Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-517

517. országos ülés 1891- junins 27-én, szombaton. 155 talni, hogy ezen törvényjavaslat megszavazása következtében jogaiktól megfosztattak, érdekeik megsértettek és jogaik eltiportattak, mindig arra fognak emlékeztetni, hogy ezen törvényjavaslat keresztülvitelére nemcsak a nemzet szabad elhatározása, hanem a király előleges közreműködése, korteskedése és fölszólítása is igénybe vétetett. (Zajos helyeslés a szélsőbalon. Ellenmondások és zaj jobb felöl.) Elnök: A képviselő úr azon kifejezést méltóztatott használni — azt hiszem, a vita hevében — hogy a király korteskedése. Erre nézve kénytelen vagyok megjegyezni .... (Zaj.), hogy méltóztassék kifejezéseire vigyázni, Ugron Gábor: A ministerelnök felelős érte! (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Tudnia kell a t. ministerelnök urnak, hogy nem elég a nemzet egységéről beszélni, mert a nemzet egységét két tény alkotja meg: ezen egy hazának szeretete — nem a, kettőé, nem a Jókaié—(Derültség a szélsőbalon.) és megalkotja az aloyalitas, melylyel az egy uralkodó, a magyar király iránt viseltetünk. S a hazaszeretet és az egy uralkodóhoz, a magyar királyhoz való ragaszkodás az, mely az egész nemzetet egy egységben, mint szoros kapocsban összetartja. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Azt a ministerelnök úrnak kisebbíteni, lejebb szállítani s a mi mindennapi torzsalkodásainkba, küzdelmeinkbe és vitáinkba belevonni s azt arra a térre leszállítani, melyen mi küzdünk és harczolunk, annyit tesz, mint azon fenséges, azon tisztelt magaslatról, melyre királyát minden monarchista helyezi, lerántani a mindennapi élet lökdösései közé, s kitenni mindazon esélynek, melynek a kormány ki van téve. (Élénk heleslés a szélső baloldalon.) Röviden: a t. ministerelnök úr annyira meggondolatlan volt, hogy saját előrelátott kudarczának, melyet a közigazgatási törvényjavaslattal el fog érni, részesévé akarta, tenni a koronát. (Zajos heleslés a szélsőbalon.) Ez az, a mi ellen mi tiltakozunk, mert előttünk a korona sokkal szentebb, sokkal tiszteltebb. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) mintsem annak egyes kormányférfiak által való bárminemű kisebbítését megengedhetnek. (Helyeslés a szélsőbalon.) Nem fogadom el, hanem visszautasítom a ministerelnök úr által adott választ. (Zajos helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! Kevesebb nemes hévvel, de több nyugalommal fogok a t. képviselő úrnak válaszolni. (Élénk tetszés jobb felöl. Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt a t. háznak emlékezetébe hozom, hogy körülbelül egy hónapja szem- és fültanúi vagyunk itt annak, hogy a t. képviselő úr minden szombaton az erős kifejezésekből styigyakorlatokat tart itt a házban. (Felkiáltások a szélsőbalon: Sok a botlás a kormányon!) Hogy ennek mi haszna van: annak megítélését a t. házra bízom. (Helyeslés jobb felől.) A legutóbbi napokban egy erről az oldalról felszólalt képviselőtársunk tűzokádó hegyhez hasonlította Ugron képviselő urat, melynek lávája pusztításokat okoz. Engedelmet kérek, én egészen másként ítélem meg a képviselő urat: én az ő mai s több alkalommal hallott felszólalásait tűzijátéknak tekintem . . . (Zaj és élénk mozgás a szélsőbalon. Halljuk! Halljuk ! jobb felől.) Gr. Károlyi Gábor: Ezt már Fejérváry mondta! A maga fejéből beszéljen! Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: ... a mely fényesen csillog, egyet durran, de senkiben kárt nem tesz. Azért méltóztassék megengedni, hogy én erre és más hasonló felszólalására annyi súlyt fektessek, a mennyi súlya van: és megjegyzem, hogy maga a hang ereje és kifejezések modora ne in pótolja a tartalom hiányát. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsőbalon.) A mi pedig azt illeti, hogy a kormány a mostanában tárgyalt törvényjavaslattal kudarczat fog-e vallani és hogy a. törvényhozás fog-e a kormány felfogásának igazat adni: azt legközelebb alkalmunk lesz tapasztalni, s akkor erről a képviselő úr is meg fog győződni. A kormány ereje saját meggyőződésében, a törvényhozás és — teljes meggyőződésem szerint — az ország támogatásában gyökerezik. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kérem válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a szélsőbalon.) Ugron Gábor: T. ház! A ministerelnök úr olyan szíves volt az én személyemmel foglalkozni, a helyett, hogy saját botlását igazolná. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mondta, hogy nem fog olyan nemes hévvel szólani, mint én. Nem fog a ministerelnök úr hévvel és nemességgel szólani, mert nemesen csak az beszélhet, kinek igaza van és a ki igazáért ki tud a síkra szállani. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A ki nemességgel akar harczolni, annak egyenlő fegyverekkel kell a küzdelemre kiszállnia. És én elismerem, hogy a t. ministerelnök úr velem szemben nemes hévvel nem felelhet, mert a nemesség eszközeivel és fegyvereivel nem harczolhat. (Zajos helyeslés és tetszés a szélső baloldalon. Nagy mozgás jobb felől.) Ami azt illeti, hogy minden szombaton szoktam interpellálni, ennek oka az, hogy az államférfiakat, még ha háromszor megbuknak is, mint a minister úr és bekövetkezik az, a mi nem természetes — mert a természetes az, hogy az embert a lépcsőn ledobják, míg természetellenes az, a mi a ministerelnök úrral történt, hogy a lépcsőn feldobták, midőn ministerelnökké lett : — 20*