a múltkor is kijelentettem. Van azonban egy új momentum — nem a dolog meritumára, mert a dolog meritumában most is csak úgy látok, mint a múltkor, de formailag mégis tökéletesebb alakban — t. i. ennek a vasúti vállalatnak f. é. Julius 18-án 2.697. sz. a. kelt nyilatkozatában, melyet egyáltalán) ismert és tisztelt férfiú írt alá, hivatalosan jelentve van ezen vállalat által, hogy: »ama 15.000 frtra vonatkozó kiadások jegyzékét, a melyekre a vasútvállalat magát kötelezte, Radó Kálmán úr velünk akkor közölte és bemutatta azon leveleket, számlákat, nyugtákat, melyek ezen tényleges kiadásait kétségen felül helyezik és azok alapján lett ezen 15.000 forintnyi öszszeg megállapítva.« Itt ki kell jelentenem, hogy az én előadásomban ez a 15.000 frt kiadás, költség és fáradságának díjaképen szerepelt. Meggyőződtem róla épen ezen hivatalos okiratból, hogy itt csak költség és kiadás van, de fáradságának díja ezen hivatalos kijelentés szerint nincsen; (Derültség jobb felöl. Halljuk! Halljuk!) továbbá nem ugyan okirat, hanem Radó Kálmán főispán úr említett t. barátai által közöltetett velem, hogy a vármegyék által a nyomjelzésre előlegezett 8.000 frt a vállalat által hozzá megkűldetett ugyan, de ő csakhamar sie tett a vallatnak visszaküldeni és az illető vármegyék törzsrészvényekkel lettek ezen 8.000 frt erejéig fedezve; és ámbár a múltkori felszólalásomban határozottan megjegyeztem, hogy ezt sem authenticus forrásból, de hírlapokból tudom, de most sietek kijelenteni, hogy ez a dolog így alakilag helyesen el van intézve. Volt még szó egy 40.000 frtos szerződésről is. E szerződést nem volt alkalmam megtekinteni, de már a múltkor kijelentettem, hogy ez nem effectuáltatott, hanem az első vállalkozóknak Scharmitzer és társainak közbejött halálával felbontatott és efíectuálásra soha sem került. Pénzügjd része tehát ennek a szerződésnek voltaképen nincsen, de közöltetett velem; és én igen szívesen elfogadom ezt a tényállást, hogy a mint a múltkor is határozottan kijelentettem, ebben a 40.000 forintos szerződésben 40.000 forint csak garantiaösszegkép stipuláltatott Radó Kálmán úr részére az esetre, ha az általa a törzsrészvények behajthatóságáért elvállalt jótállás effectuálására kerülne a sor, vagyis azon jótállásból reá tehei háramlanék. Ezek azok, t. képviselőház, melyek velem magára az ügy érdemére, illetőleg az ügy pénzügyi oldalára vonatkozólag közöltettek. Nincsenek ezek ellentétben azokkal, melyeket a, múltkor előadtam. (Élénk derültség jobb felöl.) A hangosan mosolygó uraknak valószínűleg egyike