Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1887-518
J70 * 18< orsííígosfilés 1891. jnnins 80-áu, keiden. Gr. Károlyi Gábor: Elég kopasz van köztük! (Elénk derültség a szélső haloldalon.) Körösi Sándor: ...Mert meg vagyunk győződve, hogy az általunk megszavazott törvényekkel ennek az országnak nemcsak a javát akartuk előmozdítani, hanem azt valóban elő is mozdítottuk. (Elenmondások a szélső baloldalon.) Azt hiszem, hogy választó közönségünk igazságos ítéletet fog mondani a mi eljárásunk, de az önök eljárása fölött is. (Zaj a szélső haloldalon.) A törvényjavaslatot általánosságában a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon. Éljenzés a szélsőhalon.) Hagy István jegyző.* Szendrey Gerzson! Eötvös Károly: T. ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbalon.) Elnök: Hiszen a képviselő urnak zárszava van; akkor elmondhatja megjegyzéseit. (Felkiáltások a szélsőbalon: Személyes kérdésben kíván szólani !) Eötvös Károly: Tisztelt képviselőház! Részint személyes kérdésben, részint félreértett szavaim igaz értelmének helyreállítása czéljából kérek szót. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt megjegyzem, hogy én nem igen szeretek és nem is igen szoktam személyes kérdésben felszólalni; de most legelőször meg kell jegyeznem, hogy Beksics Gusztáv t. képviselőtársam a múltkor tartott beszédében többek között azt állította, hogy én a tudományt lenézem; legalább az volt beszédének értelme, hogy én a tudományt kigúnyoltam szombaton történt felszólalásomban. Beksics Gusztáv t. képviselőtársam ebben téved. Én a tudományt nem gúnyolom, nem is gúnyoltam múltkori beszédemben sem. Azon t. hírlapoknak is, a melyek azt állították, hogy én azt mondtam volna, hogy Gneistot és Steint nem ismerem, nincs igazuk, mert én azt nem mondtam és ha mondtam volna sem igaz, mert én ezt a két igen nevezetes írót ismerem. Hanem igenis minden respectus nélkül nyilatkozom én az olyan tudományról, mely Steinból és Gneistból akarja a vármegyei szervezetet megismerni és megítélni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Határozottan lenézem bocsánat e kifejezésért — határozottan semminek és semmire sem valónak tartom az oly tudományt, mely akkor, midőn magyar viszonyokról akar beszélni, arra nézve, hogy ad-e nekünk ezen javaslat önkormányzatot vagy sem, vagy hogy a történelmi önkormányzat kereteit és lényegét fentartja-e vagy sem: nem hazai intézményeinket hozza fel például és irányadóul, hanem Francziaország intézményeit. (Élénk helyeslés a szélső halóidalon.) Az ily tudomány önmagában is helytelen, fonák és haszontalan, de a nagyközönséget is alkalmas félrevezetni ; tehát az ily tudomány nem az igazságot szolgálja és beesülésre nem méltó. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azt mondja t. képviselőtársam, Körösi Sándor, hogy én azt állítottam, hogy a tanügy az állami közigazgatás feladata, valamint a közbiztonság ügye is. Körösi Sándor: Hát valaki más állította onnan! Eötvös Károly: Ha valaki más állította, azért én jót nem állok. Én azt beszédemben egyikről sem állítottam. A tanügyről — ha jól emlékezem — nnn is beszéltem. De ha beszéltem volna, akkor is azt állítottam volna, hogy a tanügy legmagasabb részét igenis elfogadom állami kormányzati és igazgatási ügynek, de a mi már az elemi és a középső részét illeti, azt kizárólagos állami kormányzati vagy igazgatási ügynek soha sem fogadtam el és soha sem is fogom elfogadni; mert ebben tökéletesen egyenjogúnak tartom az államot is, az egyént is, a családot is, az egyházat is, a községet vármegyét is, és mindenkit, idegent is, hazait is. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A közbiztonságra nézve pedig csak annyit mondtam — és abból azt a következtetést levonni nem lehet, a mit t. képviselőtársam levont — hogy ha a vármegye által teremtett és feníartott közbiztonsági közegeknek mindazon erkölcsi és vagyoni segítséget megadta volna az állam, a mit most megad a zsandároknak : akkor azok épen úgy megőrizték volna a közbiztonságot, mint most a zsandárok. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) És megjegyeztem azt is, hogy daczára annak, hogy a mai rendőrség oly szigorú katonai ellenőrzésben részesül, a kínzó vallatást csak épúgy folytatják most is, mint a régi jó, illetőleg rossz időben. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Papp Elek: Csakhogy akkor nyíltan tették, most pedig titokban l Eötvös Károlyi Én Ahrens urat igenis elismerem bizonyos tekintetben nagy tudományos tekintélynek; de már arra nézve, a mire a t. képviselőtársam hivatkozott, tekintélynek egyáltalán nem ismerhetem el, mert azokat a dolgokat, a melyekről mi most beszélőnk s a melyek nemzetünk egyéniségének a dolgai, nemcsak nyelvben, de intézményekben nagyon tiszteletre méltó Ahrens úr nem ismeri. Ha tehát t. képviselőtársam ő utána szedi magának az ismereteket, ki kell mondanom, hogy ő sem ismeri. (Úgy van! Derültség a szélső baloldalon.) Azt mondja, t. képviselőtársam — és pedig ellenem is vitatkozva, sőt Thaly Kálmán t. barátomat ellenem csatarendben fölállítva — hogy én tagadtam, mintha nemzetünk európai helyzetét elfoglalva, a civilisatiotól elzárkózott volna,
