Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-536

162 686. országos Ülés 1891. Julius 32-én, szerdán. Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a válasz tudomásul vétetik. Következik a második intet pellatiora, a hármas szövetség mibenlétére vonatkozó inter­pellatiora a niinisterelnök úr válasza. Gr. Szapáry Gyula ministereínök: T. képviselőház ! Űgj'on Gábor képviselő úr egy második interpellatiot is intézett hozzám, a hármas szövetség, illetőleg Olaszországnak a NémeTörszággal kötött szövetség meghosszabbítá­sához való hozzájárulás;! tárgyában. Bátor vagyok az interpellatiora a választ a következőkben megadni. Köztudomású azon védelmi szövetség, mely egyrészt Ausztria-Magyarország, másrészt NémeTörszág között 1879 óta fennáll, a mely szövet­ségi szerződés 1888 február 3-án Berlinben, Bécsben és Budapesten a hivatalos lapban egy­idejűleg közzétett tett; köztudomású az is, hogy ezen Szövetséghez később Olaszország is hozzá­járult. Mint tényt constatálom, hogy újabb időben Olaszország ezen szövetségnek röbb évre való meghosszabbításához hozzájárult. (Helyeslés jobb felöl.) Azt hiszem, mindenki megnyugvására szolgálhat az a, tudat, hogy ezen tisztán védelmi és békés alapon nyugvó szövetség további fen­tartása biztosítva van. (Helyeslés jobb felől.) Ezen szévétség beczikkelyezésére, a mint ez más alkalmakkal sem történt, az érdekelt kormányok nem szándékoznak előterjesztést tenni s ily előterjesztést a magyar kormány sem tehet. (Helyeslés jobb felöl.) Kérem ezen válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobb felől.) Ugron Gábor: T. ház! A ministerelnök úr előadásából úgy értettem, hogy az Ausztria­Mag) arország és NémeTörszág között kötött régibb béke- és kölcsönös védelmi szövetség újabban meghosszabbíttatott, tehát fel kell tennem azt, hogy az 1888 február 3-án közzétett béke és védelmi szövetség pontozatai a régi alakban fen­tartattak és így a régi alakban való oly fen­tartást kell következtetnem a ministerelnök úr ezen nyilatkozatából, hogy a szerződés Ausztria­Magyarország és NémeTörszág közt meghosszab­bíttatott s ezen meghosszabításhoz Olaszország is hozzájárult. Igen jól méltóztatnak tudni, hogy midőn a NémeTörszággal kötött szerződés szövege közre­adatott, azon szerződés szövege Magyarországon kellő méltánylással találkozott, mert annak első czikkelye megállapítja a védelem kölcsönösségét és a szövetség eseteinek bekövetkezését Orosz­országgal szemben; a második czikkelye pedig, mely arra szolgál, hogyha akár NémeTörszág akár pedig Ausztria-Magyarország külön egyik nagyhatalmasság által támadtatnék meg, hogy ebben az esetben 'a megtámadott fél saját ere­jéből kell, hogy a háborút megvívja, ha azon megtámadott félnek újabb oldalról való meg­támadtatása esetén Oroszország neai lépne fel. A szerződés ezen magyarázata megnyugtat minket a felől, hogy mi északi szomszédunkkal szemben a német szövetségben teljes garantiát találhatunk ; de másfelől NémeTörszág elég erős­nek érzi magát, hogy arra az esetre, ha meg­támadtatnék, Francziaországgal megvívja a har­ezot: és így Ausztria-Magyarország kötelezettsége csak azon esetben állana be, ha Oroszország Francziaországot támogatná. Ekkor a szövetkezés esetének beállta következtében Ausztria-Magyar­ország szintén kényszerítve lenne csapatait mozgósítani és a hareztérre kivonulni. Ez teljesen megnyugtat engem arról, hogy mi Francziaországot directe megtámadni nem fogjuk és hogy mi a Fruiezia respublica ellen nem fogunk háborút, viselni. Ez megnyugtat engem, mert egy szabad elveken rendezett állam létezése Európában, most midőn a reactio szelleme oly nagy mértékben szállotta meg egész Közép­Európát, valóságos jótéteménynek tekinthető. (Élénk helyeslés bal felől.) De megnyugtat másfelől arról is, hogy Ausztria-Magyarország fegyverereje s így a pénzügyi képessége is csak az esetben fog igénybe vétetni, ha a minket első sorban fenye­gető északi nagyhatalom a háború terére lép és hadviselésre szánja el magát. A múltban megkötött szerződésnek azonban volt egy gyenge pontja. Az t. i., hogy a szö­vetségi szerződésből nem meríthettünk semmiféle tájékozást az iránt, hogy mi történik akkor, ha Oroszország nem directe támadja meg Magyar­országot, hanem indirecte.pl. a keleten a Balkán tar­tományban levő érdekeinek megtámadása által, a mely érdekek abban állanak, hogy a Balkán félszigeten levő egyes államok önállóságukat kifejleszthessék, nemzeti létüket minél szélesebb alapra fektethessék, mert ezek így, mint önálló kis államok. Ausztria-Magyarország szomszédsá­gában kicsinységüknél fogva n m veszedelmesek, de az orosz hatalmi sphaerába vonva s a pán­szláv törekvések igájába hajtva, Magyarországot és Ausztriát délről és keletről körülövezvén, azon kellemetlen helyzetbe hoznák, hogy egy had­viselés alkalmával saját hadseregünknek összes erejét ugyanazon pillanatban északon, keleten és délen is kellene érvényesíteni ; a mi erőnknek nagy távolságban való megosztását vonná maga után és a mi hadviselésünk kimenetelét straté­giailag redk'vííl veszélyessé tenné. S itt eszembe jut, hogy valósággal közmon­dássá vált Bismarcknak, ki akkor a német biro­dalom politikáját irányozta, azon mondása, hogy; Hekuba neki Bulgária és egy pommeraniai

Next

/
Thumbnails
Contents