Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-528

4;J0 528. országos ülés 1891. Julius 11-én, szombaton. lábyn egy igen terjedelmes jegyzőkönyvi formula ez, állván általános részből, ügyviteli részből, számviteli részből, pénztárkezelési részből, árvaügy, állategészségügy, cselédügy, erdészeti ügy, igái-rendészeti ügy, katonaügy, kézbesítési ügy, közmunka- és közlekedési ügy, szegényügy és vadászati ügyre vonatkozó részből. Ezen nagy rovatok alatt mindenütt száz és száz kérdések intéztetnek a községekhez, a melyekre alapos választ kellett volna adui. Mindenki azt hitte, legalább a ki ezen rendelet létezéséről tudomással bírt, hogy az egyik alap vető munkálat tervezete a közigazgatási reformnak. És én tisztelettel kérdem a t. belügyíninister úrtól: liol vannak ezen adatok, melyek ezen jegyzőkönyvi minta alapján oly óriási sietséggel bekívántattak a rendezett tanácsú városoktól és községektől, mert ebben a javaslatban, sem annak indokolásában egyáltalában nem találok olyasmit, a mi arra mutatna, hogy itt az egész ország minden községéből és rendezett tanácsú városában begyűjtött adatok felhasználtattak volna. Ez adatik pedig igen érdekesek volnának, mert meg lehetne azokból ismerni Magyarországnak egész közigazgatását és meglehetne ismerni azt is, hogy milyen óriási feladatok hárulnak a közigazgatási tisztviselőkre. Hiszen erre nézve elegendő, ha ezen jegyzőkönyvi mintának ügyviteli részében foglalt kér déseket felolvasom. Az ügyviteli részben azt kérdik és erre minden községnek és városi elöljáróságnak meg kell felelni, hogy vezettetnek-e és minő iktatók? Mennyi ügydarab folyt be a múlt évben és a jelen évben a vizsgálat napjáig, megvannak-e az előbbi évek aetái

9 Vannak-e tárgymutatók? Postakönyvek? Vannak-e kézbesítési könyvek? Miféle kifogások merültek fel ezen összes könyvek ellen? Az elintézés elég gyors-e? Ezt kérdezték a jegyzőktől, hogy elég gyors-e az elintézés? Azt hiszem, egyik sem írta oda, hogy nem. Az intézkedés eredménye jelez tetik-e az iktatókönyvben? Mennyi a hátralék? Hogy van szervezve és kezelve az irattár? Hogy van megőrizve? A határidők nyilvántartatnak-e? Megvan-e még az időszaki jelentések jegyzéke? Miféle hirdetési és körözési eljárás van gyakorlatban % Meg vannak-e az irodában a községi, az adóügyi, tanügyi, árva-, közegészségügyi törvények ? Tolonezszabályzat ? 1874: VIII.; 1875:111.; 1876 : XIII.: 1877 : XXII.; 1878: V.; 1879 : XXXI., XL.; 1883 : XX., XXIII.; 1884 : XVII. ; 1885 : XXII., XXIII. ; 1887 .XX1L; 1888 : VII., XVIII., XIX.; 1889: VI.; 1890: I. t.-ezikkek? Ezt a szegény jegyzőnek mind tudnia kell. Nem akarom a t. ház türelmét fárasztani, csak annak constatálására hoztam ezt fel, hogy a jegyző és egyáltalában a közigazgatási tisztviselő mily óriási munkával van elfoglalva; de másrészt kitűnik ebből az is, hogy a közigazgatásnak minden egyes részletére alapos meggyőződést akart magának szerezni az akkori belügyminister úr s hogyha ezen adatok feldolgoztattak volna, akkor nem állnánk szemben most egy oly rosszul előkészített és egyáltalában meg nem indokolt törvényjavaslattal. De, t. ház, nem folytatom tovább. (Helyeslés jobb felől.) Azt hiszem, t. képviselő urak, hogy ebben az észtendőbeti, sőt talán a következőben is sokat lesz még szerencsénk egymással szembeállani ebben a kérdésben és ne gondolják, hogy ez utolsó felszólalásom. Határozati javaslatomat elfogadásra ajánlom, a törvényjavaslatot nem fogadom el, hanem pártolom Szederkényi Nándor határozati javaslatát. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az idő előhaladottsága daczára kénytelen vagyok némely tegnap és ma történt felszólalásra refieetálni, de igyekezni fogok csak a legszükségesebbekre szorítkozni. (Halljuk! Halljuk!) Polónyi Géza t. képviselő úr tegnap azt mondotta, hogy a többség most követeli a garantialis törvények megalkotását és ma már a ministerelnök is bíínbánólag hozzájárul e követeléshez. De ellenmondást is látott beszédemben, annyiban, a mennyiben beszédem elején azt mondottam, hogy a kormányra és reám pressiot gyakorolni a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat beterjesztése czéljából semmi sztlkség nincs, később meg azt mondtam — a mint igen helyesen idézte — hogy ha valamely kormány ezen javaslatokat előterjeszteni.nem akarná, a közvélemény ezen kérdésre nézve most már oly erős, hogy ennek ellenállani nem lehet. En gedelmet kérek, de ezen két mondatban semmiféle ellenmondás nincs. Én, t. ház, helyesnek tartom azt a felfogást, hogy a kormánynak nem az a feladata, hogy a közvélemény után sántikáljon, hanem feladata a közvéleménynek irányt adni. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ezen kérdésben is ez történt; mert azon szűk körbe, a melyről mondottam, hogy a közigazgatási bíróság szervezésének szükségét átlátta, belefoglaltam akkor is a kormány jelenlegi tagjait. De, t. ház, az sem áll, hogy a kormány nem lett volna tájékozva a közvélemény iránt és csak hónapokkal azután, hogy a közigazgatás szervezéséről szóló törvényjavaslattal a maga körében foglalkozott, jött annak tudomására, hogy a közigazgatási bíróságról szóló javaslatot is be kellene nyújtani. Engedelmet kérek, de a közigazgatási bíróság szervezésének kér-