Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-528

628. orsíágos fllés 1891. Julius 11-én, szombaton. if f baloldalon.) És most néhány szerencsétlen kinevezett kiadóval, beadóval, (Derültség a szélsőbalon.) iktatóval, szolgabíróval, majd mi ezt a kérdést elintézzük és a Vesuvot, ha zúgni kezd, egy árkus papirossal befedjük és a hivatalos pecsétet ráütjük? (Élénk tetszés és derültség a szélső baloldalon.) Az összes érvek közt, melyek e javaslat érdekében felhozattak, annyi szédelgés egyben sincs, mint ebben (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) és mint a parlamentarismusra való hivatkozásban. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Mindkettőnek tartalma, ha igazán belenézünk, tökéletesen üres és ha mégis van benne valami, az van benne, a mit »Bánkbán«-ban Petur bán mond: »zacskóba zárt egy darab szél*. (Tetszés a szélső baloldalon.) Itt a házban is, de a sajtóban is majdnem szakadatlanul intézik felénk azt a szemrehányást, hogy voltaképen mi nem akarunk egyebet, mint a kisebbség uralmát, a kisebbség zsarnokságát inaugurálni és mintegy rendszeresíteni ebben a parlamentben; és hogy mi nem akarjuk elismerni a többségnek azon jogát, hogy törvényeket ő hozzon, kormányokat ő tartson fel és ő buktasson. őszintén megvallom, sohasem jutott eszünkbe ily magas ambitiokat táplálni. Tudjuk mi azt, hogy ha nekünk sikerűi ezt a t. cabinetet megbuktatni, bizonyosan nem jövünk helyébe, hanem a mi eddig balkarja volt a cabinetnek, az lesz jobbkarja és a mi feje volt, az lesz a lába. (Élénk derültség a szélső baloldalon.) A cabinet anyaga nem változik még akkor sem, ha igen t. szomszédaikkal a (mérsékelt ellenzékre mutatj felüdíttetik. (Derültség a szélső baloldalon.) Nem is valami különös czélunk nekünk a cabinet buktatása; ezé a cabineté most még épen nem ; hanem ezen javaslatnak buktatása igenis czélunk. (Igaz! Úgy van! a szélső báloldalon.) De mielőtt annak jelzésére áttérnék, hogy voltaképen mi az, a mire mi törekszünk ; voltaképen hogyan lehetne a mi törekvéseink végczélját úgy a mi megelégedésünkre, mint az önök megelégedésére és a cabinet megelégedésére is elérni: egyetlenegy rövid megjegyzést kell tennem a mérsékelt ellenzéknek eddigi eljárására. (Halljuk! Halljuk!) Én megvallom, t. ház, hogy H mérsékelt ellenzék feje fölött a jövendőben nagyon súlyos felelősséget látok összetömörülni. Gr. Ápponyi Albert: Úgy van! Eötvös Károly: És én a t. mérsékelt ellenzéket teszem nagyrészben azért is felelőssé, hogy a parlamenti helyzet ma már oda jutott, hogy szinte a jogosaltság némi látszatával lehet beszélni obstructioról és efféle manőverekről. Én meg vagyok arról győződve, hogy ha a t. mérsékelt ellenzék kezdettől fogva végezetig KÉPVH.. NAPLÓ 1887—92. XXV. KÖTET. ugyanazon erélylyel és kitartással és a szíveskedés, a kedvezés, a barátkozás minden gyöngesége nélkül, kellő ridegséggel képviselte volna nézeteit, módosításait és javításait, mint a mily szigorral, hidegséggel és ridegséggel követelte azokat a bizottsági tárgyalások kezdetén: akkor a junctimban és a garantialis javaslatok benyújtásának határidejében való ingadozás, a közigazgatási bíróság természetére vonatkozó nézeteltérések és ingadozások mind nem következtek volna be; az esetre a javaslatnak 135. §-a, ezen irtózatos szakasz nem szövegeztetett volna és a mi mélyen érzett hazafiúi aggodalmaink ezred része sem támadhatott volna. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) De mikor a t. cabinet észrevette azt, hogy t. szomszédai kezdenek szívesek lenni, előzékenyek és pactum nélkül is engedékenyek; hogy az egyszer formulázott ígéretek helyére a régi ígéretet kilökve a bizottsági jelentésből, egy más, sokkal ruganyosabb formulába öltött ígéret tehető s hogy az afféle indítványok, mint a 135. §, ép a t. mérsékelt ellenzék elnézésével és támogatásával bevehetŐk a j'avaslatba; mikor látta a ministerelnök úr, hogy akármit csinál, ha háromszor-négyszer oly kijelentést tesz is, a mit minden politikai pártnak rossz néven kellett volna vennie, de a helyett rögtön feláll gróf Apponyi Albert képviselő úr és azt mondja, hogy a ministerelnöknek igaza van (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) és azzal a keresztényi erénynyel, melyet gr. Széchenyi a misericordianus fráter erényeinek nevezett, mindannyiszor, valahányszor a ministerelnök úr jobb felől arczúí legyinti, balfelüket tartják oda; (Élénk derültség a szélsőbalon.) hogyha ezt az örökös gyöngeséget, örökösen mosolygó arczot a cabinet nem látta volna : akkor fölteszem a cabinetről és annak minden tagjáról, hogy szilárdan ragaszkodott volna azon programúihoz, annak sorrendjéhez és egymásutánjához, melyet programmjaként fejtett ki. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Akkor nem ezen kiszakított javaslatot látnók, hanem látnók az egészet minden részével együtt, látnók az összes törvényeket. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Ábrányi Kornél: Semmit sem látnánk! (Zaj a szélsőbalon.) , Eötvös Károly: Az én t. barátom, Ábrányi Kornél azt mondja, hogy semmit sem látnánk. Megjegyzem, hogy én most sem látok semmit ; (Élénk derültség a szélsőbalon.) hanem azt is megjegyzem s ezt egész komolyan mondom, hogy én, daczára e helyen való állásomnak e javaslat ellen irányuló nyilatkozatomnak, mégis több bizalommal vagyok e cabinet iránt, mint ő. (Zajos derültség a szélsőbalon.) És az mutatja a nagyobb bizalmat, ismervén a cabinet fejét és tagjait, hogy ha azt az erélyt látta 64