Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-524

310 S24. országos ülés 1891. jnlins 7-én, kedden. tel körül a vármegyék. (Igaz! Úgy van! a szélső­balon.) Nemzetiségi szempontból is kívánják az államosítást behozni. Aui hozzák be; de ne beszéljenek aztán nekem magyar állami eszmé­ről itt, mint az előttem szóló t. képviselő úr és a t. ministerelnök úr tette, ki felmentette a magyar főispánt, hogy a szászokkal kezet fog­jon. (Úgy van! a szélső báloldalon.) Vigyázzon a t. mininistereluök úr, hogy ha Magyarországot államosítja, ne hozza be a Taaífe politikáját, a mely Ausztriára nézve oly végzetessé vált. (Úgy van! a szélső baloldalon.) De ne beszéljenek nekünk magyar állam­eszméről azok, a kik báró Fejérváry honvédelmi minister németesítő beszédével kapcsolatban álla­nak. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ne beszélje­nek magyar állameszméről azok, a kiknek kor mánypolitikája szerint azzal korteskedtek egy jelölt ellen, hogy ő a magyar culturegylet elnöke, tehát meg kell buktatni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ha magyar állameszmét akarnak és terjeszteni akarják a magyar állameszmét, men­jenek be magyar nemzeti zászlóval a közös hadseregbe és találni fognak akkor támaszt nálunk, mi is kezet fogva haladunk önökkel. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Akkor aztán a magyar állameszme mellett nem szabad német táviratot küldeni (Úgy van! a szélső bal­oldalon.) és nem szabad azt mondani, hogy nem hivatalos, midőn három fórum kimondja róla, hogy hivatalos. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) A magyar állameszme mellett nem szabad elnéznie a magyar kormánynak, hogy német szánház épüljön Budapesten; minden aka­dályt eléje kell gördíteni. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha akarják, csinálják meg a magyar állameszmét, mi segélyökre leszünk benne; de az önök álláspontján nem látok egyebet, mint azt, a mit nem értettem akkor, de most értem, a híres államtitkári nyilatkozatot,hogy mi az az »úri hunozutság«. (Élénk derültség a szélső baloldalon.) Az obstructio vádjával illetnek bennünket, t. ház. Hát mi máig nem akarunk obstructiot csinálni; de minden törvényes és törvény által kezünkbe adott hatalommal, minden erőnkkel azon leszünk, hogy e törvényjavaslatot, mely alkotmányosságunk egyik sarkkövét dobja ki, megakadályozzuk és meg is fogjuk akadályozni. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Mi a csatát meg fogjuk nyerni és küzdeni fogunk bátor mellel; habár azok közé tartozom, a kik a mérsékelteb­bek (Halljuk! Bálijuk!) és én voltam az, a ki Ugron Gábor székely barátomnak utóbbi beszéde alkalmával kétszer meghúztam a kabátját, hogy ne olyan élesen. (Derültség a szélső baloldalon.) És tudják-e miért? (Halljuk!) Azért, mert eszembe jutott Bem. Midőn ugyanis a nagyszebeni csata alkalmával az Aufmarsch volt, melyet Puehner ügyetlenül vezérelt, egy székely felkapta a pus­káját Bem mellett, hogy lelőjje Puchnert, de Bem kiütötte a puskát a székely kezéből, azt mondván: ezt nem szabad agyonlőni, mert majd okosabbat küldenek helyébe. (Élénk derültség és helyeslés a szélső baloldalon.) Nekünk nem lesz szükségünk az obstrue­tiora, azt tudják és a törvényjavaslat meg fog bukni, mert buknia kell. (Úgy van! a stélső bal­oldalon.) Mert legyenek önök meggyőződve arról, hogy ő Felsége a király, maga az udvar is felvilágosul arról, hogy erősebb a trón iránti szeretetében, ragaszkodásában az a nemzet, a mely ősi jogaihoz ragaszkodik, mint, a mely ősi jogait csak íigy »mir niehts, dir nichts« eldobja. (Úgy van! a szélső baloldalon.) És mégis mi a politikai helyzet ma ? Nagyon sajnálom, hogy a mérsékelt ellenzék az alkalmat elszalasztja; mert a mióta együtt küzdöttünk jó és rossz időbeu, a mérsékelt ellenzéknek soha sem volt ennyire kezébe téve a jó alkaloin, mint a törvényjavas­latnál. (Igaz! Úgy van ! a szélső báloldalon.) Nem akarom mondani, hogy ügyetlenség volt az oka, de tán jóakarat, a mennyiben az alapot, a melyen a javaslat áll, akarták elfogadni; de sajnálom hogy nem velünk fogtak kezet, hanem a kor­mánypárttal ; pedig az csak hideg kézadás, de nem jár vele a baráti kézszorítás melege. (Tetszés a szélső baloldalon.) Ha a t. mérsékelt ellenzék és különösen gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam felhasz­nálta volna a mai helyzetet, szétrobbanthatták vona a szabadelvűnek hirdetett pártot és ha akarták volna, egy olyan párttal vonulhattak volna oda be, a hol csak egyedül énekli most Fenyvessy Ferencz képviselő: »Gyere be rózsám, gyere be, csak magam vagyok ide be* l« (Élénk derültség a szélső baloldalon.) Az önök kezében volt a helyzet s önök diadalmaskodhattak volna és ha be is hozták volna az államosításról szóló javaslatot, tiszta meggyőződésem, hogy sokkal jobb s a nemzetre nézve sokai czélszerííbb lett volna, mint a hogy azt most terjesztették elő. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Legyenek meggyőződve s ezt tudja jól az egész ország, hogy az a coalitio, a mely hár­mas szövetség gróf Apponyi Albert, gr. Szapáry ministerelnök és gróf Károlyi István gróf között köttetett, először agyon akarja ütni a vár­megyét az állami administratio nevében, azután pedig agyon akarja ütni Tiszáékat a fusio ne­vében. (Derültség. Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Midőn egy ilyen chaosszal állunk szemben, igazán könnyű nekünk a támadás; mert hiszen önökkel szemben, a kik nevettek Szapáry bukásán, tapsoltak Szapáry ministerségének, a kik Szilágyit

Next

/
Thumbnails
Contents