Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-536

162 686. országos Ülés 1891. Julius 32-én, szerdán. Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a válasz tudomásul vétetik. Következik a második intet pellatiora, a hármas szövetség mibenlétére vonatkozó interpellatiora a niinisterelnök úr válasza. Gr. Szapáry Gyula ministereínök: T. képviselőház ! Űgj'on Gábor képviselő úr egy második interpellatiot is intézett hozzám, a hármas szövetség, illetőleg Olaszországnak a NémeTörszággal kötött szövetség meghosszabbításához való hozzájárulás;! tárgyában. Bátor vagyok az interpellatiora a választ a következőkben megadni. Köztudomású azon védelmi szövetség, mely egyrészt Ausztria-Magyarország, másrészt NémeTörszág között 1879 óta fennáll, a mely szövetségi szerződés 1888 február 3-án Berlinben, Bécsben és Budapesten a hivatalos lapban egyidejűleg közzétett tett; köztudomású az is, hogy ezen Szövetséghez később Olaszország is hozzájárult. Mint tényt constatálom, hogy újabb időben Olaszország ezen szövetségnek röbb évre való meghosszabbításához hozzájárult. (Helyeslés jobb felöl.) Azt hiszem, mindenki megnyugvására szolgálhat az a, tudat, hogy ezen tisztán védelmi és békés alapon nyugvó szövetség további fentartása biztosítva van. (Helyeslés jobb felől.) Ezen szévétség beczikkelyezésére, a mint ez más alkalmakkal sem történt, az érdekelt kormányok nem szándékoznak előterjesztést tenni s ily előterjesztést a magyar kormány sem tehet. (Helyeslés jobb felöl.) Kérem ezen válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobb felől.) Ugron Gábor: T. ház! A ministerelnök úr előadásából úgy értettem, hogy az AusztriaMag) arország és NémeTörszág között kötött régibb béke- és kölcsönös védelmi szövetség újabban meghosszabbíttatott, tehát fel kell tennem azt, hogy az 1888 február 3-án közzétett béke és védelmi szövetség pontozatai a régi alakban fentartattak és így a régi alakban való oly fentartást kell következtetnem a ministerelnök úr ezen nyilatkozatából, hogy a szerződés AusztriaMagyarország és NémeTörszág közt meghosszabbíttatott s ezen meghosszabításhoz Olaszország is hozzájárult. Igen jól méltóztatnak tudni, hogy midőn a NémeTörszággal kötött szerződés szövege közreadatott, azon szerződés szövege Magyarországon kellő méltánylással találkozott, mert annak első czikkelye megállapítja a védelem kölcsönösségét és a szövetség eseteinek bekövetkezését Oroszországgal szemben; a második czikkelye pedig, mely arra szolgál, hogyha akár NémeTörszág akár pedig Ausztria-Magyarország külön egyik nagyhatalmasság által támadtatnék meg, hogy ebben az esetben 'a megtámadott fél saját erejéből kell, hogy a háborút megvívja, ha azon megtámadott félnek újabb oldalról való megtámadtatása esetén Oroszország neai lépne fel. A szerződés ezen magyarázata megnyugtat minket a felől, hogy mi északi szomszédunkkal szemben a német szövetségben teljes garantiát találhatunk ; de másfelől NémeTörszág elég erősnek érzi magát, hogy arra az esetre, ha megtámadtatnék, Francziaországgal megvívja a harezot: és így Ausztria-Magyarország kötelezettsége csak azon esetben állana be, ha Oroszország Francziaországot támogatná. Ekkor a szövetkezés esetének beállta következtében Ausztria-Magyarország szintén kényszerítve lenne csapatait mozgósítani és a hareztérre kivonulni. Ez teljesen megnyugtat engem arról, hogy mi Francziaországot directe megtámadni nem fogjuk és hogy mi a Fruiezia respublica ellen nem fogunk háborút, viselni. Ez megnyugtat engem, mert egy szabad elveken rendezett állam létezése Európában, most midőn a reactio szelleme oly nagy mértékben szállotta meg egész KözépEurópát, valóságos jótéteménynek tekinthető. (Élénk helyeslés bal felől.) De megnyugtat másfelől arról is, hogy Ausztria-Magyarország fegyverereje s így a pénzügyi képessége is csak az esetben fog igénybe vétetni, ha a minket első sorban fenyegető északi nagyhatalom a háború terére lép és hadviselésre szánja el magát. A múltban megkötött szerződésnek azonban volt egy gyenge pontja. Az t. i., hogy a szövetségi szerződésből nem meríthettünk semmiféle tájékozást az iránt, hogy mi történik akkor, ha Oroszország nem directe támadja meg Magyarországot, hanem indirecte.pl. a keleten a Balkán tartományban levő érdekeinek megtámadása által, a mely érdekek abban állanak, hogy a Balkán félszigeten levő egyes államok önállóságukat kifejleszthessék, nemzeti létüket minél szélesebb alapra fektethessék, mert ezek így, mint önálló kis államok. Ausztria-Magyarország szomszédságában kicsinységüknél fogva n m veszedelmesek, de az orosz hatalmi sphaerába vonva s a pánszláv törekvések igájába hajtva, Magyarországot és Ausztriát délről és keletről körülövezvén, azon kellemetlen helyzetbe hoznák, hogy egy hadviselés alkalmával saját hadseregünknek összes erejét ugyanazon pillanatban északon, keleten és délen is kellene érvényesíteni ; a mi erőnknek nagy távolságban való megosztását vonná maga után és a mi hadviselésünk kimenetelét stratégiailag redk'vííl veszélyessé tenné. S itt eszembe jut, hogy valósággal közmondássá vált Bismarcknak, ki akkor a német birodalom politikáját irányozta, azon mondása, hogy; Hekuba neki Bulgária és egy pommeraniai