Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1887-523
528. orssftgos ülés 1891. jnlins 6-án, hétfőn. 275 mikor Budapesten egy háztulajdonos egy kályhát, afféle kandallót akart felállítatni két ablak közé. Az ügy a ministerium elé került és a végzés az volt, hogy az fel nem állítható, mert az a kandalló füstölne. Mi köze vau a oiinisternek ehhez? (Derült ség a szélsőbalon.) Tessék nekem egy más országot is mulatni, a hol ily kérdésbe a minister beavatkozik. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) És így vagyunk, t. ház, mindenben. Künn a megyékben még rosszabbak az állapotok. (Igás! Úgy van! a szélsőbalon.) Magyarországon valósággal ma nincsenek is megyék, hanem vannak pasalikok. (Helyeslés a szélsőbalon.) Nincs semmi jog, nincs semmi kezesség a hatalmi túlkapások ellen ; nincs fórum, amelyhez fordulni lehetne. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Mert ha valaki elmegy az alispánhoz, az fedezi a szolgabírót; ha jön a közigazgatási bizottsághoz, ez fedezi az alispánt és pláne, ha a ministerhez folyamodik, az fedezi aztán mind a három forumot. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Hivatkozások történnek itt más országok példáira. Hiszen nagyon könnyű egyes tankönyvekből a különféle állam berendezéseit felsorolni és a fölött bírálatot mondani; de minden országnak van egy közigazgatási apparátusa és abból egyes alkatrészt kikapni, aztán az egészet megítélni ebhö! az egy részletből, az lehetetlenség. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tamilmányozni kell egy ország összes viszonyait és ha az ember az egész államgépezetet áttekinti, ha a gépezet egyik kerekének a másikba való járását ismeri: akkor lehet csak megmondani, hogy az az egész gépezet jó-e vagy rossz? (Igaz! Úgy va/n! a szélsőbalon.) A mit itten egyes képviselő urak, különösen Beksics Gusztáv t. barátom, felhoztak, az olyan (djárás, mint, midőn a tudósok egy csontdarabot találnak és abból meghatározzák, hogy ez ilyen vagy amolyan nemű mammutnak ebből vagy amabból a fogsorából való, holott soha életükben nem láttak egy mammutot sem. Azt hiszem, t. barátomnak, Beksics Gusztávnak, a ki a franczia és angol közigazgatásról beszélt, nem is volt alkalma azokat a helyszínén tanulmányoznia, azt látom legalább, hogy a franczia közigazgatást csak abstracte ismeri, annak különösen szelleméről és irányáról téves nézetei vannak. Engedje meg nekem a t. ház, miután itt többen azok közül, kik az állami centrálisaimnak hívei, folyton Franczia ország példájára hivatkoznak, azon okból, mert onnan indult ki a múlt század végén a központosítási mozgalom Európában, hogy egy pár vonásban ecseteljem, hogy mennyire tévednek azok, a kik azt hiszik, hogy Francziaországban az állam hatalmának olyan óriási nyilatkozása van. Bizonyítani óhajtom, hogy nem oly rendkívül központosított állam az, mint itt tán sokan hiszik. (Úgy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Én nagyobb tiszteletet az egyéni jogok iránt, nagyobb és szigorúbb meghatározását az egyes hivatalnok isphaeráknak.mint Francziaországban van, nem ismerek sehol. Ott nincs önkény, ott a törvény szigorúan hajtatik végre; de senki jogát nem sértik meg. De az autonómia Francziaországban kezdve a községtől fel a departementig oly nagy, hogy Magyarországon valóságos idyllicus állapotok lennének, ha ezeknek csak félig hasonlító copiáját is ide tudhatnók varázsolni. Hogy legyen Francziaországban hatalmi önkény uraim (Nyugtalanság a jobboldalon.) . . . Gr. Károlyi Gábor: Halljuk! A ministerelnök úr is lármázik! Elnök: A képviselő úr senkit sem apostro phálhat! Csendet kérek! Pázmándy Dénes: • - -midőn a minister minden ténykedését, sőt az államfőnök minden intézkedését bárki, bármely franczia állampolgár az államtanács elé viheti? Midőn még a kinevezéseket is megsemmisítheti az államtanács és pedig bármely franczia polgár panaszára; midőn a kormányrendeleteket vagy decretumokat, ha azok törvényellenesek, az államtanács egyszerűen hatályon kívül helyezheti ? Hogy lehet ilyen országról azt mondani, hogy az erősen központosított ország, azon szempontból, hogy a hatalom érvényesítheti a maga befolyását? Mert a hatalom sehol a világon nem érvényesítheti befolyását kevésbbé, mint épen Francziaországban, mert ott a túlkapások elíen minden törvényes intézkedés meg van téve. A franczia megye, t. ház, tisztán választási rendszeren alapszik, igen tág a választási kör s a franczia megye annyira önálló, hogy nemcsak maga választja elnökét és hogy ennek az elnöknek egyedül vanjoga a tanácskozás módja és rendjére felügyelni; hanem ott a megyefőnök, a préfet nemcsak hogy nem tagja a megyetanácsnak, hanem abba csak be'éphetési és beszélés! joggal bír és a legcsekélyebb kérdésnél, mely őt személyesen érinti, távol tartozik lenni. A tanács határozatai kétfélék. A legtöbb olyan, mely végrehajtatik csupán a megye elhatározása folytán és meg nem semmisíthető máskép, mint csupán, ha törvénysértés esete fordult elő, úgynevezett excés de pouvoir végett. A másik része pedig olyan a határozatoknak, hogy a megyefőnök, a ki az államhatalmat képviseli a megyegyűlésen, megfeleld) ezheti in merito is. De hová felebbezheti? Nem egy felsőbb admitiistrativ hatósághoz, hanem egészen juridicns 35*
