Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-523

286 528. országos ülés 18&1- Julius 6-án, nétfon. mégis mit látunk? A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat oly részletesen, oly tudo­mányosan, oly alapos készültséggel van kidol­gozva, hogy azt irigyelheti tőlünk igen sok ország. Vájjon nem vétek-e a parlamentariumus ellen az, ha odadobnak elé vasvillával össze­hányt 279. § t, a melynek indokolása alig ter­jed elmésebb, de mindenesetre gyengébb, mint valamely ifjú jogi szigorló írásbeli értekezése tudorrá avatása előtt. De még ha a legszebben és legrendesebben ki volnának is dolgozva e javaslat megokolásá­val együtt, akkor is kérdeném, hogy hol vannak az u. n. garantialis törvényjavaslatok, (Ügy van! Úgy van! a szélsőbalon.) a melyek, ha csak a közszabadságot a legridegebb absolutis­mussal felcserélni nem akarjuk, egyidejűleg volnának életbeléptetendők ezen törvényjavas­lattal? Mi ezeket nem látjuk sehol. A t. kormány­párti vak bizalmában markában fogni véli, a t. mérsékelt ellenzék pedig hiszi, hogy nem maradhatnak azok el. Igen hálás thema volna az u. n. garan­tialis törvényjavaslatokról beszélni, de én azo­kat nem szándékozom rendre szedni, csak sajná­latomat kell kifejeznem a fölött, hogy nemcsak a kormánypárt, hanem a t. mérsékelt ellenzék is felült az ígéreteknek, pedig ezek vajmi cse­kély értékkel birnak. Megnyugvással vette ágy a t. kormánypárt is azon tervezetet, a melyet a miaisterelnök úr a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyában a közigazgazgatási bizottság elé ter­jesztett s a mely ezen bizottság jelentésében fölvétetett. Nekem ez nem megnyugvásom. Sem minis­teri ígéret, sem bizottsági jelentés, sem magában a törvényben foglalt kötelezés nem elegendő nekem: nekem maga a törvény kell. A közigazgatási bíróságok felállításának kérdése hazánkban sokkal régibb, mint a köz­igazgatás államosításának kérdése. Hogy előbbre ne menjek, az 1881-iki leg­felsőbb trónbeszédben ezek foglaltattak: (Hall­juk! Halljuk!) »Egyéb, a közigazgatás érdeké­ben teendő törvényhozási intézkedéseket nem említve, a közigazgatási bíróságok felállítása lehetőleg mielőbb eszközlendő.« És ezen kijelentést az akkori képviselőház minden tagja — tekintet nélkül arra, hogy álla­mosító vagy municipalista volt-e — örömmel vette tudomásul. E programm nem miuister, hanem az apos­toli király ajkairól hangzott el s vájjon azóta 10 év óta történt-e egyetlen lépés a közigazga­tási bíróság megvalósítására ? (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Ez a loyalis többség és a t. mérsékelt ellenzék nagyobb hitelt ad gr. Szapáry Gyula szavának, mint a koronás király trónbeszédének? De azt mondják önök: íme a kormány már vázlatban elő is terjesztette a képviselőház köz­igazgatási bizottságának és általa a t. képviselő­háznak a közigazgatási bíróságokról szóló tör­vényjavaslatot. Erre következőleg válaszolok: Mikor lesz testté ez a váz, nincs ígéret, ha volna is, ígéret nem elegendő. De ha bizto­sak volnának is, hogy a törvényjavaslat ezen törvényjavaslat után be fog terjesztetni, akkor sem elégszem meg e vázlattal. Én merném magam kötelezni arra, hogy a bizottsági jelentésben foglalt vázlat teljes fen­tartásával oly módon szerkesztem meg a köz­igazgatási bíráskodásról szóló törvényt, hogy attól nemcsak az igen t. mérsékelt ellenzék ijed el, de még a belügyminister úrnak sem kell (Helyeslés és tetszés a szélsőbalon.) Ha tetszik, majd a vita folyamán példákkal, vagy talán az égés?, kidolgozással fogok szolgálni. És e pontnál lehetetlen szó nélkül hagynom az igen t. mérsékelt ellenzék álláspontját a szőnyegen levő törvényjavaslattal szemben. (Rali­juk! Halljuk!) Nem habozom kijelenteni, hogy én a legnagyobb elismeréssel és nagyrabecsülés­sel adózom e párt minden tagjának, de előttem teljesen érthetetlen mai álláspontjuk. E t. párt részéről igen sokan, igen sokszor nyilatkoztak a közigazgatás kérdésében. Én azonban nem vagyok hajlandó egyesek nyilat­kozatát a párt előnyére avagy rovására betudni, hanem fordulok olyan forráshoz, a mely az egész t. párt meggyőződését ömleszti, buzogtatja elő. A t. mérsékelt ellenzék, mint párt e kér­désben az 1881-ki trónbeszédre adandó válasz­felírati javaslatában nyilatkozott, a melyet ig-en t. vezérük, gróf Apponyi Albert 188 í október 12-én terjesztett elő. E javaslatban a mérsékelt ellenzék a közigazgatás kérdésben következőleg fejti ki álláspontját (olvassa): »A Felséged jelenlegi kormánya által életbe­léptetett közigazgatási intézmények, melyekkel megbénította a törvényhatóságok tevékenységét, a nélkül, hogy az állam ezéljainak megvalósí­tása érdekében több erőt szerzett s életerős szervezetet alkotott volna, legfőbb okai a köz­igazgatás terén uralkodó zavarnak.« »Csak a magyar állam nagy ezéljainak s a tervszerű megvalósításukra szolgáló eszközöknek tiszta felismerése s következetes alkalmazása, a végrehajtás hatályosabb keresztülvitelére nél­külözhetetlen biztosítékok megszerzése s közigaz­gatásunknak az állam feladatainak megfelelő szervezése, a köztisztviselők jogviszonyainak

Next

/
Thumbnails
Contents