Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-520

120. országos ülés 1891. Julius 2-án, csüíörtiil.o'n. § j 7 felelősek voltak a megye közönsége előtt az általok az ajánlott tisztviselőkért úgy erkölcsi, mint vagyoni tekintetben; és rendesen méltányolták azon tudományosan képzett fiatal embereket is, kik felkäzdötték magukat. (Úgy van! a szélső­balon.) Ki ez állításomban kételkedik, vizsgálja meg a hazánkban, fájdalom, mostanában gyak­ran előforduló sikkasztásokat, azt fogja tapasz­talni, hogy azon sikkasztásoknak igen kevés százaléka esik a választott tisztviselőkre. (Úgy van! a szélsőbalon.) Én ezt sem keveslem, sőt sokallom, mert azt óhajtanám, hogy a választott tisztviselő soha sikkasztó ne legyen; de más­részről meg kell jegyeznem, hogy a választott tisztviselők által elsikkasztott összeg rendszerint megtérül, az illető sikkasztó pedig közmegvetés által méltán bűnhődik. (Igazi Úgy van! a szélső­balon.) Nem a választott tisztviselők mulasztásai és hibái miatt akarja tehát a kormány a vármegyei rendszert átalakítani, hanem azért, mert a mes­terségesen megbénított vármegyékben is még mindig van oly ellentálló erő, mely a kormány hatalmi túlkapásait feszélyezi. (Igaz! Úgy van! 0, szélső baloldalon.) De keljen csak a kormány a valódilag szabadelvű reformok átvitelére; alkosson csak az országgyűlés a közszabadság, a népjog, a cultura, a földmívelés, ipar- és ke­reskedelem fejlesztésére törvényeket: meg fog győződni, hogy azon vármegyék még most is hű utódai lesznek a hazánk történetében dicső emléket szerzett régi vármegyéknek. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon) Meg fog győződni, hogy azon választott tisztviselők, kik közt még ma is többen vannak olyanok, kik politikai önállóságukat a hatalom kedvéért feláldozni nem hajlandók, a tisztviselők közül épen ezek lesznek azok, kik nemes versenyre kelve igye­kezni fognak a törvény holt betűibe életet ön­teni, a törvény rendelkezéseit megvalósítani. (Helyeslés szélsőbal felől) Ha van e hazának pol­gárai között még mindig osztálykülönbség, akkor a létező osztálvok között miért kell e ház több­ségének a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat­ban épen ezen osztály ellen intézni végső és azon osztályt már-már megsemmisítő támadást, a mely osztálynak tagjai csekély díjazásért, leg­többször pedig ingyen nemes versenyre kelve, önfeláldozással szolgálták e magyar hazát, (He­lyeslés a szélsőbalon.) s kiknek érdeme az, hogy e földön magyar Szó hangzik, magyar nép lel­kesül az alkotmányért és szabadságért. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ne akarja tehát a kormány a nemzet vagyonosabb, de egyszersmid önérzetesebb tag­jait leszorítani a vármegyei élet színteréről, ne keltsen a kormány a vármegyei tisztviselői karban olynemtí személyes vágyakat, milyenek­KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXV. KÖTET. kel a fizetésemelések végett gyakran találko­zunk s mely vágyak a vármegyei tisztviselők közűi is egyeseknél e napokban szomorúan tapasztalhatók. Ne akarják a megyék tisztviselői magok határozni meg díjazásukat, hiszen nincs e ház­ban senki, ki eljöttnek nem tartja, az időt, hogy a tisztviselők díjazása újból és a mai kornak megfelelően szabályoztassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De midőn a tisztviselői kar egy része, a helyett, hogy a megyék jogainak védelmére kelne, a tisztviselői kar díjazásának emelését sürgeti: kétszeresen teszi kötelessé­gemmé hangoztatni a vármegyék önkormányzati jogának életre keltését, mert különben félek, hogy igen hamar el fog következni azon idő, mikor Magyarországon a nagy birtokkal, nagy névvel, nagy befolyással rendelkező osztályon kívül csak két osztály lesz: egyik a hivatalno­kok és hivatalt keresők osztálya, mely paran­csol és uralkodik; (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) a másik azon osztály, melynek köte­lessége lesz dolgozni, fizetni, minden szolgálatot parancsszóra teljesíteni és vakon engedelmes­kedni. (Igaz! Úgy van! Úgy van.' a szélső bal­oldalon.) Ne akarjuk tehát, t. ház, az önkormányza­tot és annak végrehajtó közegeit, a választott tisztviselőket megsemmisíteni, mert a jő köz­igazgatás nem abban áll, hogy a tisztviselők helyét kinevezett hivatalnokok foglalják el Sze­rintem a jó közigazgatás a rendszertől, a tiszt­viselők munkaképességétől, szorgalmától és főleg önérzetes becsületességétől függ. (Helyeslés a szélsőbalon.) Azon törvények végrehajtását, melye­ket a t. ház a közigazgatás terén alkot, szerin­tem nem lehet az igazságszolgáltatás terén alkotott törvények alkalmazásával azonosítani. A bíró csak alkalmazza a törvénynek illető szakaszát, de a tisztviselőnek a közigazgatási törvények intézkedéseit nemcsak végre kell haj­tani, hanem tapintatosan, kellő időben és igen sokszor nagy elővigyázatta! kell azt végrehaj­tania. (Úgy van! a szélső haloldalon) S ha a tiszt­viselő esak rideg hivatalnok, polgárokat és családokat juttathat tönkre, a nélkül, hogy abból az államnak haszna lenne: míg kellő méltányos­sággal és ha a helyi viszonyokat ismeri és a kellő tapintatossággal .jár el, azon családot a tönkrejutástól megmenti, ez által az államnak is közvetve hasznot nyújt és az állam követe­léseit is beszolgáltatja. (Úgy van! a szélső bal­oldalon.) Ha hozzáteszszük ehhez azon bizonyos, de épen azért bosszantó és a magyar népet mindennél inkább elkeserítő hatalmaskodásokat, kihívó eljárásokat és mindent megrendszabá­lyozni törekvő intézkedéseket, melyek a hiva­talnoki sereg nyomában közigazgatási téren 28

Next

/
Thumbnails
Contents