Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1887-518
158 518. országos ülés 1891. június 30-án, kedűen. bevételeiből felhalmozódott feleslegek hovafordításáról és a horvát-szlavón földtehermentési adósság beváltásáról szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Széll Ákos jegyző (olvassa a törvényjavaslatot) . Elnök: Kérdem a t. hazat: méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban is megszavazni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen!) A ház elfogadta a törvényjavaslatot és alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldi át. Következik »az afrikai rabszolgakereskedés elnyomása érdekében tartott brüsseli nemzetközi értekezlet főokmányának és a hozzátartozó nyilatkozatnak beczikkelyezéyéről« szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Széll Ákos jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében megszavazni, igen vagy nem? (Megszavazzuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház elfogadja, E szerint a törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz fog átküldetni. Kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek ezen harmadszori megszavazásra vonatkozó pontjait hitelesíteni, hogy az a törvényjavaslatokkal együtt azonnal a főrendiházhoz átküldhető legyen. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a jegyzőkönyvnek ide vonatkozó pontjait). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen pontjait hitelesítettnek jelentem ki. Következik a napirend: a közigazgatás és önkormányzat rendezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Jelesen pedig ki következik? ííagy István jegyző ." Beniczky Miksa! Beniczky Miksa: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Midőn szót kérek, hogy a közigazgatási törvényjavaslat ellen elfoglalt álláspontomat indokoljam, megvallom, megzavarva érzem magamat ama gondolattal, hogy ha az a sok szebnél-szebb, fényesebbnél fényesebb, és érveléseiben dúsabbnál dúsabb szónoklat, melyek e padokról a törvényjavaslat ellen felhangzottak sem voltak képesek a tisztelt túloldalt merev s passiv állásából kizavarni, és a törvényjavaslat káros voltáról meggyőzni: akkor mit érhet el az én szára", egyszerű felszólalásom egyebet, mint azt, hogy ezt is egykedvűen, mint szokás mondani, egyik fülbe be, a másikból ki meghallgatják, azon útógondolattal: beszélhettek ti, a mit akartok, majd mi beszélünk az urnánál szavazazatunk többségével. De, t. ház, az nem tart vissza attól, hogy el ne mondjam azt, a mit hazafiúi kötelességem elmondani parancsol és a mit választóim akarata és bizalma megkövetel tőlem. És ezzel átmehetnék álláspontom indokolására, de legyen szabad mindenekelőtt még két körülményre észrevételemet megtennem. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Ezek egyike a törvényjavaslatnak 16. §-ára vonatkozik, melyet következéseiben nagyon fontosnak tartok, de a melyre specificus észrevételt tenni még egyik oldalról sem hallottam : Ugyanis e szakasz azt mondja: »A tisztviselő nem lehet egyúttal országgyűlési képviselő, sem képviselőjelölt azon területen, melyre működési köre kiterjed. Í< Ez hát mindössze ama garantia, melyet az igen tisztelt ministerelnök úr akar adni az országnak a tisztviselői választásoknál? Hiszen ez épen semmi, és egyébnek nem vehető, mint a mire a magyar példabeszéd azt szokta mondani: »nesze semmi, fogd meg jól« porhintés a, nemzet és a választók szemébe. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Eddig a választott tisztviselők legalább némi részben visszatartották magukat a választásokban való szerepléstől, mert tartottak a megyétől. Ezentúl — feltéve, hogy a törvényjavaslat életbelép — az is megszűnik, mert mint a kormány kinevezett és igy deobligált szolgáinak a választásokban való szereplés és tapintatos eljárás épen érdemui fog vétetni. (Úgy van! a szélső baloldalon.) De a tisztviselőnek, hogy hivatali befolyását a képviselői választások alkalmával gyakorolhassa, nem is szükséges, hogy ő pártértekezletekben vagy körmenetekben részt vegyen és ott mutogassa magát; neki elég lesz befolyását úgy gyakorolni, hogy a községi jegyző és az elöljáróságnak mint a tőle függő s befolyása alatt álló személyiségeknek kiadja az ordrét, a mi abból fog állani : akarom és kívánom, hogy önök a kormánypárti jelölt mellett készítsék elő a hangúlatot és annak megválasztását vigyék keresztül. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) És ez így fog megtörténni. Mert a ki a kerületi választásokat ismeri, az tudja, hogy a mint indul a községi elöljáróság, úgy indul utána a többi választó közönség. Egészen másként áll ez a városokban, hol más szellem uralkodik. Szóval, ha a tisztviselők túlkapásai ellen erősebb törvény nem hozatik: én a választásokat a kinevezéssel teljesen egyenlőnek tartom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A másik körülmény pedig, melyre észrevételemet megtenni akarom, az, hogy a tisztelt
