Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1887-517
156 517. országos filés 1891. junins 27-én, szombaton. akkor az embernek, ki itt a törvényhozásban nem a naplopás kedveért ül, hanem azért, hogy kötelességét teljesítse, kötelessége azt a kormányt ellenőrizni és különösen annak leggyengébb részét, a fejét. (Zajos helyeslés és tetszés és derültség a szélső baloldalon. Mozgás jobb felől.) És ne ütközzék meg a t. ministerelnök úr, hogy midőn személyeskedő válaszára én is hasonló személyeskedéssel és kedélyességgel válaszolok, egyúttal azt is kijelentem, hogy a minden szombaton való ínterpellálás a szombati mosáshoz hasonlít. (Derültség a szélsőbalon.) Azt is mondta a t. ministerelnök úr, hogy ő tudja, hogy az én nyilatkozatomnak mi súlya és mi fontossága van. Legyen meggyőződve a t. ministerelnök úr, hogy ha a ministerelnök úr szavának súlyt és fontosságot nem az az állás, melyet méltatlanul elfoglal, nyújtana, (Mogás jobb felől.) én legkevébhé foglalkoznám az ő személyével, úgy, a mint volt szerencsém nem foglalkozni az ő személyével azon szép időszak alatt, a midőn megszűnt pénziigyminister lenni és újabb tárczához, sokkal kisebbhez jutott hozzá. (Mozgás jobb felől.) Nem a ministerelnök személye miatt, nem azért, hogy a ministerelnök úr nekem tetszik vagy nem tetszik, küzdök és harczolok; hanem azért, mert az az eljárási methodus, melyet a ministerelnök úr követ, sokkal rosszabb, mint a megelőző kormányelnöké. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon. Derültség jobb felől.) Hiszen Tisza Kálmán csak azt tette, hogy örökké a korona mögé bxxjt és akkor is nagy ritkaság volt, hogy a parlament előtt ezélzást engedett meg magának azzal, hogy nem sikerűit a korona kételyeit eloszlatni. Én Tisza Kálmánt élesen támadtam meg, tudja azt az egész t. képviselőház, de már méltóztassék megengedni, mikor a ministerelnök úr elmegy vidékre és ő Felsége jelenlétét, midőn mindnyájunk a magunk enthusiasmusával veszszűk körül, arra használja fel, hogy az ország polgárainak nagy részét — nemcsak a függetlenségi pártiakat, de a kormánypártiaknak is jelentékeny nagy részét — (Igaz! Ügy van! a szélső báloldalon.) azzal önti le hideg vizzel a lelkesedés közepett, hogy egy törvényjavaslat mellett állást foglaltat vele: ezzel túltesz Tisza Kálmánon is; és ha megfontolja a dolgot, meggyőződhetik arról, hogy azon mértéken, a melylyel Tisza Kálmánt szoktam volt mint ministerelnököt megtámadni, nagyon innen maradtam, személye gyengesége iránti tekintetből, midőn csak úgy támadtam, mint a hogy az imént támadtam. A mi pedig a t. ministerelnök úr nyilatkozatának azon részét illeti, hogy az én nyilatkozataim és interpellatioim senkiben kárt tenni nem fognak: erre azt mondom, hogy épen ez kettőnk közt a különbség, mert a ministerelnök nyilatkozatai a nemzetben is kait tesznek, de a korona tekintélyében is kárt tesznek. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Ezt kívántam megjegyezni, ezért nem fogadom el a választ. (Hosszantartó élénk tetszés, helyeslés, éljenzés és taps a szélső baloldalon.) Elnökl Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a ministerelnök úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon t. képviselő urakat, a kik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a választ tudomásul vette. A legközelebbi ülés napirendje és ideje mjg levén határozva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 30 pereskor.)
