Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.
Ülésnapok - 1887-499
7 i 499. országos ülés 1991. jmúus 8-án, héttőn. emberek gyarlósága és gyöngesége. Ezektől a rendszert nem teljesen, mert ez lehetetlen, de a mennyire csak tehető, megvédelmezni: nézetem szerint, midőn közigazgatási reformról beszé lünk — hogy egy igen köznapi kifejezést használjak — ezen a barázdán fekszik a nyúl. Ezen védelmi eszközt köztudomásúlag a jogi garantiák nyújthatják. Kellő jogi garantiák nélkül egyik rendszerrel sem fogunk ezélt érni, az bizonyos. Mostani választási rendszerünk is részben azért rossz, mert a kellő jogi garantiák hiányzanak belőle; de ezeket, a mire pedig én a legfőbb súlyt fektetem, nem találom meg, legalább kellő mértékben nem találom meg az előttünk fekvő törvényjavaslatban sem. Ergo én ettől a törvényjavaslattól sem vagyok képes administrationk megjavítását remélni. (Úgy van! Helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Apponyi Albert t. barátom azt monda múltkori nagyszabású beszédében, hogy nem lehet teljesen elfogulatlanul ítéletet várni azoktól, kik a kinevezési rendszert alapjában perhorrescálják, hanem inkább azok ítélete lehet mérvadó, a kik a reformot kívánják. Könnyű szerrel bebizonyíthatom , hogy t. barátom nagyon téved, ha azt hiszi, hogy a kinevezési rendszert alapjában perhorreseálni és a most tervezett reformot kívánni, hogy ez a két dolog egymást kizárja. Ennek bebizonyítására a t. ház engedelmével fel fogok olvasni egy pár passust egy röpiratból, melynek nagynevű szerzője most gr. Apponyi Albert t. barátommal karöltve támogatja a javaslatoiés a kinek támogatását at ministerelnökúr épen olyan szívesen veszi, mint Apponyi Albert t. barátomét. Vagy talán a t. ministerelnök úr maga sincs még vele egészen tisztában, hogy a két támogatás közül melyiket becsülje többre és ha kenyértörésre kerülne a dolog, melyikhez ragaszkodjék inkább. (Halljuk!Halljuk! a szélső baloldalon Olvassa:) »A centralisatio okvetlen kifejti mindazon hibákat, melyek a parlamenti felelős kormányzat mellett lehetségesek. Az önkényuralom által megkezdve a tökéletesebb önkén) 7 által tökéletesítve, az elnyomás biztos eszköze az és általa ama második szabadság, az egyes részek, az egyének szabadsága, a nemzeti ármánynyal szemben teljesen megsemmisül. Midim az utolsó falusi hivatalnok kinevezésére és elbocsátására a központi kormány egyenes befolyást gyakorol, midőn a legkisebb községi kiadás a minister helybenhagyásától függ; midőn a hivatalnok a rendes törvényszékek hatása alól ki van véve a ellene bármely sérelem vagy visszaélés miatt csak a kormánynál lehet orvoslást szerezni: akkor természetes, hogy hajolnia kell a központi kormány előtt mindenkinek. Hivatalnokai bizton terjesztik túl hatáskörüket, mert midőn ezt teszik, a központi kormányét terjesztik egyszersmind és így annak pártolására számíthatnak. A hívatalviselés levén a legegyszerűbb, a legkényelmesebb mód tekintélyt, befolyást szerezni, mindenek azután vetik magukat, úgy, hogy mint Frankhonról elmésen jegyzé meg egy író, utoljára csak két főosztálya marad a nemzet művelt részének : egyik, mely hivatalban van, a másik, mely hivatal után jár. A választások szabadsága ez által teljesen megszűnik, az ország legtávolabb részében is elhebyezkedett, mindent a központi kormánytól váró bureaueraták, a vett intés szerint, teljes hivatali befolyásukat vetik a mérlegbe, ígérnek, fenyegetnek, tetszésök szerint készítik a választói jegyzékeket, melyek ellen a felfolyamodás ismét csak ugyanazon kormány orgánumaihoz intézhető és ha nem is mindig, de legtöbb esetben és helyen kereszttílviszik a kormány jelöltjeit. Ily módon alapjában hamisíttatik meg a parlamenti felelős kormány, mert a képviselőház nem lehet a nemzeti közvélemény képviselője; úgy válik lehetségessé, hogy az egyetértő parlament és kormány a nemzetre nézetével ellenkező törvényeket erőszakoljanak, hogy azt akarata elleni irányban kormányozzák; úgy esik az, hogy előbb egy ideig elnyom atik a nemzeti akarat és utóbb törvényesen nem érvényesíthetvén magát, erőszakosan tör ki. Ezeket, t. b. jelen törvényjavaslat egyik hatalmas támogatója, Tisza Kálmán volt ministerelnök úr írta, B. Kaas Ivor: Arany szavak ! Vállyi Árpád: Azt mondhatná valaki, hogy én is ágy járok el, mint a túloldal t. tagja, Vadnay Andor t. képviselőtársam, a ki beszéde végén önmaga ellen idézte Steint. Én ezeket nem azért olvastam fel, hogy ezen idézettel argumentáljak és a^ért constatálom is, hogy mindaz, a mi abban meg van írva, igaz; csakhogy mind azt a rosszat nyakába lehet sózni az önkormányzati alapon választott tisztviselőkkel is az országnak, a mint azt Tisza Kálmán úr 15 évi ministerkedése alatt a legfényesebben bebizonyította. (Derültség a szélső baloldalon és felkiáltások: Nagyon sikerült!) Az hiszem, t. ház, senkinek sem lehet kifogása azon természetes sorrend ellen, melyben az apa után a fiú következik. A t. ház szíves engedelmével Tisza István képviselőtársamnak múltkori felszólalására óhajtok kissé visszatérni. (Halljuk!) Tisza István t. barátom a mnlt héten egy igen érdekes beszédet mondott, a melynek súlyát és horderejét jelentékenyen növelte azon körülmény, mit mindnyájan jól tudunk, hogy Tisza István t. képviselő úr, a szabadelvű párt egyik legtehetségesebb és legbefolyásosabb
