Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-518

51$. országos ülés 18' s mintha nyugati szomszédainktól műveltséget nem fogadott volna el. Erről én nem beszéltem, hanem igen is állítottam azt, hogy holmi ostoba barátok a nemzet által saját nyelvén hozott törvényt lefordítja idegen latin nyelvre, abba a nyugoti terminológiát becsempészték. (Egy hang a jobboldalon: Nagy Alfréd!) Sehwarez Gyula igen t. képviselő úr valószínűleg igazolni fogja, hogy a Szent László törvényeiben előforduló »eenturiones« és »decuriones« terminológia egyenesen Nagy Alfréd törvényéből kölcsönöztetett át. De értsük meg, t. ház, miről van itt szó. Az intézmény minálunk fennállott, az az intézmény, mely ha jól tudom, Szent László törvényeiben custos vagy custodes eonfiniorum névvel — a határok őrzői — határoztatik meg a maga lényegére nézve. Ezek megőrizték az ország munkásembereit, a lovait, szarvasmarháit, juhait. Ezek voltak részint a királvnak hivatalos közeffei és nevezték őket magyarul őröknek; voltak pedig pusztán az ország határszélein. Ez volt a hazai intézmény, a mint Szent László törvénye azt világosan meghatározza. S ha ezt az intézményt t. képviselőtársam a maga lényegében összehasonlítja Nagy Alfrédus intézményével és megcsinálja róla a kellő kritikát: rá fog jönni, hogy az intézmény nem egy, a név mégis egy. Miért? Mert e törvények magyarul hozattak akkor s azért mondja Szent László törvénye: »Decuriones et eenturiones, qui vulgo őri voeantur«. De az az ostoba barát, a ki az ország nyelvét nem ismerte, az »őr« szót latin nyelvre lefordítani nem tudván, Nagy Alfrédusnak, valamely manuálisában, birtokában levő terminológiáját tanúlatlanságának egész mértékével alkalmazta itt. Ilyen dolgok igenis

r történtek; de ebből azt következtetni, hogy Árpád talán előre küldött volna Európába biztosokat, megtanulni, hogy lehet-e Európában országot foglalni ; vagy hogy Szent István, midőn az ő életében kétségtelenül teljes épségben fennállott nemzeti intézmények keretébe a keresztény vallást felvette, ő talán Hessenből, Flandriából, Burgundból vagy Arragoniából, mint azt a t. képviselő úr . . . Elnök (csenget): Kénytelen vagyok a képviselő urat figyelmeztetni, hogy ez már csakugyan polémia, a mit a. házszabályok meg nem engednek, mert azt mondják, hogy a szónoknak szavai félremagyarázását röviden helyreigazítani lehet. Kérem tehát a képviselő urat, méltóztassék félremagyarázott szavainak értelmét röviden helyreállítani. (Zaj a szélsőbalon. Felkiáltások : Személyes kérdésben szól! Nem kell röviden szólnia, mert az nincs a házszabályokban!) Személyes kérdés a házszabályok szerint nem létezik, csak személyes megtámadtatás, (Zaj a 1. jnnim 80-án, kedden. 171 szélsőbalon. Felkiáltások: Az! Az!) a mi egyéni dolog, nem pedig eszmeharez. Eötvös Károly: Bocsánatot kérek a t, háztól, de midőn a XlX-ik század végén a háznak egyik tagja azzal vádoltatik, hogy a tudományt lenézi és legúnyolja, (Zaj a szélsőbalon.) én ezt a magam részéről személyes kérdésnek tekintem. Különben köszönettel fogadva a t. elnök úr figyelmeztetését, sietek megjegyzéseimet félreértett szavaim igaz értelmének helyreállítására vonatkozólag befejezni s kijelenteni azt, hogy ne az ily, ismétlem, nyelvünk és nemzetünk viszonyait akkor sem ismert ostoba barátok terminológiája után ítéljék meg hazánk intézményeit, hanem azokat meg kell ítélni azon intézmények természetéből. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Ez intézmények közül a megyéről egész alaptalanul méltóztatik Körösi t. képviselőtársam azt mondani, hogy én azt állítottam volna és vele együtt tudnám, hogy a vármegyék a feudális rendszer keletkezésével és megerősödésével együtt szerveztettek és fejlesztettek ; mert, hogy akkor szerveztettek volna : azt t. barátom a világ semmiféle auctorából, sem Ahrens-ből, sem Gneist-ból nem tudja bebizonyítani, mert az, hogy megyéink mikor keletkeztek, megírva uines. Azok keletkeztek akkor, mikor a magyar nemzet maga vette eredetét; (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) azok egyidejtíek nemzetünknek Európába való költözésével s hogy róluk törvények nincsenek, az épen azt bizonyítja, hogy azok korábbiak, mint a hogy a rendes törvényhozási működés elkezdődött. Ezzel befejezem felszólalásomat, fentartva magamnak azt a jogot, melyet t. elnökünk kegyesen meg is enged számomra, hogy zárbeszédemben a többire kiterjeszkedhessen. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Körösi Sándor képviselő úr félreértett szavainak helyes értelmét kívánja helyreigazítani . Körösi Sándor: T. ház! Félreértett szavaim igaz értelmének helyreigazítása végett kérem csak egy pár perezre a t. ház figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőtársam azt állítja, hogy ő nem nézi le a tudományt, azonban az általam felállított meghatározás támogatására idézett világhit ü jogtudóst, Ahrens-t mégis lenézi s azt mondja róla, hogy nem ért törvényeinkhez. Engedelmet kérek, én nem azt mondtam, hogy Ahrens a mi alkotmányunkról beszél; hanem azt állítottam, hogy mivel nemcsak mi vagyunk a világon állam, hanem más államok is vannak : általában hogyan határozza meg az államot. Erről szóltam, a többire nézve nem akarok most hosszasabban válaszolni, csak azt mondom, hogy