Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-522

264 52a- országos illés 1891. Csatár Zsigmond: Hát mire való a ma­gyar ifjúság?! B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­nister: Minthogy, mondom, más lehetőség nem állott előttem, kénytelen voltam ezt tennni. Sajnálom, hogy többen nem jelentkeztek, mert a tisztek hiánya — igaz, hogy csak a leg­alsóbb rendfokozatokban — még mindig 90-re rúg s egyelőre nincs mód ezen 90 hely betöl­tésére. Épen azért törvényjavaslatot terjesztettem be, mely azt czélozza, hogy közös hadsereg­beli tartalékos tisztek a honvédség tényleges állományába áthelyezhetők, még mielőtt hadköte­lezettségüknek eleget tettek, illetőleg mielőtt tiz évi szolgálati idejüket betöltötték volna. S azt hiszem, hogy ezen az úton, tekintve azt, hogy már régebben is számos fiatal ember jelentkezett, habár a törvény ezen áthelyezés nek útjába állott, most az akadály elhárítfcatván, a létszám a legrövidebb idő alatt teljesen fedezve lesz. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt mondja a t. képviselő úr: » Való-e, hogy ezen áthelyezések folytán az eredetileg a magyar királyi honvédség szolgálatában tett 12 és 7* éves tiszteknek egy része jogtalan és sérelmes megelőztetésük következményeként ma is csak főhadnagy, holott a közös hadseregből áthelyezett tisztek 97* évi tiszti szolgálat után már századosokká lettek ?« T. ház ! Kétséget nem szenved, hogy egyesek s ismétlem, egyesek, a kik közös hadseregbői átjöttek a honvédséghez, hamarább neveztettek ki főhadnagyokká, mint sem a honvédségben kineveztettek volna, a mennyiben körülbelül két évet nyertek. Régebben, mikor még a keret szaporítása a honvédségnél nem volt kimondva, a létszám nagyon csekély levén, az előléptetés is sokkal lassabban ment, a mint erről itt a házban már többször volt alkal­mam nyilatkozni. Nagyon természetes, hogy kisebb testületnél az előléptetés nem oly gyors, mint nagyobb testületnél. Hogy ezek az egyes főhadnagyok, a kik a honvédséghez áthelyeztettek és ott rangjuk szerint beosztattak, 9 és fél évi szolgálat után száza­dosokká neveztettek ki, holott a . honvédségnél egyesek 12 és fél évig is tisztek voltak, míg századosokká kineveztettek, az nagyon természe­tes. (Mogás a szélsőbalon.) E tekintetben a kü­lönbséget teljesen kiegyenlíteni lehetetlen, ha csak a t. képviselő úr azt nem kívánja, hogy a közös hadsereg és a honvédség egy concen­tralis statust képezzenek. (Élénk mozgás a szélső­balon.) Polónyi Géza: Nem kell őket áthelyezni! B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­nister: Utalok a közös hadseregre és minden hadseregre a világon, hogy a különböző fegyver­nemek közt vannak ily különbségek. Ezt tehát Julius 4«én, szombaton. úgy kiszabni, hogy absolut igazságot szolgál­tassunk mindenkinek, merőben lehetetlen; kü­lönbségek mindig lesznek. Miért nem említette fel a t. képviselő úr azon körülményt, hogy a honvédségnél — úgy a gyalogságnál, mint a lovasságnál is — a századosok két—harmadfél évvel hamarább lesz­nek őrnagyokká kinevezve, mint a közös had­seregnél? Pedig ez így van. Tehát egyik olda­lon talán volt vagy van egy kis hátrány, a másik oldalon egy kis előny s így a külön­bözetek a végén kiegyenlítődnek. (Élénk helyes­lés jobb felől.) Következik most az interpellatio egy pontja, t. ház, a mely meglehetősen hosszasan szól arról, hogy én a honvédség szellemét megrontom s hogy a közös hadsereg szellemét ültetem be a honvédségbe. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Erre válaszolni talán nem is szükséges. (Elénk tetszés jobb felől. Nyugtalanság és zaj a szélső bal oldalon ) Gr. Károlyi Gábor: Az a legjobb, ha nem tud, hát ne beszéljen. (Mozgás jobb felől. Zaj.) Elnök (csenget): Kérek csendet, t. kép­viselő urak ! B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­nister: A 7-ik pontban azt kérdi a t. kép­viselő úr: » Való-e, hogy a magyar királyi honvédségnek zászlóin, a melyek az 1868. évi XLI. t.-cz. 18. §-a szerint ő Felsége nevének jelvénye mellett az ország színeit és a magyar állam czímerét kell, hogy viseljék, az ország színeit csak egy közelről is alig észrevehető vékony sávban vannak képviselve, maga a zászló pedig rendszerint egész nagyságában fehér ?« Itt eltekintek attól, hogy mikor az inter­pellatiot méltóztatik hozzám intézni, már újabb honvédségi törvényünk volt és az, a melyet idézni méltóztatott, már elavult, de ezen pont ugyanazon szavakkal az új törvénybe szintén fel van véve. De itt van a ruházati szabályzat és ha a képviselő úr érdemesnek találta volna meg­nézni a csapatoknál a zászlót, meggyőződhetett volna arról, hogy ez a zászló künn a csapa­toknál a törvénynek teljesen megfelel : nagy ságára nézve ugyanaz, mint a közös hadseregé. Polónyi Géza: Hát ez az első kellék? (Derültség a szélső baloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­nister: Engedelmet kérek, de a méret is kellék. és hogy a méretet előbb említjük-e vagy utóbb, az teljesen mindegy. (Helyeslés jobb felöl.) A színe e zászlónak fehér, az egyik oldalon ő Felsége nevének kezdőbetűjével, a másik olda­lon a magyar czímerrel. Sehol más zászlót nem talál a képviselő úr. A nemzeti színíí szegély épen olyan szélességű a magyar honvédség

Next

/
Thumbnails
Contents