Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-521

230 s21, ©'szaros ülés 1891. Julius 8-áu, pénteken. kizáiásával minden képviselőnek ínegtáuiadha­tatlan jogát képezik. (Helyeslés a szélsőbalon.) f A 154. §. értelmében a képviselő minden oly tárgyban, a melyben a házszabályok nem adnak neki engedélyt arra, hogy bármikor fel­szólalhasson, köteles, ha indítványt akar tenni, azt a napirend előtt a ház elnökének bejelen­teni és a ha a ház elnöke azt mondja, hogy nem adhatja meg erre nézve az előterjesztés jogát, akkor a ház szavazással dönt a kérdés­ben. Én azonban épen azért szólalok fel, mert meggyőződésem szerint mindazon esetekben, melyekben a házszabályok 163. §. értelmében, vagy a házszabályok azon rendelése értelmében történik felszólalás, mint ezt Polónyi t. képviselő­társam az interpellatiokra uézve tette, hogy tudniillik a minister a hozzá intézett interpel­Litiora 30 nap alatt nyilatkozni köteles, az ezen ebetekben történt felszólalások nem vonhatók a 154. §. rendelése alá. (Igazi Úgy van! a szélső­balon.) Ezt a jogot a házszabályok biztosítják nekem és mindenkinek. A ház t. elnöke azt mondja, hogy íme itt a határozati javaslat. (Halljuk! Halljuk!) De nekem a, házszabályokra hivatkozva azon percz­ben, melyben engem bárki szeméi) emben meg­támad, vagy helytelenül magyarázza szavaimat, a nélkül, hogy a ház t. elnöke azt megengedné, jogom és kötelességem felszólalni, valamint határozati javaslatot is adni be. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Egyébiránt ezt csak azért tartottam köte­lességemnek kinyilvánítani, nehogy ebből ki­indulva, a házszabályok másként magyaráztat­hassanak, mint azok valódi és igaz parlamenti érLelmükben mindig megtartattak s a mint azokat ágy a kisebbségnek, mint a többségnek meg kell tartani. A házszabályok nem bocsáthatók a több­ség szavazata alá, hogy miként értendők, mert midőn azok megalkottattak, úgy a kisebbség­nek, mint a- többségnek biztosítására hozattak. Ezeket tartottam kötelességemnek előadni. Egyébiránt, miután úgy is kimondotta az elnök úr — mert azt a házszabályok 154. §-a rendeli — hogy szavazásra kell föltenni a kér­dést, én e tárgyhoz magához nem szólok, hanem csak azért szólaltam fel, hogy e nevezetes par­lamenti elv soha kétségbe ne vonassék s leg­nagyobb tiszteletem mellett is erre nézve ellen­kező véleményemet kinyilvánítani kötelességem­nek ismertem. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Kénytelen vagyok a t. képviselő urnak felszólalására egy észrevételt tenni. (Halljuk!) A t. képviselő úr mindennemű indítványt, határozati javaslatot olyannak méltóztatik tekin­teni, mint a mely a Í63. §. értelmében az ülés kezdetén a napirend előtt történő felszólalások alkalmával elintézhető. A házszabályok e tekintetben egészen más­kép rendelkeznek. A ki indítványt ád be, köte­les azt az indítványkönyvbe beírni; a ki pedig a napirend előtt felszólalni kíván, az ezt be­jelenti az elnöknek és ha felszólalását határo­zati javaslat alakjába foglalja, a dolog termé­szete szerint az elnöknek meg van az a joga, hogy ennek beadására beleegyezését adja; de ha az elnök azt mondja, hogy a határozati javaslatot nem tartja beadhatónak — a mi az elnök jogához tartozik — a képviselőnek joga van a házhoz apellálni, a mely azután dönt. (Helyeslés jobb felől.) Minthogy én a határozati javaslatot nem tartom olyannak, mint a mely most volna be­adható: méltóztassék a ház bölcseségének ezen előzetes kérdés felett dönteni. (Helyeslés jobb felől.) A 163. §. c) pontját ugyanis akként ma­gyarázni nem lehet, hogy egy képviselő egy­szerűen a házszabályokra hivatkozván, ez alka­lomból aztán bármiféle határozati javaslatot adhasson be akár a napirend előtt, akár utána. Megvan annak a maga ideje, a mikor ezt a szakaszt alkalmazni lehet, midőn ugyanis valaki egy napirenden levő tárgyhoz, de nem a vita alapját képező ügyben, szót kér. Úgy azonban alkalmazni a szakaszt, a mint ezt a t képviselő úr alkalmaztatni kívánja, nem lehet. (Helyeslés jobb felől.) Én bizonyára a legnagyobb figyelemmel vagyok a ház t. tagjainak minden joga iránt s senki sem mondhatja 12 éves elnökségem alatt, hogy bárki is igazságtalanul megfosztatott volna az őt megillető jogától, mihelyt azt itt érvé­nyesíteni akarta. (Élénk helyeslés jobb felöl.) De utóvégre is, t. ház, a tanácskozásnak rendben kell folyni s nekem a tanácskozások alatt tör­ténő mindenféle új, meg új kísérletek útján praecedenseket alkotni jogom nincs. Ha tehát valamely esetben a kérdés olyan, hogy azt némely képviselő úr nem látja egészen világos­nak, akkor abban csakis a ház határozhat. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltás: Szavaz­zunk ! Szavazzunk!) Eötvös Károly: T. ház! (Élénk felkiáltá­sok a jobb Maion : Szavazzunk ! Szavazzunk!) Gr. Tisza Lajos (szólásra jelentkezik). Gr Károlyi Gábor: Milyen ezímen akar «zólni ? Elnök: Minthogy Madarász József kép­viselő úr is felszólalt, a képviselő úrnak is joga van szólásra. (Zaj a szélső baloldalon.) Gr. Tisza Lajos: Engem rövid felszóla­lásomban ugyanaz a szándék vezet, mely igen t. képviselőtársamat, Madarász Józsefet vezeti:

Next

/
Thumbnails
Contents