Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-524

314 824. országos Blés 1891. Julius ?-én, kedden. fölszerelte és ingyen a megyének átadta. (Élénk tetszés jobb felől.) Tehát épen ő volt az, a ki a közczélokra adakozott. És én esak sajnálom, hogy nem főispánságom alatt történt, mert szerenesésnek tartanám magamat, ha egy ilyen férfiút, a kinek neve a közezélok előmozdítása terén dicsőségesen van feljegyezve, kitüntetésre én ajánlhattam volna. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Végre azt mondja a képviselő úr, hogy rendjelek, királyi tanácsosi czímek ígérgetése és mindenféle csecse-becsek által vittem oda a dolgot, hogy Nyitra vármegyében tisztán korteskedési czélokra, nem tudom miféle összegek gyűjtettek össze. Legyen szabad kijelentenem, hogy nincs megye az országban, a hol a rangkórság oly kevéssé volna kifejlődve, mint Nyitni vármegyében ; de mondhatom azt is, hogy nincs megye az országban, a hol oly kevés deeorált egyén lenne, mint Nyitra vármegyében. Ennek oka az, hogy ott a társadalom kisebb bajai mellett egy kiváló előnynyel bír : azzal, hogy ott minden ember a saját erejével igyekszik az élet keserves harczät végigküzdeni és sorsát megállapítani. (Tetszés a jobboldalon.) Méltóztassanak figyelembe venni, hogy 3 évi főispánságom alatt összesen 3 kitüntetés fordult elő. Beszámolok, elmondom. Ezeknek egyike, egy megyei physicus, a ki 42 évig szolgálta a megyét, azután nyugdíjba ment, a ki az akadémiának levelezi) tagja — Nagy Józsefnek hívják — olyan férfi, a ki a közegészségügy szolgálatában kiváló érdemeket szerzett, megkapta a királyi tanácsosi czímet. (Helyeslés.) Továbbá két falusi bíró koronás érdem-keresztet kapott azért, mert mindkettő oly községekben, a melyekben a pánszláv áramlat igen erős volt, a magyarság ügyét igazán szolgálta. (Élénk helyeslés jobb felől.) Az egyik különösen azért kapta meg, mert községében képes volt a hírhedt Húrban minden befolyását megtörni és abban a teljesen megrontott községben a magyarság ügyét, legalább jövőre, megalapítani és megszilárdítani. (Zajos helyeslés jobb felöl.) Elnök: Pázmándy Dénes képviselő úr személyes kérdésben kíván szólni. Pázmándy Dénes: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Személyes kérdésben kívánom a t. ház türelmét egy pár perezre igénybe venni. Úgy Schober t. képviselőtársam, mint a t. államtitkár úr tagadásba vonják arra vonatkozó állításomat, hogy hány ellenzéki és hány kormánypárti képviselő volt Nyitrában. Ezt mindenesetre jobban tudja a t. államtitkár úr, mint én, mert Nyitra kissé messze van. (Mozgás jobb felől.) Azt, hogy Nyitrán volt egy erős ellenzék, azt beismerte az államtitkár úr, midőn azt mondta, hogy pactálni akart vele. Hogy most nincs egyetlen egy ellenzéki képviselője sem, az is tény. Én azokat az eszközöket akartam itt pelengérre állítani, a melyekkel az ellenzék ott legyőzetett és ebbeli állításomat fentartom. Egy állításomat modificálom, azt, a mely az összegre vonatkozott és azt, hogy nem b. Stummer személyéről van szó, a kit én meg sem neveztem, hanem annak két vejéről, mert ezek lettek akkor bárókká. Az öreg Stummer, a ki 120 ezer frtos alapítványt tett, már azelőtt báró volt: akkor két veje, a kik osztrák alattvalók, kapták a báróságot. Ezt fentartom, be is bizonyítom és felkérem a képviselőházat és az államtitkár urat, hogy az erre vonatkozó adatokat kérjék el tőlem; nekem tanúim vannak rá. De abban tévedtem, hogy 50 ezer frt adatott a párt kassába, mert ez kevés lévén, még Brünnben levő testveié is, a ki osztrák alattvaló, megkerestetett és az is küldött 20 ezer forintot. (Mozgás a szélsőbalon.) Természetes, hogy azután már csak 26 ezer frtot kellett az államtitkár úrnak összegyűjteni. Meglehet, hogy az államtitkár úr azon recept szerint, a melyet a kormány összes orgánumaitól hallunk, a kik mindig tagadják, hogy ők erőszakoskodnak, hogy a választásoknál megvesztegetések fordulnak elő, szintén egész ártatlannak nyilvánítja magát; de hogy ő ne tudott volna róla, hogy ő közbe ne járt volna a tekintetben, hogy e vesztegetési pénzek hova fordíttatnak, azt nem állította és mint igaz ember nem is fogja állítani, Méltóztatott reánk hivatkozni. Természetesen nekünk is van politikai párt cassánk, de mi van benne ? (Zajos derültség jobb felől. Felkiáltások.- Halljuk, mi van benne?) Abból a kevés tagdíjból, a mit a club tagok összeadtak, marad annyi, hogy postára és távírdára elég; de hogy abból valaha egy krajezár is vesztegetésekre ment volna, az azon állítások után, a melyek t. elnökünk részéről itt igen sokszor elhangzottak, nem is képzelhető. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Nagyon itt volna az ideje, hogy egyszer már nem ily szójátékokkal és holmi oraculuniszeríí válaszokkal üssük el az ily dolgokat, hanem tessék a képviselőháznak vizsgáló-bizottságot kiküldeni. (Helyeslés a szélsőbalon.) Tessék erre nézve adatokat kérni és én be i fogom bizonyítani úgy a nyitrai, mint más igen sok esetet. (Eílenmondások és zaj jobb felöl.) Polónyi Géza: Hát a temesvári levelet már elfelejtették ? (Helyeslés a szélső baloldalon.) Pázmándy Dénes: Aláírási listákat fogunk hozni Bécsből, hogy bécsi bankárok mit