Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1887-528
528. országos ülés 1891. Julius 11-én, szombatou. j^g lennének oly kívánságok és feltételek, mint a milyenek vannak a törvényhozás képviselőházához intézett kérvényekben. És igen jó szolgálatot tett volna a t. ministerelnök úr az ügynek, ha talált volna formát, melyben ezeket a kérvénye : ket akár indokolás alakjában, akár egyébként a képviselőház elé terjesztette volna. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mondotta azután a ministerelnök ár, hogy a mi a vármegyék feliratában foglalt feltételekben lényeges, annak minden esetre tekintélyes része kifejezést nyert azon módosításokban, melyek a közigazgatási bizottságban történtek. Ugyanezt mondotta Hagara Viktor barátom is, a midőn azt mondotta, hogy azon feltételek, melyek a vármegyék feliratában benne foglaltatnak, már részben a közigazgatási bizottság által a törvényjavaslatba fölvétettek és a tárgyalás folyamán itt a képviselőházban is felvehetők lesznek. Hát erre nézve az én czáfolatom igen egyszerű, különösen Hagara Viktor barátommal szemben; nevezetesen az ő megyéje, Ugocsa mondta azt: először, hogy a független közigazgatási bíróság egyidejűleg állíttassék fel a jelenlegi törvényjavaslat életbeléptetésével. Hát kérdem, hogy hol van ennek a megerősítése és ennek a kívánságnak a teljesítése? Másodszor azt kívánta Ugocsa, hogy a törvényhatóságok autonóm jogköre az autonómiához tartozó belügyekre nézve biztosíttassák és csakis birtokon kivtíl való felebbezés engedélyeztessék. Kérdem, hol van ez a közigazgatási törvényjavaslatban? (Tetszés a szélső baloldalon.) Harmadszor azt kívánta, hogy a főispáni állás kizárólag mint ellenőrző és felügyelő hatóság szerveztessék. Kérdem: hol van ez a törvényjavaslatban? (Helyeslés a szélső baloldalon.) Negyedszer azt kívánta, hogy a politikai szabadság és az ország igazi követelménye nyilvánulása szempontjából az állami tisztviselők, a választások befolyásolásától eltiltassanak. Hol van ez a törvényjavaslatban? (Tetszés és derültség a szélső baloldalon.) Kívánta, hogy a megtámadott képviselőválasztások, valamint a képviselőválasztásoknál elkövetett visszaélések független bíróság által bíráltassanak meg. Hol van ez a törvényjavaslatban? Kívánta, hogy a szolgálati pragmatikának megalkotását és annak biztosítását, hogy a közigazgatási tisztviselő csak fegyelmi eljárás alapján legyen áthelyezhetők és ezt egyidejűleg kívánja életbeléptéim. Hol van ez a törvényjavaslatban és hol van az, a mit Ugocsa vármegye feliratának hatodik pontjában kíván, a mely ugyanolyan kívánság, hogy — engedelemmel legyen mondva — valóságos absurdum, midőn azt kívánja, hogy akár a törvényjavaslatban, akár pedig külön törvényben foglaltassák, hogy a megalkotandó törvény alapján kinevezett tisztviselők netalán alkotmány ellenes ezélokra felhasználhatók ne legyenek. Mit jelent ez? Annak feltevését, hogy ha valamely hatalom részéről Magyarország alkotmánya lábbal tiportatnék, az alkotmány megsemmisülne, törvénytisztelet nem volna: akkor majd az az alkotmányt megtámadó hatalom épen ezen törvénynek 137. §-át tartsa meg, mást pedig semmit összes törvényeinkből. Azt hiszem, t. ház, hogy maga Hagara Viktor t. barátom is meggyőződött arról, hogy azon kívánságok teljesítése, a melyek a feliratban foglaltatnak, nincs a törvényjavaslatban; azt pedig hiába várja t. képviselőtársam, hogy a képviselőházi tárgyalások folyamán fognak majd a javítások és pótlások bevétetni; mert t. képviselőtársam értesülhetett a t. ministerelnök úr nyilatkozatából arról, hogy a törvényjavaslatot úgy kívánja megtartatni, a mint azt a közigazgatási bizottság beterjesztette; azt pedig nem akarom feltételezni t. képviselőtársamról, hogy nem hisz a t. ministerelnök úr szavában, hogy nem bízik abban. T. ház! Határozati javaslatomban arra szorítkoztam, hogy e törvényjavaslat nem volt kellőleg előkészítve és nincs kellően indokolva, Ha visszaemlékezünk a régebbi törvényhozási actusokra, meggyőződünk arról, hogy még az úgynevezett alkotmányos aera kezdetén is sokkal nagyobb apparátussal készítették elő törvényeinket. Nézzük csak meg a képviselőház 1870. május 22-én tartott ülésének naplóját, a melyben mindenki elismeri, hogy a köztörvényhatóságok és községek rendezéséről szóló törvényjavaslatok az osztályokhoz utasítandók, de a felett fejlődött ki a vita, hogy mikor utasítandók az osztályokhoz. Ezen vita érdemes volna az olvasásra és azt a t. ministerelnök úr figyelmébe ajánlom. De a legutóbbi időben is, midőn arról volt szó, hogy a kormány felvette programmjába a közigazgatás államosítását: akkor azok az egyének, kik akkor a belügyministeriumot vezették, nem gondoltak efféle elhamarkodott férezmunkára. Hivatkozom e tekintetben a belügyministeriumnak 1890-ben 46.664 szám alatt kelt rendeletére és az ennek mellékletéül szolgálé körrendeletre. Ez a körrendelet igen szépen kifejezi azon törekvést, hogy a kormány alaposan akarja csinálni azt a mit csinál. (Zaj.) Ezen körrendelettel egyidejűleg bocsáttatott ki a belügyministerium részéről egy terjedelmes rendelet, a melyhez egy jegyzőkönyvi minta van csatolva a rendezett tanácsú városok és községek belső ügyvitelének, pénztárkezelésnek, szól ; az egész közigazgatásnak állapotáról. Egyálta-