Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-524

3 {2 134. országos tlés 18 törvényeket a háznak befogja mutatni és azokat tárgyalás alá kívánja veni. Thaly Kálmán: De visszavonta! Komlóssy Ferencz: Nem vonta vissza. De eltekintve ettől, t. ház, én egyúttal nagy súlyt fektetek a választóközönségre és a közvéleményre. Már pedig arról győződtem meg, hogy például az én választókerületemben 46 község között egy község nyilatkozott a régi rendszer mellett, míg 45 község határozottan ellene nyilatkozott (Egy hang a szélső baloldalon: Ast nem tudhatja!) De tudom, mert lelkiismereti kötelességemnek tartottam ezen kérdésbenőket felvilágosítani és hozzájuk kérdést intézni. Azon községnek kérvényét, mely az államosítás ellen foglalt állást, volt szerenesém a képviselőház t. elnökének be is nyújtani. A mi pedig a közvéleményt magát illeti, azt látom, hogy a nagy közönség a közigazgatás államosításának eszméjével kibékült és unja már — ezt nem én mondom, csak a közvéleményt kívánom jelezni — ezen, nem mondom meddő, de hosszadalmas elvi harczot, miután meg van győződve arról, hogy ennek a törvénynek létesítése elé lehet akadályokat gördíteni; lehet ugyan azt húzni is egy ideig; de teljesen ignorálni nem lehet, mert ennek a törvénynek a közel jövőben életbe kell lépni. Én elismeréssel adózom a t. függetlenségi pártnak azért, hogy a hagyományos eszmék fentartásához ragaszkodik; de viszont elismeréssel tartozom a kormánynak, hogy ezen törvényjavaslatot épen az ellenzék nógatására beterjesztette. De helyeselve és elismerve így mindkét párt érdemeit, én mégis gr. Apponyi Albert t. képviselőtársam álláspontjára helyezkedem, helyezkedem pedig azért, mert úgy látom, hogy az ország lakosságának *A-a ezen álláspontot tartja leghelyesebbnek, legczélravezetőbbnek. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Igazolja állításomat azon körülmény is, hogy a törvényhatóságok, a megyék legnagyobb része is határozataiban ezen álláspontot, mint közép utat, a mely mint ilyen, aranyosnak bizonyult; elfogadom, s kijelentvén, hogy a részleteknél fentartom egyéni véleményem nyilvánítását, szabadságát és szavazatomat, a szőnyegen lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a jobb és baloldalon.) Elnök: Öt perezre az ülést felfüggesztem! (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, az ülést folytatjuk. Mielőtt a napirenden lévő törvényjavaslat tárgyalása folytattatnék, Szalavszky Gyula képviselő úr kíván személyes megtámadtatás következtében nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) U Julius 7-én, kedden. Szalavszky Gyula: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Személyes kérdésben bátorkodom a t. háznak nagybecsű figyelmét egy pár pillanatra igénybevenni. (Halljuk! Halljuk !) Az okot és az indokot erre Pázmándy Dénes úr tegnapi beszédje szolgáltatta. Sajnálom, hogy tegnap nem lehettem jelen az ülésen, mert különben már tegnap lett volna módom kimutatni azt, hogy rám vonatkozó állításai nemcsak nem autenticusak, hanem valótlanok. Legelőbb is, t. képviselőház, legyen szabad megjegyeznem, hogy Pázmándy Dénes t. kép; viselő urnak kiindulási pontja merőben téves. 0 ugyanis azt mondja, hogy az 1887-iki választást megelőzőleg Nyitramegyének 11 kerületében 7 ellenzéki és 4 kormánypárti képviselője volt. Ez nem áll. 1887 előtt a 11 nyitramegyei képviselő közül 8 kormánypárti volt és 3 volt ellenzéki s nehogy a t. képviselő úrnak a ház actáiban böngésznie kelljen, elmondom a kormánypártiakat és elmondom az ellenzékieket. (Halljuk! Halljuk!) Kormánypártiak voltak herczeg Odescalchy Gyula, herczeg Odesealchy Arthur,.. Thaly Kálmán : Az nem volt kormánypárti ! Szalavszky Gyula: Herczeg Odescalchy 1887 előtt kormánypárti volt! (Ellenmondások a szélsőbalon.) Továbbá Uzovies Pál, Zsámbokréthy József, Latkóczy Imre, Kapisztóry Ferencz, Fodor József és Krajtsik Ferencz; ez összeszámítva nyolez; ellenben ellenzékiek voltak gróf Pougrácz Adolf, Zimándy Ignácz és Komlóssy Ferencz képviselő urak; ez három; három meg nyolez, az tizenegy. A második, t. képviselőház, az az állítás, hogy az alispán ambitiosus ember volt, tehát mindenféle dolgokra ragadtatta magát és ennek tulajdonítandó az is, hogy államtitkárrá lett. Ez volt körülbelül,, a mellékes phasisokat elhagyva, a vége az okoskodásnak. Igen öríílök, t. képviselőház, hogy alkalmam nyilt kifejezni azt, hogy a mint mindent elkövettem a mellett, hogy ne kelljen államtitkárnak lennem, úgy absolute nem tettem semmit a mellett, hogy államtitkár legyek. A harmadik, t, képviselőház, a mit Pázmándy Dénes képviselő úr mond és a mit meg akarok czáfolni, arra vonatkozik, hogy bármi erőszakosságot aká,r elkövettem, akár elkövethettem vagy a képviselőválasztásoknál közvetlenül vagy közvetve gyámolítottam volna. Erre nézve, t. képviselőház, a magam részéről kijelentem azt, hogy ha én valaha minister lennék, (Halljuk!) soha sem kívánnék magamnak oly főispánt vagy alispánt, a ki erőszakkal vagy pedig egy rossz közigazgatási tisztviselőnek incorrect, erőszakos magatartásával akarna pártot csinálni. (Helyeslés jobbfelől.) Ezt a két eszközt én a magam részé-