Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1887-519
190 519. országos Illés 1891. július 1-én, szerdán. minden megye számára tervez. Van ebben a gépezetben egy főispán, alatta öt úgynevezett columna, ágymint: az alispán, a pénzügyigazgató, az árvaszéki elnök, a kiről nem tudom, hogyan került az apostolok közé, a tanfelügyelő és a jogtanácsos, vagy a mint a bizottság elnevezé, a főügyész. Ezen eolumnák alatt azután egy egész hívataluoksereg. Az autonóm ügyek elintézésére van ezen kivűl a törvényhatósági közgyűlés, az, állandó választmány, az igazoló bizottmány, a 1 drál6 bizottmány és a központi választmány. Ott van elvégre a tulajdunképeni önkormányzati szerv, tudniillik a közigazgatási bizottság, a mely ismét szakbizottságokra oszlik. Ily nagy apparátussal, t. Láz, az 50-es években a helytartóságok sem bírtak, a melyeknek száma pedig csak 7-re emelkedett. Maga a kormány is érezni látszott, hogy ily nagy apparátussal minden egyes megyét ellátni túlságos anyagi terhet ró a nemzet vállaira s ezen bajt azzal akarta puralisálni, hogy a megyei tisztviselők számára oly szerény javadalmazást hoz javaslatba, a mely — ha azt a törvényhozás elfogadná — komoly vcszélylyel fenyegetné a tisztviselők függetlenségét, alkalmatos volna arra, hogy öntudatos tisztviselők helyett hivatalnoki proletariátust teremtsen, tág kaput nyithatna a corruptionak s még jobban megmételyezhetné a nemzet erkölcseit. A törvényhozás azon kellemetlen alternatívában van, hogy vagy az ország pénzügyeit terheli túl, vagy pedig kénytelen a tisztviselők függetlenségének anyagi föltételeit megtagadni. Nézzük most önkormányzati szempontból a dolgot. A valódi önkormányzat áldásai csak kisebb területeken tenyészhetnek, Ennek egyik lényeges föltétele az, hogy ama terület lakosait, a kiic önkormányzatra egyesülnek, közös érdekek kössék össze, míg nagyobb területeken, a melyeket különböző viszonyok és érdekek választanak el egymástól, a helyi önkormányzat csak névleg létezik. Vegyük például Zalamegye Balaton vidékét, a melynek talaja, gazdasági és társadalmi viszonyai egészen mások, mint a minőket Zalamegye csáktornyai, vagy göcseji kerületében találunk. Már most minő önkormányzat az, ha Balaton vidékének speciális érdekei és szükségei fölött, a melyeket csak ez a vidék érez és bmer, Csáktornya és Göcsej kerületei határoznak; oly vidékek, amelyeknek az előbbi speciális érdekei és szükségei iránt kevés, vagy semmi érzékük nincs!? (Igaz.'Úgy vanlahal felől.) Ne mondja senki, hogy ily felfogás mellett az országos önkormányzat sem volna lehetséges, a melyet a törvényhozás gyakorol, mert itt is szőnyegre kerülhetnek ugyan egyes vidékek speciális érdekei, de ezek tárgyalásánál mindig az állami szempont, az ország érdeke határoz 1 s rosszul fogná fel hivatását ama törvényhozás, a mely a fenforgó kérdések eldöntésénél a particularis érdekek szempontjából indulna ki. Lehetnek továbbá, sőt vannak is esetek, a mikor egyik, vagy másik önkormányzati terület érd :keinek kielégítése a másik önkormányzati terület érdekeit is érinti, sőt ezekkel ellentétbe jön: a mikor tehát több Önkormányzati terület közreműködésére, vagy a közöttük fenforgó érdekellentét kiegyenlítésére van szükség. Itt, csakis itt kezdődik a megyei önkormányzat hatásköre, feladata, de a megyei önkormányzat hatalmi körét e határon túl terjeszteni annyi volna, mint a legtöbb esetben a valódi önkormányzatot megsemmisíteni. S végül, ha valódi önkormányzatot akarunk : egyik főszabály az, hogy az autonóm elemektől az önkormányzat terén ne követeljünk többet, mint a mennyit anyagi romlásuk nélkül teljesíthetnek. S kérdem, t. ház, nagyobb terűleteken mint lehet e szabálynak eleget tenni ? Ott van pl. szülőmegyémben a muraszombati kerület, melynek még semmi vasúti összeköttetése a székvárossal nincs s a honnan egy egész nap kell, hogy a székvárosb.i bejuthassanak. Azon autonóm elemeknek tehát, a kik e vidékről a megyei önkormányzatba beválasztva vannak, mindannyiszor legalább három napi időveszteségbe kerül, ha önkormányzati kötelességeiknek eleget tenni akarnak. Ez a minimalis áldozat, a mikor az ülés csak egy napon át tart, a mely azonban fokozódik azon mérvben, a mint az ülések több napot vesznek igénybe, a mint az illető két vagy több választmánynak tagja s a mint a választmányi és bizottsági ülések időről-időre megújulnak, vagy rendkívüli ülésekkel is szaporodnak. Akár ügyvéd, akár orvos, akár mérnök, akár gazda legyen az, a kit a megye bizalma megtisztel, saját ügyeinek elhanyagolása, saját érdekeinek feláldozása nélkül ennyi időt nem szentelhet a közügyeknek. (Úgy van! bal felől.) Más az, ha a székhely közel van, ha reggel oda berándul és még az nap hazatérhet rendes foglalkozása körébe s a mikor biztosítva van arról, hogy napközben is rövid idő alatt otthon lehet, ha valamely rendkívüli esemény jönne közbe, a meiy ezt megkövetelné. E példát pedig egy olyan megyéből idéztem, a melynek területi consignatioj a egyike a legjobbaknak az országban s a mely közlekedési eszközök tekintetében is előnyben van sok más megye fölött. S mi lesz ennek gyakorlati következménye, t. ház? Az, hogy minél többet követelünk az autonóm elemektől az önkormányzat terén ; minél nehezebb föltételekhez kötjük nekik kötelességeik teljesítését: annál kevésbé fognak azoknak megfelelni; annál üresebbek lesznek a megyeház
