Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-522

522. országos ttlés 1891. Julius 4 én, szombaton. ü 265 zászlaján, mint a közös hadsereg zászlaján a közös hadsereg színeit viselő szegély, tehát absolute semmi különbség sincsen e tekintetben a két zászló között (Nagy zaj és felkiáltások a szélső baloldalon; Épen ez a baj!) a színek széles­sége tekintetében; mert a t. képviselő úr indo­kolásában méltóztatott hangsúlyozni azt, hogy a színek szélessége határoz. Az nem határoz! A ki a magyar nemzeti színt a magyar honvédségnél szívében nem hordja, annak hiába való a széle­sebb sáv. (Zajos helyeslés jobb felöl. Ellenmondás a szélsőbalon.) Ezekben, t. ház, nagyban válaszoltam a hozzám intézett kérdésekre. Nem akarok kiter­jeszkedni azon megjegyzésekre, a melyeket Polónyi Géza t. képviselő úr indokolásában tett, de fentartom magamnak, ha annak szük­ségét látom, hogy azokra visszatérjek s most kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudo­másul venni. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Elnök: Ugron Gábor képviselő urat illeti a szó. Ugron Gábor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Legelőször is válaszolni fogok a honvédelmi minister úrnak azon kijelentésére, mintha valót­lanság volna azon állításom, hogy Magyarország, midőn a közös hadsereget törvénykönyvébe igtatta, kényszer alatt állott. Magyarországnak, mint minden államnak, joga van önálló hadseregre, mely a saját nemzeti létének, nemzeti, szellemi és physikai erejének kifejezése, a mely a nem­zetnek lobogóját, souverainitását és trónját védelmezi és oltalmazza. (Úgy van! a szélső bal­oldalon.) A nemzet a helyett, hogy megalkotott volna e 8T °ly hadsereget, a melylyel Európának minden szabad nemzete bír: megelégedett egy oly hadsereggel, a mely Ausztriával közössé tétetett. Engedje meg a t. ház, de az 1867-ben itt ült törvényhozókat nagymérvű könnyelmű­séggel és árulással kellene vádolni, hogyha ők a nemzetnek e jogáról kényszer nélkül mon­dottak volna le. [Zajos helyeslés a szélső bal­oldalon.) A kényszer fekhetett az akkori politikai helyzetben, fekhetett a nemzetnek erőviszony­lataiban; de ha ők ily kényszerre nem hivat­kozhattak volna, joguk sem lett volna a nemzet e jogától eltérni. Ok, midőn e törvényt megal­kották, indokul ily kényszert hoztak fel. Hiszen emlékszünk mindnyájan, a kik akkor figyelem­mel kísértük a törvényhozás működését, hogy gróf Andrássy Gyula a ministeri padokról miként mutatott északra és miként figyelmeztetett min­ket az onnan fenyegető veszélyekre és arra, hogy nem szabad egy új, kezdetben levő nem zeti intézményt teljes bizonytalanságban hagyni, hanem igyekezni kell a fennálló állapotokon KÉPVH. NAPLÓ 1887—92. XXV. KÖTET. javítani, hogy azokból fejtsük ki a magyar had­sereget. (Halljuk! Halljuk!) A kik akkor azon elveket vallották, a me­lyeket én vallok ma, azt mondták, hogy Magyar­országnak az önálló magyar nemzeti hadsereg­ről lemondani nem szabad s hogy arra kell törekednie. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Én is ezt mondom és a véderővita alatt önök is mindig azt vetették szemünkre, hogy a közös hadsereg intézményének megbolygatására és arra, hogy a nemzet a maga érdekeit, a maga törekvéseit teljem mértékben megvalósíthassa, nem alkalmas az idő. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem az értendő, t. ház, kényszer alatt, hogy ágyúk lettek volna a törvényhozásra kiszegezve és az azoktól való félelem miatt nem fogadta ei a törvényhozás az önálló magyar hadsereg felállításának eszméjét; de az bizonyos, hogy mikor a közös hadsereg intézménye megalkot­tatott, akkor a magyar nemzet egy lényeges jogáról mondott le. {Egy hang a baloldalon: Eszélyessé gböl!) Engedelmet kérek, ha az eszélyt kezdem magyarázni, akkor sem fogunk egyet érteni a képviselő úrral, mert a, képviselő rírnál sokkal hamarább kezdődik az eszély, mint a hogy azt az énjózan eszem megítéli; mert sokszor eszély­nek tartanak önök olyat is, a mi szerintünk nem egyéb bátortalanságnál. (Ügy van! a szélső baloldalon.) A t. minister úr interpellatiom lényegére nézve azt mondotta, hogy adott ki egy — nem rendeletet, hanem felhívást. Igen jó volna, t. ház, ha Magyarországon megszűnnék az, hogy a minister urak alantas közegeikhez instaneiákkal forduljanak, mert így az az alantas közeg sok­szor nem tudja, hogy mit értsen rendelet és mit értsen a, magasabb helyről hozzá intézett felhívás alatt? Ha fölhívás érkezik az alantas közeghez, az. ha tetszik, engedelmeskedik, ha nem tetszik, nem engedelmeskedik annak, (tjgy van! a szélső baloldalon.) A minister úr beismeri, hogy felhívást inté­zett a honvédezredesekhez, hogy magasabb kiké­peztetésük czéljából a közös hadseregbe lépjenek át. Gondolom, ez az értelme válaszának ós azt hiszem, hogy helyesen fogom azt fel. Mit jelent ez, t. ház? Jelenti először azt, hogy az ezredesek a honvédségnél már nem képesek magasabb katonai kiképeztetést nyerni; másfelől pedig jelenti azt, hogy ha a honvédség magas.tbb tisztikara felsőbb kiképeztetést akar nyerni, a közös hadseregbe kell átlépnie. Vizsgáljuk meg a dolgot, hogy mi igaz ebből? (Halljuk! Halljuk!) A magyar honvédség, mely mintegy külön szervezettel bír, a mely a közös hadsereg szer­vezetétől eltér. A magyar honvédség sokkal 34

Next

/
Thumbnails
Contents