Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-512

512. országos ülés 1891. junins 23-áu, kedden. 25 tartatott. így tehát a társulat érdekei egyrészről, az osztrák kormány érdekei másrészről, szemben állván Magyarország érdekeivel: nem marad más hátra, mint hogy a kormány ezen vonalat hatalmába kerítse, azaz megvásárolja. Hasonló nagy szempont a NémeTörszággal kötendő kereskedelmi szerződés. Én nem ismerem azt, de hiszem, hogy a megváltásnál ez is határozó volt. Nem tudom, de legyen szabad elgondolnom, hogy a t. kereskedelmi minister úr azon kényszerhelyzetben volt, hogy a szerződés létrejövetelének érdekében NémeTörszággal és Ausztriával olyan egyezségre lépett, a mely a vasúti forgalmi helyi árúdíjszabásokat is befogadta és bízom os mértékben kölcsönösséggel regulázza. Ha ezt megtette, nem fogom azt diadalának tekinteni, de ha egy szerződésben, a mely mindig compensatiókhól és recompensatiókból áll, úgy látom a viszonyt, hogy Magyarország külkereskedelme és kivitele ezen az áron nagy mértékben biztosíttatik s az ország forgalma és jövedelmei emelkednek: akkor ezt az áldozatot meg fogom szavazni. De ha mi elfogadunk egy vasúti szerződést, a melyben NémeTörszágnak és Ausztriának bizonyos jogok adatnak a mi vasútainkkal szemben : akkor nem tűrhetjük meg, hogy országunkon keresztül vezessen egy oly vasút, a mely kaput tör egész kereskedelmi politikánkon keresztül. (Élénk helyeslés jobh felől.) Mi "csak akkor léphetünk NémeTörszággal és Ausztriával ilyen szerződésre, ha mi magunk vasúti forgalmunknak föltétlen urai vagyunk. Ez, ismétlem, egy feltevés, de ha ez áll, akkor a t. kormány egy kényszerhelyzet előtt állott: az előtt, hogy ezen szerződést megkösse, még mielőtt az osztrák és német kereskedelmi szerződés köztudomásra jut, mert mihelyt az megtörténik, akkor a chance-ok egész másként állanak. Akkor talán ez a társulat nem is egyezkedik oly könnyen, mert kiszámíthatja magának, hogy üyen és ilyen vámengedmények tétetvén NémeTörszág által, a forgalom ilyen és ily^en mértékben fog növekedni nála, mely direct összeköttetésben lévén a német vonalakkal, nagyban szaporítani fogja a jövedelmet és ekkor az állam sok millióval többet lenne kénytelen fizetni ezen vonalak megváltásáért. S Magyarország kénytelen lenne e milliókat is 1895d>en megfizetni. A kormány ezen számítást megteheti, azonban az osztrák-nuagyar államvasút, mi és a nagyközönség, meg nem tehetjük. Ila tehát a kormány, a ki a fényieket ismeri, jónak látja ezen szerződés megkötését, akár viseltetem e kormány iránt bizalommal, akár nem, hazafiságában és eszében nem kételkedve, kell, hogy ezen javaslatot megszavazzam. (Helyeslés a, jobboldalon.) Mindazonáltal ezen egész szerződést csak akkor lehet a maga teljességében megítélni, ha a KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXV. KÖTET. NémeTörszággal kötendő kereskedelmi szerződésre vonatkozó adatok előttünk fognak feküdni. Ezen nagy szempontok mellett azonban — mert ily dolgot nem kicsiny szempontból kell megítélni (Helyeslés.) — még egy-két mellékesnek látszó, de nekünk nem mellékes dologra kell, hogy

r figyelmünket kiterjeszszük (Halljuk! Halljuk !) Ezek egyike a nemzetiségi szempont: hogy azon vidékek, a melyek jelenleg az osztrákmagyar államvasút kezében vannak, teljese a a magyar állam befolyása alá vétessenek. Azok, a kik itt politikai tekinteteket helyeztek előtérbe, mint Beöthy Ákos és Csatár Zsigmond képviseli! urak, a kik azt mondották, hogy az államosítást nem helyeslik azért, mert az a magyar kormány hatalmát rendkívüli mértékben fokozná, a mennyiben az által a választásoknál újabb visszaélésekre adatnék alkalom, méltóztassanak meggondolni, hogy habár bizonyos az, hogy az államosítás a vasútnál is a kormány hatalmát növeli: vájjon az osztrák-magyar államvasút hivatalnokai mikor és mely kerületekben, a melyek az osztrák-magyar államvasút befolyása alatt voltak, szavaztak ellenzéki képviselőre'? (Igazi Úgy van! a baloldalon.) Azok, valamint eddig, ágy ezentúl is mindig kormánypárti képviselő mellett szavaznának, még pedig esetleg az ő bécsi directiojuk rendelkezése szerint. Ha pedig már arról van szó, vájjon a bécsi directio folyjon-e be a Magyarországi választásokra, vagy a magyar kormány, noha én, a mint nagyon jól méltóztatnak tudni, ezen kormánynyal nem értek egyet: mégis inkább a magyar kormány, mint az osztrák kormány befolyását kívánom. (Helyeslés bal felől és felkiáltások a szélső baloldalon: Egyikét sem!) Bárhogy állítsuk fel a kérdést, az eddigi állapothoz képest hátralépés e tekintetben nem történik. (Helyeslés bal felől.) Ezek után, t. ház, befejezem beszédemet. Az, hogy a kormány már most több hajót kap a Dunán, nem nagy dolog ugyan, de mégis lényeges, hogy akkor, midőn Szerbia is épen most alapítja meg a maga Duna-gőzhajózási társaságát; s az osztrák kormánya a Duna-gőzhajózási társaságnak magas subventiot ád: mi nem lehetünk fegyverzet nélkül, melylyel a concurrentiát azon társulattal is fölvehessük, a mikor nekünk tetszik s ez által bizonyos mértékben annak forgalmára is nyomást gyakorolhassunk, nemcsak a parallel vasutakkal, de magán a folyón is. (Helyeslés.) És mert Buda pest fővárosának vagyok képviselője, még azt is megemlítem, hogy Budapestnek, mint centrumnak érdekei a forgalmi politikában a magyar kormány által jól gondoztatnak s én azt hiszein, hogy ezen államosítás is a magyar forgalmi érdekeknek idevonzásáb.m hathatós tényező lesz. 4