Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-522

522. országos ülés 1801. tekintve, hogy a nemzetnek arról alapos tudomása nem lehet, hogy az országgyűlésben a nemzet képviselői miképen töltik be honfiúi tisztöket, mert a mai lapirodalom immár a képviselői beszédeket hazafiúi buzgalomból ki nem adja s az egyes beszédek közléséért olyan magas az ár, — hogy szegényebb képviselő s pláne, ha önérzetében erős, azt az árat nem fizetheti; tekintettel arra, hogy a magán hírlaptulajdonosokat arra kötelezni sem lehet, hogy az »Országgyűlési Naplót« szórói-szóra kiadják — innét van az, miszerint a szegényebb képviselő beszédeiből, ha adnak is valamit, azt úgy eltorzítják s szándékosan nevetséges színben jelezik, mely szerint magát a képviselői állást állítják pellengérre ; —tekintve, hogy a »Budapesti Közlöny*-t minden község közköltségből megrendelni kötelezve van: tehát időszerűnek, sőt szükségesnek mutatkozik annak a törvényszerű rendelkezésnek a megtétele, hogy a t, kormány nyújtson be törvényjavaslatot az iránt, mely szerint az »Országgyűlési Napló« úgy, a mint az a gyorsírói irodában elkészül — párttekintet nélkül a szónokokra — minden kritikát kizárva, a »Budapesti Közlöny«-ben adassék ki. Mely törvényes intézkedés által a nemzetnek tudomására jutna tisztán, eltorzítlanúl a t. képviselőház nagy horderejű ténykedése. Mindezeket összegezve, indítványozom: Hívja fel a t. képviselőház a t. kormányt, hogy adjon be ezen ülésszak alatt törvényjavaslatot az iránt, hogy az »Országgyűlési Napló« politikai párttekintet nélkül szórói-szóra, az ország hivatalos lapjában, a »Budapesti Közlöny «-ben közzététessék.« Elnök: T. ház ! Ez indítvány indokolására idő volna kitűzendő. Minthogy azonban Csatár képviselő úr nincs jelen és nem szeretnék oly időpontot kitűzni, mely nem volna megtartható.... (Felkiáltások : Itt van Csatár !) Ha itt van, akkor majd az ülés végén leszek bátor e tekintetben javaslatot tenni. (Helyeslés.) T. ház! Az interpellatios könyvben ma újabb bejegyzés nincs, de még szerdán Ugron Gábor képviselő úr jegyzett be egy interpellatiot, a hármas szövetség mibenlétéről a ministerelnök úrhoz. A képviselő úr ma az ülés végén fogja megtehetni ezen interpellatioját. Következik a napirend: »A közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben* szóló törvényjavaslat általános tárgyalása- | nak folytatása. Jelesen pedig ki következik? Nagy István jegyző: Kossá Dezső! j Kossá Dezső: T. ház! A szőnyegen levő | javaslat hazánk alkotmányos beligazgatására nagy ! Julius 4-én, szombaton. <J45 horderejű reformot akar behozni, mely úgy az állami életre, mint a [polgárok társadalmi és egyéni életére is a legmesszebbre kihat 8 az eddigi rendszertől eltérve, alkotmányos életünkben eddig szokatlan bureaueratismust plántál be. (Helyeslés a szélsőbal felől.) És a szabadelvű intézményen alapúit vármegyéket az a kormány akarja eltörölni, mely magát liberálisnak nevezi s ebben támogatja a kormányt az a többség, mely jelszavául a szabadelvűséget választotta magának; ez a többség segíti e javaslattal megvetni a servilismus melegágyát és segíti behozni a nemzet által mindenkor utált, megvetett bureaueratismust. Nem ütközhetik meg tehát senki azon, hogy mi, kik a szabad, független államnak és a szabad, független állam liberális intézményeinek vagyunk barátai, hogy mi egytől-egyig nem fogyó türelemmel, sőt növekedő buzgalommal sietünk védelmére a megtámadott nemzeti önkormányzatnak, a nemzeti szabadság és az alkotmány védbástyáinak, hogy ekkép képviselői állásunkból folyó kötelességünket legjobb, leglelkiismeretebb meggyőződésünk szerint hazánk, nemzetünk érdekében teljesítsük. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) De mert a vita folyamán e pártnak, melyhez tartozni szerencsém van, tudományban, tehetségben, ékesszólásban fényeskedő tagjai mindazon érveket, melyek a törvényjavaslat tarthatatlanságát megdönthetetlen igazságkép bizonyítják, sokkal fényesebben, mint én tehetném, úgy történelmi mintjogtíirténelmiszempontbólis már előadták: felmentve érzem magamat az alól, hogy e törvényjavaslat hiányait a nemzet jövőjére és alkotmányos életére nézve is káros voltát bővebben bonezolgassam, szorítkozom csupán arra, hogy szavazatomat indokoljam. (Halljuk! Halljuk!) Valamennyi érv, a melyet részben a törvényjavaslat indokolása, részben az azt pártolók felhoztak, mintegy csúcspontban összpontosul azon kifogásban és érvben, hogy a vármegyék jelenlegi szervezetükben a fejlett államviszonyoknál fogva a közigazgatási teendők sikeres ellátására többé nem képesek. Én azt el is hiszem, de úgy tudom, hogy senki sem vonta közülünk kétségbe azt, hogy a vármegyék jelenlegi szervezetükben, úgy, a mint azt önök már eddig megszervezték, nem felelnek meg többé a fejlett állami élet közigazgatási kívánalmainak, mert önök azokat már erre képtelenekké tették. Nagyon természetes tehát, hogy véleményünk is a felett, vájjon miért és mennyiben nem felel meg a vármegye a jelenlegi kívánalmaknak, eltér azoktól, a kik e javaslatot támogatják. Mert míg* ők általában az önkormányzatot és az önkormányzati jognak az eddigi liberális alapon való gyakorlását tartják olyannak, a mely miatt