Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-499

6Q 4TO. orsssftgos tlés 1891. június 8 án, hétfőn. És mégis azt mondja a törvényjavaslat a 30. g-ban, hogy legyen minden vármegyének külön hivatalos közlönye! (Derültség a szélsőbalon.) Hol van itt kérem a jogegység, hol van itt a munkaegység? Miért kell minden vármegyének küiön hivatalos közlöny, hogy annál több korteskedési müvelet szórattassék világgá ebben a hí valós közlönyben (Élénk helyeslés a szélsőbalon) és minket, szegény falusi lakókat az ilyen hivatalos férczmíivekre való előfizetés által még inkább megkoppaszszanak? (Igaz! Úgy van! a a szélső baloldalon.) Az ilyen közigazgatási közlönyből, t. ház, elegendő egy országos közlöny is. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Csak legyen benne lényeg és ne legyen csak visszaélés és ne legyen szalmaláng! Na mármost, t. képviselőház, jelentkezik itt a főispáni mindenhatóság a maga nagyszerűségében. T. képviselőház! A főispán azóta, a mióta elvesztette a nymbusát, a mióta nem oly kimagasló hatalom, mint volt 1867-ben és volt 1848. előtt, hogy tudniilik csak a közgyűléseket vezette, a mióta úgyszólván az államhatalomnak hivatalos főpoliezáj-direktora, azóta úgyis volt elegendő hatünia a főispánnak. Engedtessék meg nekem, hogy a legközelebbi úgynevezett általános bírósági szervezés idejéből egy ecclatans példát előterjeszthessek. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Hogyan és mikép magam sem tudom, de annyi tény dolog, hogy egy főispánnak valahogyan a gráeziájába hejutottam. (Elénk derültség a szélsőbalon.) Abban az időlen (Derültség a szélső baloldalon.) eljártam hozzá — ha feljött Budapestre — s a többek között nála vagyok, mikor egy hatalmas, úgynevezett TiszaGhyczy-párti, balközépi férfiú jelenteti magát a nagy úrnál, hogy vele akar érintkezni. Azt mondja nekem ő méltósága: Legyen szíves itt a mellékszobában várakozni, míg ezzel az emberrel végezni fogok. Bejön az a szép és derék, jóravaló baloldali ember — de ne feledjék el az urak, hogy az öt gyermeknek az atya volt, minden vagyon nélkül s a mint a hivatala elvész, földönfutóvá lesz — és kéri a méltóságos úr pártfogását, hogy a királyi törvényszékbe:/., miután a megyénél, mint törvényszéki ülnök működött, alkalmazásra ajánlja. A főispán végignézi őt és azt mondja: »Hiszen maga a Tisza-Ghyczypárthoz tartozó ember volt, maga sok borsot tört a kormány orra alá, hogy mer hozzám jönni ilyen kéréssel.« Erre a megjelent azt mondja: »Ot gyermekem van, miből fognak ezek és a szegény asszony megélni«. »Ahhoz — válaszoíá — semmi közöm; de van egy föltételem : ha az úr kineveztetik bírónak és a mi pártunkat teljes szívből és lélekből támogatni fogja és erről a reversalist aláírja, az esetben megígérem, hogy támogatom és kineveztetem.« A szegény ember könyező szemekkel aláírta a reversalist és néhány nap múlva meg is kapta a kinevezést. Sokszor beszél velem ez az űr, mert észrevette, hogy hallottam és tudom a dolgot és sokszor mondja, hogy: »még most is vérzik a szívem, mert csak egy hunt követtem el életemlen, a mikor a reversalist aláírtam, de kénytelen voltam vele.« így leszünk a főispáni hatáskör kiterjesztésével s ezt annál inkább tudom, mert van egy barátom, a ki 31 év óta odaadó, igaz baráti szeretetben él velem és a ki a legutóbbi békésgyidai választáskor könyezve mondta, hogy ha rám szavaz, elveszti kenyerét, mert a nagy úr tegnap ezt kategorice kijelentette. Azt mondtam erre neki: »Semhogy gyermekeid éhezzenek és sírjanak miattam, inkább Szavazz ellenem; barátom vagy, az is maradsz, mert itt basáskodás, önkény uralkodik.« Ha ez a javaslat törvénynyé lesz ; ha a főispánoknak ez a véghetetlen nagy hatalmi kör megadatik, úgy bánhat majd a hivatalnokokkal, minta szűcs a subagallérokkal: ma itt, holnap ott, holnapután amott. Teremt bureaukratiát és kormánypártot és én azt hiszem, ezzel a kormány oda fog jutni, hogy saját kebeléből fog választani egy gyenge idegzetű, semmiben sem opponáló ellenzéket; mert bizonyos, hogy ha ebből törvény lesz, nekünk ellenzéki férfiaknak, kik ingyen szeretjük a hazát, (Derültség a jc>bboldalon.) kik még martyrságot is készek vagyunk érte szenvedni, (Derültség a jobboldalon.) többé a közélet küzdhomokján keresni valónk nincs. Midőn az 1876: IV. t. ez. tárgyaltatott, megjövendöltem, hogy a közigazgatási bizottság az alkotmányos vármegyék halálát fogja okozni, hogy a bureaukratia az alkotmányos vármegyék halálát fogja okozni, hogy a bureaucratiát az alkotmányos felfogással összetéveszti, mert a kettő ellentétes. A bureaukratia a sötétben él, olyan, mint a vakandok, nem látja senki, csak azt látjuk, mikor aláássa a növényt, mely veszti életét. A szabad választás rendszere pedig olyan, mint a nap, mely éltet, növeszt; olyan, mint az üde eső, mely tenyészetet ad. Denique, nem tudom hogyan, mikép, hanem megtörtént, hogy az a Tisza Kálmán úr, a ki egy időben brochure-t írt a megyék fentarthatása mellett, a mint a fusioba bement, ezt a brochure-t is oda akasztotta a szegre a többi elveihez és megkezdte a lélekharanghúzást a vármegyei közélet ellen. Ez az oka, hogy a mi rossz van a megyében, az bekövetkezett;