Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-518

160 518. országos ülés 1891. június 30-Au, kedden. finak ilyen eshetőségre is gondolnia kell. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Mert erre is vehetünk példát a múltból. Tekintsünk vissza az októberi pátens utáni időre, és visszaemlékezhetünk, hogy voltak tekintélyes férfiaink, a kik még a pátens alapján is készek voltak a kiegyezésbe belemenni. (Igaz ! Úgy van ! a szélsőbalon.) Ezért tartom én a megyei önkormányzatot az alkotmány főbástyájának és kívánom ezt fentartani. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Ezt előre bocsátva, át kell mennem most ama másik kérdésre : vájjon a parlamentaris kormányforma együttesen, egymás mellett mint szokták mondani, egy kalap alatt megfér-e a megyei önkormányzattal, megyei municipiummal, mivel ennek ellenkezője lett a fisztelt túloldal részéről felhozva.. Azt, hogy ezek egymás mellett s együttesen nemcsak megállanak, hanem szükségképen kell is. hogy megálljanak, mivel a kettő együtt s egymás kölcsönös támogatása mellett képezi azon erőt, melyen alkotmányunk mint erős alapkövön nyugodhatik. A parlamentáris kormányformának 1848-ik évben főmegalkotója Kossuth Lajos űr nagy hazánkfia a lapokban is közzétett nyilatkozatában ezt oly világosan beigazolta, hogy az ellen is, mint minden ellen a világon lehet ugyan ellenvetést tenni, de hazafit az ellenkezőről szerintem meggyőzni nem lehet. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) De eltekintve ettől, vegyük a dolgot elő gyakorlati szempontból. (Halljuk!) Az országnak volt 1848-ban parlamenti kormánya és volt e mellett megyei önkormányzata is: vájjon ezek között nem teljes összhangzat létezett-e; és vájjon, ha ekkor megyei erős önkormányzat nincs, képes lett volna-e a kormány, daczára az iránta való nagy bizalomnak, azt kimutatni, a mi az egész világot bámulatra ragadta? (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Valóban szerintem nem. Tehát a dolog gyakorlati oldala is igazolja, hogy a kettőnek együtt kell maradnia.. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De még tovább megyek. 1867. évben és ezután egy pár évig a megyei önkormányzat és a parlamenti kormányforma együtt léteztek: és a kik akkor a megyei életbe már befolytunk, nem tapasztaltuk-e a kettő között a teljes összhangzást; (Úgy van! a szélső baloldalon.) jutott volna-e akkor valakinek még csak eszébe is, hogy a kormány hatalmát kiterjeszteni, a megyei autonómiát pedig megsemmisíteni keli'? (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem jutott és nem juthatott azért, mert a megyékben rend, pontosság és igazság honolt, a gyűlések látogatottak voltak. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Csak később és akkor romlott meg a megyék rendszere, midőn azt maga a kormány rontotta meg. (Úgy van! a szélsőbalon.) Megrontotta pedig először a megyék jogainak megcsonkításával; (Igaz! a szélső baloldalon.) és másodszor a közigazgatás minden ágában becsempészett kortespolitikájáyal; (Úgy van! a szélső baloldalon.) és a kortespolitika fölébe főkoitesnek helyezett főispáni institutioval, (Úgy van! a szélső baloldalon.) melyre ezen háznak egyik érdemt^ljes tagja egykor itt a tisztelt házban azt jegyezte meg, hogy a főispáni új mintájú institutumot, mint unicumot és mint a kormányzatba behozott bámulat tárgyát bátran el lehetne a párizsi világkiállításra küldeni. T. ház! De abból, hogy valami rossz, a többi pedig jó és az ország jogai megvédésére nélkűlözhetlen, nem az következik, hogy az egészet fenekestől kell felforgatni, tehát a jót és nélkíílözhetlent is kiirtani; hanem következik az, hogy a jót meg kell tartani, a rosszat pedig ki kell irtani. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ki kell irtani tehát a kortespolitikát, (Úgy van! a szélsőbalon.) 8 annak minden következéseit ; vissza kell állítani a főispáni méltóságot azon színvonalra, a hol az volt s elvenni tőle a kortesvezéri szerepet; be kell hozni törvényileg a tisztviselőkre nézve a pragmatikát, a fegyelmi eljárást, a qualificatiot és a nagyobb fizetést: továbbá oly törvényt kell alkotni, mely egyrészről megadja a kormánynak mindazon jogokat, melyek szükségesek arra, hogy a kormányzatot a felelősség alapján fennakadás nélkül teljesíthesse ; de másrészről a megyéknek is meg kell hagyni mindama jogokat, melyek szorosan véve beikormányzati dolgaikhoz tartoznak: és ismét rend és biztosság fog honolni, szükségtelen lesz ily nagy átalakulásra még gondolni is. És itt e pontnál helyén valónak látom felemlíteni azt, hogy a megyéknél minden zavar s rendetlenségnek a kútforrása a kortespolitika volt. Mert a hol kortespolitika gyökeret nem verhetett, mint például Szabolcsmegyében, ott nem is történt semmi rendetlenség s a közigazgatás minden ágában mai napig rend, tisztaság és igazság honol. így, mint latinul szokás mondani: a »diabolus rotae« a kortespolitika. Mindenből s mindenhonnan ezt kell gyökeresen kiirtani. Es most a t. ház engedelmével átmegyek arra a kérdésre, a mit az igen t. ministerelnök úr törvényjavaslatában felhoz, hogy t. i.: >'A megyéknek ezentúl nagyobb hatáskörük lesz, mint eddig volt.« No ezt már én kénytelen vagyok egész határozottsággal kétségbe vonni. (Helyeslés szélsőbal felől.) Igaz, hogy a megyéknek jogaik megcsonkítása és a főispáni omnipoíentia alá helyezése