Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1887-520
520. országos ülés 1891. július 2-án, esfttSrtSkon. S09 a törvényhatóságok és testületek jogai soha mégoly biztosításban nem részesültek, mint a milyenben az államosítási javaslat által fognak részesülni. A másik, a mit constatált, az volt, hogy Magyarországon az egyéni jogok soha még oly biztonságban nem részesültek, mint részesülnek épen ezen javaslat által s fognak részesülni ép azok által a javaslatok által, melyek iránt a kormány ígéretet tett. Ezekkel szemben, t. ház, viszont én is két tényt eonstatálhatok. Constatálom azt, hogy ez által a javaslat által a kormány a valódi ázsiai közigazgatást fogja meghonosítani: (Úgy van! a szélső baloldalon.) mert ( elvitázhatatlan és constatált tény az, hogy Ázsiában a Bosporus partjaitól kezdve China szélső határáig sehol sincs választási rendszer és önkormányzat, hanem mindenütt az állam satrapái basáskodnak. De constatálom, t. ház, egyúttal azt is, hogy az egyéni jogokat még Ázsiában sem tartják kormány ígéretek által biztosítottaknak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azt megengedem, t. ház, hogy egy absolut állam polgári közigazgatása lehet katonailag szervezve, ele egy alkotmányos országé nem lehet soha. A katonai szervezet ugyanis képezheti egy állam erejét és biztosságát, de a polgári társadalomban a katonai nemzet zsarnokság, mely megbénítja, elnyomja az adózó polgárság jogait. És bármiként akarja is velünk Beksics képviselő úr elhitetni azt, hogy »a nemzeti állam a jogállam magaslatán is csak azt jelenti, hogy nincs jog vagy szabadság, melynek nevében a komoly állami érdek figyelmen kívül hagyását vagy megszüntetését lehetne követeink : azért tény, hogy minden szabad alkotmány alaptétele az, hogy az állam ne avatkozzék a helyi érdekek kezelésébe. Már pedig, t. központosítás olyan oszlopa az absolutismusnak, melyre nem lehet feltenni az alkotmányos szabadságot, mert az alkotmányos szabadságot az absolutismus oszlopa nem bírja meg. Hiszen, t. ház, az már a természettől nyert joga mindenkinek, hogy ura lehessen személyének; hogy gondolkozzék, beszéljen és cselekedjék tetszése szerint, mit se félve a törvénytől mindaddig, míg mások jogait nem sérti. És sajátságos, Beksics képviselő úr sok mindent felsorolt az állam jogai közül, de az állampolgárok legfőbb jogáról, a politikai szabadságról megfeledkezett. Pedig hát a politikai szabadság sem álmodozók vagy ábrándozok találmánya ám; mert a politikai szabadság a polgári szabadságnak a legnagyobb biztosítéka. A politikai szabadság egy fejlődő nép számára nem egyéb, mint jog, hogy dolgát maga végezze, ura lehessen a holnapnak, hogy ne KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XX\ r . KÖTET. jusson koldusbotra idegen érdekek miatt; hogy ne legyen földönfutóvá a hatalom rossz gazdálkodása következtében, vagy pedig, hogy bele ne keverjék olyan háborúkba, melyek minden ok nélkül romlásba dönthetik. Pedig, t. ház, a tárgyalás alatt levő javaslat, — mely Beksics képviselő úr véleménye szerint »biztosítékot szolgáltat úgy a jogállam, mint a nemzeti állam és szabad állam számára*,— ismétlem, ez a javaslat a mi nézetünk szerint az általam felsorolt szerencsétlenségeket mind kilátásba helyezi. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A javaslat ugyanis nem más, mint alkotmányos úton való elkobzása régi jogaink legjobb biztosítékainak az alatt az ürügy alatt, hogy csakis központosított hatalom képes hazánknak jólétét biztosítani. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Határozottan állítom, t. ház, hogy ez nagyon téves nézet. Valamint téved minden csalhatatlansága mellett Veszter Imre képviselőtársam is, ha azt hiszi, hogy »az államosítási javaslat Magyarország egységét, jólétét, f nagyságát és hatalmát fogja eredményeznie Én az államosítási javaslatnak egészen más eredményét látom. Látom általa a reactionarius szellem új ráébredése! Ennek a reactionak a nagy dobját verte Veszter Imre képviselőtársam olyan kéjelegve a minapi beszédében a democratia álarcza alatt. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon. Ellenmondás bal felől.) Mert ha Veszter Imre képviselőtársamnak csakugyan igaza volna, ha a központosítás biztosítaná a népek jólétét, ha valamely nemzet felvirágzása, fejlődése és nagysága a hatalom összpontosításától függene ; akkor Európában ma már nem lennének kis nemzetek; akkor nem állhatna fenn Svájcz, Belgium, Portugália, Görögország; akkor az újabb! időben nem alakúihattak volna a kis Balkán-államok, mert akkor Európa minden kis nemzete már régtől fogva nagy monarchiákba lenne központosítva. (Helyeslés a szélsőbalon.) A történelemnek azonban megvan a maga logikája s ez nemcsak azzal foglalkozik, miként lehet egy ország anyagi és erkölcsi jólétét egy kormány vagy egy ember kedvéért végkép feláldozni, hanem foglalkozik a nemzetek szabadságának és függetlenségének kérdésével is. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha ugyanis elfogadható tény volt az, t. ház, mivel Beksics képviselő úr beszédét végezte, hogy saz államnak is meg kell adni a. kellő garantiákat, hogy saját legégetőbb, legszükségesebb érdekeit minden támadás ellen megvédelmezhesse«, mondom, ha Beksics képviselőtársam ez állítása elfogadható volna: akkor Oroszország27
