Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-534

53t. országos ülés 1881. jnllna 13-án, szombaton. J f) { arról, hogy milyen , lesz jobbról és milyen lesz balról. Most csak azt mondhatjuk, mint az a budapesti házi úr, a ki egy háromemeletes házat akart építtetni és megbízott egy építészt,­csináljon neki erre tervet. Az építész meg­csinálta és átadta neki, de csak a második emelet tervét, sem a földszint, sem a harmadik emelet terv e nem volt meg. Természetes, hogy a háziúr, midŐ n az építész tőle bírálatot kért tervére nézve, azt mondta neki: kérem, én egy emelet tervéből nem bírálhatom meg a háromemeletes ház tervét, méltóztassék nekem megcsinálni az egész ház tervezetét, akkor aztán meg tudom mondani, tetszik-e az nekem vagy nem ? (Helyes­lés. Úgy van! a szélső baloldalon.) Én elfogadom és pártolom a Győry Elek t, képviselőtársam határozati javaslatát is. Ha ez a táloldalról megtámadtatott volna, a leg­nagyobb készséggel igyekezném megvédelmezni; de miután mindezideig meg nem támadtatott, támadás nem lévén, nincsen szükség véde­lemre sem. (Ügy van! a szélsőbalon.) Ha pedig netalán még ezután valaki által megtámadtatnék, akkor azt hiszem, lesznek a ház padjain mások, a kik annak védelmére fognak sietni; sőt bátor vagyok kifejezni azon reményemet, hogy még a ház ezen padjain is (a mérsékelt ellenzékre mutat.) lesznek olyanok. És itt megvallom, hogy leg­elsőimen is az én mélyen *t. barátomra, Jász­berény érdemes képviselőjére czélzok ; mert nem képzelhetem, hogy a ki — elismerem — párt­állásához képest kissé mérsékeltebb formában, de mégis felvetette a közigazgatási bizottságban a junctimot és körülbelül ugyanazokat kívánta, a miket Győry Elek t. képviselőtársam határozati javaslata ezéloz — mondom, nem képzelhetem, hogy szintén Győry t. barátom határozati javas­latának védelmezői közé ne állana, ha annak szüksége beáll. • T. ház! Sokszor és sok helyen megmondtam, volt szerencsém már többször itt a házban is mondani, hogy jelenlegi közigazgatásunkat rossz­nak tartom; többbet mondok: igen rossznak tartom, de annyira rossznak még sem tartom, hogy azzal még egy-két éven át ne lehetne tovább kormányozni, még pedig az állami érdekek minden legkisebb veszélyeztetése nélküi. (Úgy van! a szélsőbalon.) Rossz a kocsi, az bizonyos, kopott is, rongyos is, de egy pár mértföldnyire el lehetne még vele menni, nem fog letörni sem a kereke, sem a tengelye. Beöthy Ákos: Nyikorogni fog egy kissé! ; (Derültség.) Vállyi Árpád: Én tehát egészen indoko­latlannak tartom azt a félelmet, melyet a t. kor­mány, vagy hogy helyesebben fejezzem ki magam, a t. ministerelnök úr tanúsít, a ki egy percznyi gondolkodási időt sem akar nekünk adni, hanem csak azon van, hogy jóformán eszünket vesztve szálljunk ki már a kocsiból. Bármennyire meg van is ijedve a t. ministerelnök úr és bár­mennyire rosszaknak és megbízhatatlanoknak tartja is Szalavszky t. államtitkár űr a jelen­legi választott megyei tisztviselőket, mi még sem vagyunk képesek elhinni, hogy a közigaz­gatás reformálása annyira sürgős legyen, hogy a reform kellő megfontolására szükséges idő sem állana már rendelkezésére. (Úgy van! He­lyeslés a szélső baloldalon.) Méltóztassék elhinni, sokkal jobbnak bizonyult mindig és mindenütt, nyugodtan, lassan, jól megfontolva alkotni, mint elhamarkodva felületes és gyarló munkát csinálni. (Helyeslés a szélsB baloldalon.) Van már nekünk elég toldozott-foldozott törvényünk, a melyekben még egy képzett jogász is alig-alig ismeri ki magát; ne szaporítsuk azoknak számát még egy hasonló közigazgatási törvénynyel is, ne csinál­junk ebből is olyat, hogy azután évek során át folytonos módosításokkal örökké corrigálui kell­jen s utoljára is csak egy igen közepes minő­ségíí törvény lesz a hosszas éveken át tartó fáradság eredménye. Én igazán nem értem, miért kívánja t. ministerelnök úr ezt a nyakra-főre való tárgyalást. Constatalni is kívánom, hogy a t. ministerelnök urnak azon eljárását: pusztán csak kívánni a tárgyalást, de semmi elfogadható feleletet sem adni azon kérdéseinkre, hogy miért ily rendkívül sietve, (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) miért a kívánt és részben meg is ígért garantialis törvények nélkül forcirozni a tárgyalást: (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) ezt, az eljárását sem parlamentarisnak, sem tapinta­tosnak, sem a czél elérésére alkalmasnak nem tartom. (Helyeslés és tetszés a szélső baloldalon) A ki igazán és komolyan el akar fogadtatni egy nagy reformot, a melyről tudnia kellett, hogy azt az ország egy jelentékeny része ellenzi és főleg egy párt, a melyről senki sem tagad­hatja, hogy a nemzet szívéhez legközelebb áll, (Igaz! Úgy van', a szélső baloldalon.) és midőn ezen pártról előre tudhatta, hogy az összes erejének megfeszítésével sorompóba fog lépni ezen reform ellen: annak jó előre vigyáznia kellett volna, hogy a szenvedélyek fel ne keltessenek, ki ne hívassanak. Annak ezt tennie nem szabad, erő­szakoskodni akarni pedig még kevésbbé szabad. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! A nemzeti színházban adni szoktak egy színdarabot — neve igazán nem jut eszembe — a melyben egy előkelő franczia öreg nemes, igen különböző, igen kellemetlen és igen nehéz situatiokba jut, de a ki azért mindig csak azt szokta mondani: »Csak nyugodtan és előkelően!* Nagyon szeretném, ha a t. ministerelnök úr, mielőtt a javaslat részletes tárgyalásába bele-

Next

/
Thumbnails
Contents