Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-498

38 498. országos ülés 18*1. jnnius 6-án, szombaton. szőnyegen levő törvényjavaslat következése : akkor arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy itt a mai főrendiház új szervezete mellett, mely főrendiház csak a legmagasabb aristokratiát foglalja magában, egy oly vető joggal bír, a mely jogával a magyar nemzet képviselőházának működését, törekvését bármely pillanatban képes megakasztani ; sőt nemcsak erre képes, hanem arra is, hogy a kormányt minden perczben meg is buktathatja és mert a fijrendiház állandó elem, a képviselőház pedig választásnak alávetett, változó elem, az állandó elem természete szerint saját érdekeinek uralmát és törekvését fogja mindig érvényre emelni a folyton változás alá eső kép viselőház rovására. (Úgy van! a szélső haloldalon.) Előbb az udvar segélyével megszerzi a kormány hatalmat és az állami közigazgatás által a politikai hatalmat és választ kedvére való képviselőházat. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mi pedig egyszer arra fogunk ébrendi, hogy lesz ugyan parlamentarismus, de az a képviselőház gondolkozásában és felfogásában hasonlítani fog a főrendiházhoz és lesz akkor is a nemzetnek a törvényhozásában a hatalomnak két terített asztala, csakhogy az egyiknél fognak ülni az urak, a másiknál a cselédek. (Úgy van! a szélső baloldalon.) En t. ház, Magyarország önkormányzati intézményeit, alkotmányának rendszerét ilyen irányban megváltoztatni nem óhajtom. Én abban a korszakban nőttem fel, a mikor a magyar alkotmányt úgy hirdették, hogy az a bölcsességnek foglalatja, a nemzeti életnek legerősebb paizsa. Abban a korszakban azt tanították, hogy az a magyar nemzetnek büszkesége, idegen népek irigységének tárgya (Úgy van! a szélső baloldalon.) és azt tapasztaltam, hogy az a magyar alkotmány az ékesszólásnak thémája a phylosophusok kutatásainak anyaga volt, melyből meg tudják határozni, meg tudják érteni, hogy egy nemzet a maga szerencséje és szerencsétlenségei közepette szükséges feladatai és veszélyeivel szemben mily bölcsességgel tudja századokon keresztül megalkotni azon törvényeket, a melyben az ő nemzeti élete a legjobban fejlődhetik és a legjobban megvédelmeztetik. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Én nem tartozhatom azok közé, a kik most a nemzetnek alkotmányát gúnyolják és a pillanat haszonbérléseért századok tanulságait elfelejtik. Én azért ezen törvényjavaslatot, a mely jogokat koboz el társadalmi osztályoktól és intézményektől;, de nem azért, hogy azokat az alsóbb rétegek közt kioszsza és nem azért, hogy e nép jogait szaporítsa; (Igaz! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) a törvényjavaslatot, amely eltér attól az alaptól, melyet az 1848. törvényhozás hirdetett, midőn azt mondotta, hogy a népet a nemesség jogainak sánczaiba bevezeti, hanem ahelyett, hogy azon jogot és hatáskört, melyet az alkotmány keretébe vett institutiok nem képesek kellőképen használni, a nép kezére bízná és e tekintetben a nép támogatását venné igénybe, tisztán a hivatali önkénynek, a kormányhatalomnak kívánja kiszolgáltatni: ezt a törvényjavaslatot nem fogadom el, (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) hanem van szerencsém benyújtani egy határozati javaslatot, a mely következőleg hangzik (olvassa:) »Határozati javaslat. Tekintettel, hogy a vármegyei közigazgatás rendezéséről szóló 720. számú törvényjavaslat hiányos félszeg míí; különválasztása, benyújtásának és tárgyalásának módja bizalmatlanságot keltő és erőszakos ; tekintettel, hogy az önkormányzatot megsemmisítve, merev eentralisatiot létesít, az alkotmány biztosítékait kevesbíti, az egyéni szabadságot a bureaukratia önkényének kiszolgáltatja, a nép jogát jelentékenyen apasztja, a társadalom politikai befolyását elkobozza, a demokratikus és liberális fejlődés helyett az aristokratikus reactiot érvényesíti: határozattal mondja ki a képviselőház, miszerint a vármegyei közigazgatás rendezéséről szóló 720. számú törvényjavaslatot általánosságban nem fogadja el részletes tárgyalás alapjául. Ugron Gábor, Detrich Péter, Gosztonvi Sándor, Bornemisza István, Csanády Sándor, Almásy Sándor, Szalay Imre, Illyés Bálint, Meszlényi Lajos, Hoitsy Pál, Olay Lajos, Tóth Antal, Fornszek Sándor.« (Zajos helyeslés, éljenzés és taps a szélső baloldalon. Felkiáltások: Ot percznyi szünetet kérünk!) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni az ülést folytatjuk. Ki következik? Josipovich Géza jegyző: Pulszky Ágost! Pulszky Ágost: T. ház! Azok után az ízléses invectivák után, a melyekkel az előttem szólott tisztelt képviselő úr beszéde elején a ház ez oldalát megtisztelte, legyen szabad nekem merően tárgyilagosan a szóban levő kérdéshez szólanom (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) és a t. képviselő úr előadásának nem a tárgygyal, hanem inkább személyes, illetőleg a situatióval foglalkozó részére — a melyre vonatkozólag többek közt azt jegyezte meg, hogy ő nem tűrheti a fondorlatokat és ki kell kutatnia, hogy a situatio hogy alakult, mert ők világosságot akarnak e tekintetben és nem hagyják magukat mindenféle látszattal áltatni — mondom, legyen szabad nekem ezekre csak annyit megjegyeznem, hogy az életben a t. képviselő úr is, de azt hiszem, a ház minden tagja találkozott már úgy a gazdasági, mint a politikai téren olyan embe-