Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-535
%J%J%J* V^A\ik3£J/A,vT'«/)0 U J»JJJJ^.J? 1891. evi Julius hó 21-ón, kedden Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyal: A jegyzőkönyv hitelesítése. — Czirer Ákos, Miksa Elek és Teleszky István szabadságidőt kérő leveik bemutatása. — »A közigazgatás és önkormányzat rendezéséről a vármegyékben« szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. A kormány részéről jelen vannak: gr. Szapáry Gyula, Wekerle Sándor, gr. Bethlen András, br. Fejérváry Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Varasdy Károly jegyző úr fogja vezetni. A javaslatok mellett szólni kívánókat gr Esterházy Kálmán, az azok ellen jelentkezőket Madarász József jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni a legutóbbi ülés jegyzőkönyvét. Varasdy Károly jegyző (olvassa a Julius hó 18-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelenteni ki. Bemutatom Czirer Ákos, Miksa Elek és Teleszky István országgyűlési képviselők levelét, melyben megrongált egészségüknek helyreállítása czéljából hat heti szabadságidőt kérnek. Azt hiszem, a t. ház a kért szabadságidőt megadni méltóztatik; ezt tehát határozatképen kimondom. Az elnökségnek több előterjesztése nincsen. Más előterjesztés sem lévén bejelentve, következik a napirend: »a közigazgatás és önkormányzat rendezéséről a vármegyékben« szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, még pedig a czím. Szólásra ki következik ? Madarász József jegyző: Kun Miklós! Kun Miklós: T. ház! A czím ellen akarok én is felszólalni; (Halljuk! Halljuk!) de miután az általános vitában kötelezettségein maradt fenn, úgy a t. ház, mint magam iránt és miután azt látom, hogy a czímvitánál az általánosságban elmondottakra visszatérni nem imparlamentaris, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy az általános vitában mondottakra, úgy a ház, mint a magam iránti kötelességből reflectálják és ha ez alól felmenteni méltóztatnak, arra általánosabb jogezímből is visszatérjek. (Halljuk! Halljuk!) Rég ideje már, ha jól emlékszem június 3-án volt, midőn az általános vitában felszólalni bátor voltam és a szólásban utánam következett Tisza István igen t. képviselő úr két állításomra azt mondotta, hogy én magamat az igazsággal merész hadilábra helyeztem. E kifejezés: >merész hadilábra helyeztem«, azt hiszem, nem azt jelenti, hogy — bocsánatot kérek ezért az egyszerű magyar kifejezésért — hazudtam, de úgy gondolom, annyit mégis jelentett, hogy azt, a mit a t. képviselő úr igazságnak tart, készakarva megtámadni vagy kiforgatni akartam. Megengedi talán a t. ház, hogy magamat ezen súlyos vád